Belföld

Varga Mihály: Példátlan versenyképesség-növelés indul

Versenyképességi adócsomagról és óraátállításról vitáznak a képviselők

Az Országgyűlés ma tárgyalja a kormány versenyképesség-növelésről szóló adócsomagját, valamint a Jobbik javaslatára az óraátállítás megszüntetésének lehetőségét.

NGM: Az elmúlt 26 évben példátlan versenyképesség-növelés indul

A kormány és a szociális partnerek közötti történelmi megállapodás nemcsak a bérek emelkedéséről, hanem olyan hatékonyság- és versenyképesség-növelő lépésekről szól, amelyekre az elmúlt 26 évben nem került sor Magyarországon - hangoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosítását kezdeményező javaslat vitájában.

Varga Mihály hangsúlyozta: a törvényjavaslat az elmúlt évek eredményeire épít és a következő évek lehetőségeivel számol. Elmondta, a gazdaság jó helyzetét és az államháztartás konszolidált és biztonságos alapjait ismerve a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel folytatott tárgyaláson azt tűzték ki célul, hogy hosszabb, legalább 6 éves keretmegállapodás szülessen, amely nemcsak a bérekről, hanem a hatékonyságról és a termelékenységről is szól.

Felidézte: a megállapodás eredményeképpen hatéves bérmegállapodást kötöttek, valamint döntöttek arról, hogy több lépésben, jelentősen csökkentik a munkáltatói közterheket, ami a társasági adó szintjét és a munkáltatói járulékokat érinti. A társasági adó mértékét egységesen 9 százalékosra csökkentik, ami a kis-, közepes és nagyvállalkozásokat is kedvezőbb helyzetbe hozza. Emellett a járulékkulcsok is jelentős mértékben mérséklődnek, a kormány vállalta, hogy a következő évre a munkáltatói járulékok szintje a mostani 27 százalékról 22-re, majd 2018-ra 20 százalékra csökken - ismertette a miniszter.

Fidesz: A terhek mérsékléséről szól a javaslat

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott, újabb "kellemes meglepetést", kedvező feltételeket teremtő adócsomagot tárgyal a Ház. A szocialista kormányok rendszerint adót emeltek, ezzel szemben a mostani törvényjavaslat a terhek csökkentéséről szól - hangsúlyozta, hozzátéve: elsősorban a munkáltatók terheit igyekszenek mérsékelni. Szavai szerint a magukat baloldalinak nevező kormányok korábban kedvezőtlen adóügyi intézkedéseket hoztak, ma viszont nem arról kell beszélni, kinek mennyivel nőnek a befizetései, hanem hogy kinél mennyivel marad több.

Az állam nem bünteti, hanem elismeri a gyermekvállalást, családbarát intézkedések születnek - hangoztatta a kormánypárti képviselő.

Felidézte egyebek mellett, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa idén egy százalékkal csökkent, így több pénz marad az adófizető polgároknál. Hozzáfűzte: tovább egyszerűsödik az adóbürokrácia, jobban járnak a munkavállalók és a vállalkozások is.

Egyebek mellett kedvezőbb lesz az őstermelők és a családi gazdálkodók adózása is - sorolta.

Witzmann Mihály tájékoztatása szerint a kormány hat év alatt mintegy 3600 milliárd forintot "hagyott az adófizető polgároknál". Különböző adónemeket vezettek be, mindegyiket az igazságos teherviselés jegyében - emelte ki.

Úgy fogalmazott, a törvényjavaslat célja a hazai vállalkozások versenyképességének növelése, a bérek emelése. Közölte, huszonegy törvényt kívánnak módosítani a harmincegy oldalas jogszabállyal.

Mérséklődhetnek az egyéni vállalkozók terhei, ez mintegy 180 ezer embert érint. A kisadózó vállalkozások szintén jól járnak - tette hozzá.

Hangsúlyozta: mindig az adócsökkentés hívei voltak. Arra kérte képviselőtársait, pártállástól függetlenül támogassák a törvényjavaslatot.

MSZP: hiányos volt a Fidesz "történelmi áttekintése"

Burány Sándor (MSZP) azt mondta, a képviselőkre is ki kellene terjeszteni a PISA-felmérést, mert a Házban is szövegértési problémák és lexikális hiányosságok vannak.

Úgy fogalmazott, Witzmann Mihály "történelmi áttekintése" hiányos volt: bizonyos kérdésekről hallgatni szeretett volna a fideszes képviselő.

Rámutatott, a jelenlegi kormány által bevezetett 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) minden korábbinál magasabb.

Orbán Viktor miniszterelnök egyik első intézkedése az volt, hogy megadóztatta a minimálbért, miközben a szocialisták 2002-ben megszüntették a minimálbérre kivetett magas adóterheket - hangoztatta.

Az MSZP duplázta meg korábban a családi pótlék összegét - idézte fel, hozzáfűzve: a Fidesz a legjobb helyzetben lévők adókedvezményét növeli. A kormány azt ígérte, az adóbevallás elfér majd egy söralátéten, ehhez képest már szinte megszámolni sem lehet, hányféle adónemet vezetett be - folytatta Burány Sándor, hozzátéve: a minimálbér vásárlóértéke csak tavaly érte el a 2010-es mértéket, a kisvállalkozók körében pedig több tízezer álláshely szűnt meg. Ezekről a tényekről Witzmann Mihály "elfelejtett" beszélni - mondta.

A törvényjavaslatról szólva a szocialista képviselő rámutatott, hogy abban még mindig 0,9 százalékos nyugdíjemelés szerepel, holott a kormány ígérete szerint 1,6 százalékos lesz a növelés. A kabinet rendeletben szabályozná a kérdést, holott ez "törvényben szokás" - mutatott rá.

Ellentétben a kormány javaslatával, az MSZP úgy kívánja elérni, sőt meghaladni a nettó 100 ezer forintos minimálbért és a nettó 126 ezres garantált bérminimumot, hogy ezzel nem hozza lehetetlen helyzetbe a kisvállalkozásokat - szögezte le.

Nem a legjobb, hanem a legrosszabb helyzetben lévő munkavállalókat és vállalkozásokat kellene támogatni - érvelt a szocialista képviselő. Azt mondta: pártja javaslata szerint senki adóterhe nem emelkedne, bár a legjobb helyzetben lévő vállalkozásoké nem is csökkenne. A kisvállalkozások terheit ugyanakkor mérsékelnék - ismertette, arra kérve a Házat, hogy a szocialisták koncepcióját támogassa.

A Jobbik megszüntetné az óraátállítást és a nyári időszámításra térne át

Kepli Lajos, a jobbikos javaslat előterjesztője azzal érvelt, hogy az óraátállítás magyarországi bevezetése, 1980 óta senki nem vizsgálta meg parlamenti szinten, hogy valóban van-e értelme évente kétszer megterhelni a magyar embereket ezzel a procedúrával.

Utalt arra is, hogy egy felmérés szerint a magyarok 80 százaléka eltörölné az óraátállítást és kétharmaduk a nyári időszámítás bevezetését tartaná jónak.

Államtitkár: az óraátállítás mellett és ellen is vannak érvek

Aradszki András, energiaügyért felelős államtitkár elmondta: EU-s irányelv írja elő a közös óraállítást az EU belső piacának megfelelő működése érdekében. Elmondta: az óraátállítással Magyarország egy közepes magyar város éves villamosenergia-fogyasztását spórolja meg, ami megfelel 30-40 ezer háztartás éves szükségletének. Hozzátette: az óraátállítás eltörlése problémákat okozna a nemzetközi vasúti közlekedés menetrendjében, különösen Ausztria és Szlovákia tekintetében, de gondot okozna a belföldi menetrendben is. Ugyanakkor elismerte, hogy a változtatás kedvező hatással lehetne a turizmusra. Az sem vitatható, hogy az óraátállítás a lakosság mentális, egészségi állapotára hatással van - tette hozzá.

Fidesz: érdemes megvizsgálni az óraátállítás kérdését

Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka szerint az ügy megosztja a lakosságot, van akiknek nem okoz gondot, mások hosszú ideig szenvednek az óraátállítás miatt. Az óraátállítás hátrányai között említette, hogy a téli hónapokban a dolgozók akár teljes világos időszakot a munkahelyükön tölthetik, hogy nőhet a közúti balesetek száma, valamint a menetrendekben is fennakadást okoz.

Ugyanakkor - folytatta az előnyökkel - tavasztól őszig hosszabbak a nappalok, több szabadidős programra van lehetőség és jelentős az így elérhető villamosenergia-megtakarítás is. Fontosnak tartotta, hogy az EU-ban egységesen járjanak el ebben a kérdésben.

Szabó Szabolcs: a magyar szokásrendszer alkalmazkodik az időzónához

Szabó Szabolcs (független) az óraátállításrólszólva jelezte, a javaslat valójában egy időzónaváltást irányoz elő, mert ha elfogadnák, akkor Magyarország a kelet-európai időzónába lépne át.

Jobbik: a kérdés a teljes társadalmat érinti

Az elhangzottakra reagáló Kepli Lajos azt mondta, valóban időzónaváltásról lenne szó. A politikus arra kérte a képviselőket, hogy a vitából száműzzék a pártpolitikát, mert egy egész társadalmat érintő kérdésről van szó.

Kormány: újabb húsz hatósági eljárási díj szűnhet meg

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló javaslat általános vitájában Kovács Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a múlt hónapban már a harmadik bürokráciacsökkentő törvényjavaslatot fogadta el a parlament, amelynek során több mint 260 törvényhez nyúltak hozzá. Legutóbb húsz közigazgatási hatósági eljárás díját szüntették meg, ami mintegy 12 milliárd forint megtakarítást eredményezett az állampolgárok és a vállalkozások számára - emelte ki.

Fidesz: az államnak szolgálnia kell polgárait

A bürokráciacsökkentés az "állami rezsicsökkentés" - fogalmazott, hozzátéve: összesen mintegy 12 milliárd forintot takarítottak meg az emberek és a vállalkozások egyes hatósági díjak eltörlésével.