Belföld
Varga Mihály: A kormány nagyra becsüli az ELTE-n folyó munkát
"Úgy kell megvalósítani a változásokat, hogy közben megőrizzük hagyományos értékeinket"
Varga Mihály a tanévnyitón kiemelte: az 1635-ben Pázmány Péter által alapított egyetem korokon átívelően gondoskodott arról, hogy a legkorszerűbb tudással vértezze fel hallgatóit, és nélkülözhetetlen szerepet töltött be Magyarország fejlődésében, nemzetként megmaradásában.
Ahhoz, hogy az ELTE ma, a nyitott határok mellett, egymással versengő nemzetek és egyetemek között is jó teljesítményt érjen el, arra van szükség, hogy évszázadokon keresztül jellemző nyitottsága megmaradjon és képes legyen a változó világ kihívásaira reagálni - tette hozzá.
A miniszter felhívta a figyelmet: úgy kell megvalósítani a változásokat, hogy közben megőrizzük hagyományos értékeinket. Varga Mihály kiemelte, képesnek kell lennünk arra is, hogy tankönyv nélkül reagálni tudjunk a gazdaság, tudomány, innováció változásaira és elébe tudjunk ezeknek menni.
Felidézte: 2010-ben a kormánynak nemcsak a gazdasági válság legyűrése volt a célja, hanem az is, hogy ez úgy menjen végbe, hogy az "megnyissa a lehetőségek tárházát". Szavai szerint a konszolidáció sikeres volt, az ország fel tud zárkózni a fejlettebb országokhoz, anélkül, hogy nőtt volna az adósságállománya. Varga Mihály szerint nem elbizakodottság arról beszélni, hogy egy erős, növekedési lendületben lévő gazdaság az, amely ma a tudomány, oktatás, egészségügy, innováció, környezetvédelem megújítását szolgálja.
A miniszter szólt arról is, hogy a korábbinál határozottabban és biztosabban lehet igent mondani az első évfolyamosok kérdésére, vajon lesz-e munkájuk a diploma megszerzése után. Jelezte: egyre több az álláslehetőség, 4,4 millió ember dolgozik, a diplomás munkanélküliek aránya 1,5 százalék, és a gazdaság már a betöltetlen álláshelyek problémájával szembesül. Úgy vélte, a munkához egyre inkább tisztességes fizetés járul, az elmúlt években folyamatosan nőttek a reálkeresetek, és a gazdaság teljesítménye felkínálja a bérkonvergencia lehetőségét is.
Varga Mihály hangsúlyozta: az országhatárok "légiesedtek", Magyarország az Európai Unió tagja és ezen nem is kíván változtatni, megadva a lehetőséget arra, hogy az itthon megszerzett tudást máshol fektessék be a hallgatók. Ugyanakkor - jelezte - a kormány fontosnak tartja és sokat tesz azért, hogy Magyarországon vonzó, inspiratív környezetet alakítson ki, amely "mindenki számára az itt alkotó munka örömét és lehetőségét kínálja".
Mezey Barna, az egyetem leköszönő rektora beszédében azt emelte ki, hogy a magyar felsőoktatás "nem könnyű időszakát élte" az elmúlt hét évben. A gazdasági válság megnyirbálta az egyetem lehetőségeit, a pályázati rendszer filozófiájának átalakítása beszűkítette a forráshoz jutás lehetőségét, a finanszírozási rendszer radikális átalakítása erősen korlátozta a gazdasági tervezést, és a felsőoktatás átalakítására vonatkozó, gyakran évente változó koncepciók folytonos alkalmazkodási kényszerhelyzetet teremtettek sorolta.
A társtudományok politikai megítélése és ezzel együtt járó finanszírozáscsökkenés érzékenyen érintette a bölcsészeti, társadalomtudományi és jogászképzésre büszke egyetemet - tette hozzá. Megjegyezte: ugyanakkor az utóbbi két évben megindult stabilizációs folyamatok, a rögzített felsőoktatási koncepció, a konszolidációs lépések, a költségvetési támogatás bővítése, az első elmozdulások a bérrendezés irányába, a doktoranduszképzés átalakítása, a doktori ösztöndíjak növelése, a kormányzati bizalmatlanság csökkenése derűlátásra ad okot - jelentette ki.
Mezey Barna szerint az ELTE a nehézségek ellenére megállta a helyét, megőrizte pozícióit a magyar felsőoktatásban, társadalmi elismertsége nem csökkent, minden ötödik diák az ELTE-re adta be jelentkezését, és az egyetem nemzetközi megítélése is változatlanul jó.
Borhy László, az ELTE új rektora azt emelte ki, hogy a tudást hordozó ember szerepe felértékelődött, világméretű verseny zajlik érte, ezért nagy az egyetemek felelőssége, hogy jól bánjanak a rájuk bízott erőforrásokkal. Szavai szerint törekedni kell arra, hogy egyensúlyt teremtsenek az egyetemi egység és sokszínűség, hagyomány és újítás, valamint nemzeti értékek és nemzetközi kapcsolatok viszonyában. Kitért arra, hogy az ELTE alapvetően tudományegyetem, de most az alkalmazott képzések irányába is nyitnak, ugyanakkor nem lesznek mások, csak többek azáltal, hogy hallgatnak az idő szavára, miközben a változás nem sérti az tudományegyetem létét.
Hangsúlyozta: a minőség iránti elkötelezettségből továbbra sem engednek.
Az ünnepségen egyetemi kitüntetéseket adtak át, majd az egybegyűltek megkoszorúzták Pázmány Péter emléktábláját és Eötvös Loránd szobrát.