Belföld

Varga Mihály: 2017-ben érdemi béremelkedés és adócsökkentés valósult meg

A számvevőszék szabályosnak találta a tavalyi büdzsé végrehajtását

2017-ben érdemi béremelkedés és adócsökkentés volt, gyorsult a gazdaság növekedése és ennek hatását a családok, a vállalkozások és minden magyar ember egyaránt érezheti - hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es zárszámadási törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában.

A tárcavezető azt mondta, fegyelmezett költségvetési politika mellett stabil államháztartás és az előrejelzésekkel összhangban lévő makrogazdasági folyamatok jellemezték a tavalyi évet.
2017 volt az első év, amikor a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán érdemi béremelkedés valósult meg, bővült a foglalkoztatás és magasabb növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság - közölte Varga Mihály.

Nem lett igaza azoknak, akik azt mondták, hogy ha 15 és 25 százalékkal nő a minimálbér, akkor csökkeni fog a foglalkoztatás - mutatott rá.

A miniszter szerint a hatéves megállapodás egyszázalékos növekedési pluszt adott a magyar gazdaság teljesítményéhez, ami tavaly jóval az unió átlaga felett, 4,1 százalékkal nőtt. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetés benyújtásakor 3,1 százalékos növekedéssel számoltak.
Hozzátette: az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezettnél is kedvezőbben, a GDP 2,2 százalékában teljesült.

"Önkritikusan el kell ismernem, hogy alábecsültük a gazdaság növekedési lendületét" - fogalmazott a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy költségvetést tavasszal készítették, míg a bérmegállapodást novemberben kötötték meg.

Varga Mihály szólt arról is, az államadósság 2017-ben 71,3 százalékra mérséklődött, az Eximbank adósságával a 2016-os 75,9 százalékról 73,3 százalékra csökkent.
Megjegyezte, Magyarország vitatja az Eurostat módszertani eljárását, miszerint az Eximbankot is az államháztartáshoz kell számítani. A miniszter ugyanakkor jelezte: ha beszámítják a bank mérlegfőösszegét, ha nem, az adósságállomány akkor is csökkent. 

Elmondta, 2017-ben a gazdasági növekedés gyorsulásához szinte minden ágazat érdemben hozzájárult. Legnagyobb mértékben az építőipar nőtt - mondta - , a vállalati, az állami és az önkormányzati beruházások lendületes növekedése mellett a családi otthonteremtési program felfutása is jelentősen növelte az építőipar kapacitását. A pénzügyminiszter ismertetése szerint 2017-ben több mint 8500 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.

A növekedés másik stabil pillére a 4,7 százalékkal bővülő fogyasztás volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és a célzott adócsökkentések is támogattak - közölte.

A miniszter azt mondta, 2017-ben a foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé került, miközben 2010-ben 3,8 millió alatt volt ez szám. Kitért arra is, tavaly év végére 4,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.
Varga Mihály jó hírként számolt be arról, hogy az alkalmazottak bére is nőtt 2017-ben: a bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembe vételével számolt nettó reálkeresetek 10,1 százalékkal növekedtek.

Elmondta, bár tavaly az import jobban nőtt az exportnál, az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró, ezért aggodalomra nincs ok.

Szólt arról is, hogy az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése 37 százalékra csökkent. Emlékeztetett arra, hogy az államadósság devizaaránya nyolc éve még 50 százalék felett volt.

Közölte, a nyugellátások 2,4 százalékos mértékben emelkedtek; 2017 novemberében - Magyarország történetében először -  minden nyugdíjas nyugdíjprémiumot kapott.

A tárcavezető közlése szerint a kormány kiemelt célja volt 2017-ben is a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, valamint a gazdaság fehérítése. A bérmegállapodás keretében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, csökkent a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó, emellett ugyancsak csökkent a társasági adó. 

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1314 milliárd forintban, a központi alrendszer hiánya 1833 milliárd forintban teljesült - ismertette a miniszter, aki kitért arra is, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére tavaly 155 milliárd forintot fordítottak.

Elmondta, 2017-ben 2571 milliárd forint uniós költségvetési támogatás jutott a kedvezményezettekhez; ezek az EU 2014-2020-as költségvetési ciklus előlegkifizetései, az előző időszak projektjei lényegében lezárultak.
Azt mondta, az Egészségbiztosítási Alap 2017-es kiadásai 2262 milliárd forintban teljesültek, ennek több mint 27 százalékát a pénzbeli ellátások kifizetésére, közel 72 százalékát pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használták fel.

Varga Mihály beszámolt arról, friss hír, hogy Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján a tavalyi 60. hely után idén a 48. helyen zárt a mért 140 országból. A miniszter magyarázatként hozzátette: változott a módszertan, több szempontot vesznek figyelembe a lista összeállításakor. Nem elégedettek, szeretnék, ha tovább javulna a versenyképesség - jegyezte meg. 

ÁSZ: szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint szabályszerű volt a 2017-es költségvetés végrehajtása, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadásról szóló javaslat vitájában szerdán az Országgyűlésben.

A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak - jelentette ki az ÁSZ elnöke.

Domokos László elmondta: a törvényben előírt ellenőrzési kötelezettsége mellett az ÁSZ ezúttal is készített makrogazdasági elemzést a tavalyi év költségvetési és a gazdasági folyamatairól. Eszerint 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a vártnál kedvezőbben alakult, a GDP növekedési üteme az előző évhez viszonyítva 4,1 százalékos volt, 1 százalékponttal volt magasabb a 2017-es költségvetési törvényben előre jelzettnél.
Közlése szerint a gazdasági növekedés fő hajtóerejét a beruházások képezték: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 18,2 százalékkal nőtt, az építési beruházásoké 21 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 13 százalékkal.

A makrogazdasági folyamatokról szólva kiemelte azt is, hogy az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2016-ról 2017-re 12,9 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 2017-ben 10,3 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2,9 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszáma - a közfoglalkoztatás tudatos csökkentésének következtében - 3,5 százalékkal csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig elérte a 68 százalékot - tette hozzá Domokos László, aki rámutatott arra is, hogy 2017-ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent. 

Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek - összegzett Domokos László, aki szerint a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságát az ÁSZ a 2018-ról szóló elemzései is alátámasztják.
Hozzátette: meggyőződése ugyanakkor, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, vagyis a kifehérítést, ki kell aknázni a digitalizációban rejlő lehetőségeket és mérni kell a közpénzek felhasználásának eredményességét.

Domokos László felhívta a figyelmet arra, hogy a számvevőszéki ellenőrzés a zárszámadási törvényjavaslat megalapozottságát nem befolyásoló szabályszerűségi hibákat tárt fel az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához kapcsolódtak. 

Több egészségügyi intézmény esetében a minősítést nem befolyásoló hiba volt, hogy az államháztartási törvény előírásainak megsértésével, a szabad előirányzat mértékét meghaladóan történt kötelezettségvállalás - emelte ki. Hozzátette: lényegességi szintet meghaladó összértékű megbízhatósági hibát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére végrehajtott kifizetéseknél tárt fel az ellenőrzés.

Az ÁSZ elnöke a kitért arra is, hogy a tavalyi év végén, az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az Európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos döntései következtében. Úgy értékelt: az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése, és ezáltal pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető. 
Az uniós források megelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 2007-2013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a forrásfelhasználásban - jelentette ki. Az ÁSZ elnöke szerint az uniós források megelőlegezése tartalékképzésként is szolgált, mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára.

Domokos László arra is felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ makrogazdasági elemzése szerint az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016-hoz képest, kivéve az államadósság-kezelést. 2017-ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány. Oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra 2017-ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát költötték, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több, miközben az államadósság-kezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek - ismertette.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szerinte érdemi vitát kell folytatni arról, milyen méretű állammal szeretne Magyarország versenyképes lenni a következő években. 

Az-e a pozitív, hogy mindig minden területen többet költ az állam, vagy pedig az, hogy egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt? - Domokos László szerint ezt a kérdés a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kell helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy Magyarország hosszabb távú pályáját. Megjegyezte: a visegrádi és a környező országokban kisebb állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke és az adóbeszedés aránya is.