Változások a felderítők módszereiben

– Ön júliusi, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) élére történt kinevezése óta nem szólalt meg a sajtóban. Miért kerüli a nyilvánosságot?
– Szó sincs a nyilvánosság kerüléséről. Amikor az ember új feladatot kap, akkor először körül kell néznie, tanulmányozni a szervezetet, amelynek a vezetője lett. Két hónap elég volt arra, hogy a munkatársaimmal felmérjük, jelenleg hol tart a BRFK, melyek azok a pontok, területek, ahol változtatni kell, és melyek azok, ahol ez nem szükséges, mert ott a már megkezdett munka meghozta a gyümölcsét, és azt csak folytatni kell.

– Mely pontokon tervez változta­tásokat?
– A Fővárosi Közgyűlés előtti meghallgatásomon három olyan területet soroltam fel, amely feltétlenül elsőbbséget kap a fővárosi rendőrség napi munkájában. Ezek a közterületeken elkövetett bűncselekmények – kifosztások, rablások, garázdaság –, a kábítószerekhez köthető bűntettek, valamint a gépkocsilopások, -feltörések. Ezeknek a visszaszorításában, felderítésében korábban is jó úton járt, jó eredményeket mutatott fel a BRFK, de van még hova fejlődnünk.

– Változtatnak az eddigi felderítési módszereiken?
– Eddig az volt a gyakorlat, hogy a bejelentések után szinte valamennyi bűncselekménytípus esetében a közrendvédelmi járőrök érkeztek először a helyszínre, ők kezdték a terepi munkát, majd utánuk következtek a bűnügyi technikusok. A nyomozó sok esetben nem is látta a bűntett elkövetésének helyét, az ottani körülményeket, a sértettekkel gyakran csak már a rendőrségen találkozott a meghallgatásukon. Átalakítottuk a nyomozók szolgálatát, így ők érnek elsőként a helyszínre, és rögvest elkezdhetik az adatgyűjtést. A közrendvédelmisek csak akkor mennek oda, ha feltétlenül egyenruhások jelenlétére van szükség vagy a bűncselekmény még folyamatban van, és azt rendőri erővel kell megállítani. Az így felszabaduló járőrök a közterületeken több szolgálatot teljesíthetnek, ami a törvénytisztelő állampolgárok biztonságérzetére kedvező hatással van. Bizonyíték erre az a számos hálás hangvételű megkeresés, amelyet tőlük kapunk rendszeresen. A rendőröknek szintén tetszik az új rendszer, mert már látják a hatékonyságát. Ugyanakkor a BRFK egészét tekintve ez nem jelent átszervezést, a kerületeknek, ahogy korábban is, a saját, rendelkezésükre álló erőkből kell megoldaniuk az említett feladatokat. Fontos új elem, hogy a nyomozóknak huszonnégy órán belül végezniük kell a helyszíni adatgyűjtéssel, és hetvenkét óra alatt be kell fejezniük az összes ki-, illetve meghallgatást.

– A BRFK a legnagyobb hazai rendőri testület, ugyanakkor rendre visszatérő gond lehet a létszámhiány. Új főkapitányként tervezi az állomány bővítését?
– Fluktuáció mindig is volt és lesz is a rendőrségnél, ez alól a BRFK sem kivétel, de kijelenthetem, hogy ezt kezelni tudjuk. Az említett feladatok meghatározásával a nyomozások hatékonyabbá váltak a létszám bővítése nélkül is, ennek következtében érezhetően nőtt a rendőri jelenlét a közterületeken, és egyre több a gyalogos szolgálat is. Fontos, hogy a BRFK is szerepel a magyar kormány úgynevezett huszonnégy órás programjában, ami az esetünkben azt jelenti, hogy szeptember elsejétől az év végéig rendészeti feladatok ellátására ötvenezer túlórát kapott a testület. Így az említett időszakban meg lehet kétszerezni a közterületeken szolgálatot teljesítők számát. Az intézkedés amellett, hogy kedvező hatással van az állampolgárok biztonságérzetére, komoly megtartó erőt jelent az állomány soraiban is.

– Van olyan igénye a rendőrökkel szemben, ami korábban nem volt megszokott a BRFK-nál?
– Természetes elvárás, hogy aki rendőri intézkedés érintettjévé válik, annak az a benyomása alakuljon ki, hogy az kulturált, határozott és szakszerű volt. Azt kérem a munkatársaimtól, hogy mindenkor igyekezzenek beleélni magukat a sértettek helyzetébe. Változatlan a BRFK hozzáállása a testületen belül korábban elkövetett, nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügyek megítélésében is, olyan dolgok többé nem fordulhatnak elő a rendőrségnél. Hiszem, hogy a hasonló ügyeket sokkal egyszerűbb megelőzni, mint később sziszifuszi munkával kinyomozni. Ennek érdekében nagyon szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, hogy lehetőség szerint már előre kiszűrjük azokat a rendőröket, akik hajlanak a korrupcióra vagy más bűncselekmények elkövetésére. Ma már egyre többük fejében ott motoszkál a gondolat, hogy egy-egy vesztegetési kísérlet esetén az ajánlattevő a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársa, s ez komoly visszatartó erő, ha valaki mégis kísértésbe esne.

– Az említett három fő terület közül melyik az, ahol ön szerint a legsürgetőbb intézkedések szükségesek?
– A kábítószerekhez köthető bűntettek. A BRFK-n belül van egy speciális egység, a felderítő főosztály, amelynek az a fő feladata, hogy a főváros területén hatékonyan lépjen fel a szervezett bűnözés ellen. A főosztályon belül két osztályon átcsoportosítottuk a munkát, az egyik így már csak a drogügyekkel foglalkozik, a másik pedig a gépjárművekhez köthető bűnözéssel. A hatékonyság növelése érdekében a BRFK ezekben a feladatokban együttműködik a Nemzeti Nyomozó Irodával. Budapest a kábítószerek piacán a legnagyobb felvásárlóhely Magyarországon, a BRFK nyomozóitól azt várom, hogy minden fővárosi esetet derítsenek fel, függetlenül a drogok típusától, mennyiségétől. A hangsúly ugyanakkor, ahogy korábban is, a nagy terjesztők, elosztók leleplezésén van.

– Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a drogpiac jelentős átalakuláson ment át. Míg korábban a klasszikusnak számító szereket a nagy halak továbbosztották a kisebbeknek, azok pedig a fogyasztóknak, ma a rohamosan terjedő dizájnerdrogokat számos esetben büntetlen előéletű fiatalok terjesztik. Miként reagál a BRFK a megváltozott helyzetre?
– Valóban, régebben tudni lehetett, hogy hol jön be az országba a heroin, a kokain vagy a szintetikus kábítószer. A drogpiac nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában átalakult, az üzlet ma már döntően az új típusú, pszichoaktív szereken alapul. Ez óriási veszélyt jelent, mert amíg a korábban ismert kábítószereket vegyészek állították elő, a dizájnerdrogokat laikusok az interneten megrendelhető anyagokból, illetve az ott fellelhető receptek alapján, az élettani hatások ismerete nélkül. Erre az új helyzetre a rendőrségnek választ kell adnia, s az csak a felderítő munka megerősítésén alapulhat. Ez folyamat, a BRFK felderítői egyre hatékonyabban lépnek fel a megváltozott terjesztői és fogyasztói körrel szemben is. Cél, hogy az említett átcsoportosítással egyre több nyomozó foglalkozzon a drogügyekkel.

– Az autólopások ellen milyen új intézkedéseket tesz a BRFK?
– Központilag kezeljük azokat az információkat, amelyeket a kerületek kapitányságai gyűjtöttek össze, az elemző-értékelő osztály ezek alapján összképet alkothat arról, hogy hol és mi történik a fővárosban. Ezzel kimutathatók a különféle helyeken elkövetett és összefüggő bűncselekmények. Az elemzők értékelik, hogy Budapesten hol szaporodtak meg a járműlopások, és a tolvajok milyen típusokat részesítenek előnyben. Az adatok alapján előrejelzés is készíthető a bűnözők várható mozgásáról, ez pedig a járőrszolgálat megerősítésével hatékonyabbá teheti a megelőzést.

– Mit tesznek a mindennapossá vált, néhol szinte folyamatos közlekedési dugók megszüntetéséért?
– A BRFK állandó kapcsolatban van a Budapesti Közlekedési Központtal, az így szerzett információk és természetesen a közterületeken tapasztalható helyzet alapján próbálunk tenni a dugók megszüntetéséért. A nagyobb csomópontokba rendszeresen küldünk forgalomirányító rendőröket a helyzet kezelésére, azonban a gyorsaságon és a szakszerűségen valóban van még mit javítani.

– Tervez személyi változásokat a BRFK vezetésében?
– Mindenkinek bizalmat szavaztam kinevezésemkor, úgy gondolom, hogy a BRFK az én vezetésem előtt is jól működő rendszer volt, amelybe ezért nem érdemes belenyúlni. Azt elvárom, hogy a beosztottaim felvegyék azt a munkatempót, magukévá tegyék azt az értékrendet, amelyet én képviselek. Az értékeket meg kell tartani.