Belföld
Ünnepel a nemzet
Budapesten, vidéken és a határon túl is színes programok várják az ünneplőket
Felvonták a lobogót
Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, szerdán reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A díszmenet ezután a Múzeumkertbe vonult, ahol Orbán Viktor és Tarlós István mondott beszédet az ünnep alkalmából.
Országszerte 25 emberrel szemben intézkedett a rendőrség
Országszerte 25 emberrel szemben intézkedett a rendőrség a nemzeti ünnepen rendezett megemlékezések során - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán. Közleményükben azt írták: 18 óráig a rendőrség országosan 605 rendezvényt biztosított. Ezek közül 474 állami, illetve önkormányzati, 102 kulturális, 29 gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény volt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság korábban azt közölte, hogy Budapest belvárosában, az állami rendezvény helyszínén hat esetben intézkedtek. Öt esetben hét emberrel szemben garázdaság elkövetésének gyanúja, egy esetben pedig egy emberrel szemben szabálysértés miatt intézkedtek.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
Az ünnepi ceremónián Áder János mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Ott voltak továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői.
A téren számos család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát visel, többen magyar zászlót is tartanak a kezükben.
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, és egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
Gulyás: érdemes ambiciózus célokat meghatároznunk
A márciusi ifjak bátorsága és szenvedélyes szabadságszeretete azt jelzi nekünk, kései utódoknak, hogy érdemes ambiciózus célokat meghatároznunk - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, fideszes képviselő a Hegyvidéki Önkormányzat március 15-i megemlékezésén, szerdán.
A politikus kiemelte: a szabadságharcosok kitartásának, látszólag reménytelen, egyedüli helytállásának titka az "őszinte hazaszeretet által életre hívott önbizalom volt".
Úgy fogalmazott: "1848-49 csodálatos ifjú nemzedéke a történelmünkre oly jellemző hisztérikus önimádat és hisztérikus öngyűlölet csapdáit elkerülve, igaza biztos tudatában szállt szembe a nála jóval nagyobb és erősebb hatalmakkal".
Gulyás Gergely felidézte: Magyarországon a forradalom dicsőséges napjait nem káosz vagy véres frakcióharcok követték, hanem felelős magyar kormány alakult, a legnagyobbak, Batthyány, Széchenyi, Deák és Kossuth részvételével. Az utolsó rendi országgyűlés pedig az áprilisi törvényekkel a modern polgári Magyarország és a parlamentáris kormányzati forma azóta is mintául szolgáló alapjait teremtette meg.
Amikor pedig a nemzet fegyveres honvédelmi harcra kényszerült, a magyar állam képes volt egy olyan hadsereg kiállítására és felfegyverzésére, amelyet csak a Habsburg Birodalom és a cári Oroszország együttes fellépése volt képes legyűrni - tette hozzá.
Kitért arra: mire 1849 nyarára a magyar honvéd seregeket "halálos harapófogóba szorították", Európa már régen "csendes volt", régen "elzúgtak forradalmai".
És ha ideiglenesen vereséget is szenvedett a nemzet, az 1867-es kiegyezés megmutatta a forradalom és szabadságharc vezetőinek igazságát és küzdelmének értelmét.
A fideszes politikus rámutatott: akárcsak 1848-ban, most is sokan vélekednek úgy, hogy a magyarok "Európa békebontói, akik soha semmivel nem elégedettek". "Kétségtelen, modorunk néha érdes" mégis, az "időnként heves fellépés mögött legtöbbször hazaszeretet, büszkeség, és gyakran igazság áll, utóbbi nem csupán magyar, hanem európai dimenzióban is" - mondta.
A MOM Kulturális Központban megtartott ünnepségen részt vett mások mellett Pokorni Zoltán, a 12. kerület Hegyvidék Fideszes polgármestere. A megemlékezés végén megkoszorúzták az 1848-as obeliszket a Gesztenyés kertben.
Lázár János: Igazi bátorság ahhoz kell, hogy merjünk igent mondani
Lázár János az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen közölte: egész pártok, politikusok gyülekezete és működése épül a tagadásra, az elutasításra, minden ellenzésére és megakadályozására. "Ez már kezd aggasztó mértéket ölteni" - fogalmazott.
"De mi van a nemeken túl? A semmi? A tegnapi kicsiség? Egy ország nem épülhet nemekre" - jelentette ki.
"Igazi bátorság ahhoz kell, hogy merjünk igent mondani" - mondta a térség országgyűlési képviselője, hozzátéve: "a magyaroknak igazi bátorság sosem a külső ellenség legyőzésére, hanem a saját magukkal való szembenézéshez kellett". Kiemelte: a magyarok mindig akkor tudtak nagy dolgokat véghezvinni, amikor összefogtak, amikor nem arra koncentráltak, ami szétválasztja, hanem arra, ami összeköti őket. "Ez ma is érvényes" - közölte.
Lázár János szerint az is elég, ha "egy-egy nagy ügy erejéig jobban szeretjük Magyarországot, mint amennyire utáljuk egymás pártjait". Mint mondta, még nincs késő, az energiákat közösen a kihívások legyőzésére, cselekvésre kell fordítani.
A miniszter beszéde végén több bátorságot, hazafiasságot és "több Magyarországot" kívánt a Kossuth téren megjelent ünneplőknek.
Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester olyan "világméretű kihívásról" beszélt, amelyben Európa államai nem tudnak egységesek lenni.
Úgy fogalmazott, "Európa elvesztette az irányt", hűtlen lett az alapító eszmékhez. Magyarország - ahogyan 169 éve - most ismét példát mutathat az "ébredező Európának" - jelentette ki.
Karol Biernacki, Lengyelország tiszteletbeli konzulja magyarul elmondott köszöntőjében a két nemzet közötti szoros barátságról, azonos történelmi útjáról beszélt. Közölte: "a közösségvállalás felbecsülhetetlen napjainkban, amikor Európa gyengélkedik".
Harrach Péter: Az 1848-as hősök emléke méltó és méltóságteljes ünneplést követel
Március 15. a szabadság és a hazaszeretet ünnepe, és az 1848-as hősök emléke megérdemli, hogy méltó és méltóságteljes ünneplést kapjanak - mondta a KDNP frakcióvezetője Márianosztrán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán.
Harrach Péter megjegyezte, vannak, akik méltó ünneplést tartanak, és vannak, akik gyűlölködnek közben.
"Március 15. a méltó ünneplést kívánja meg" - emelte ki.
Az Európán végigsöprő forradalmakban a szabadság gondolata jelent meg - idézte fel a frakcióvezető, aki Szemere Bertalan egykori miniszterelnök, belügyminiszter szavait idézte: "Vannak idők, midőn a népek lelke, mint a mennynek kapuja, megnyilatkozik, és benne a szabadság érzete csudamódon revelálja magát."
Családok és párok hömpölygő tömege töltötte meg szerdán a budai Várat
Családok és párok hömpölygő tömege töltötte meg szerdán, a nemzeti ünnepen a budai Várat és a Hadtörténeti Múzeumot, ahol többek között népi ügyességi játékokkal, táncházzal és huszárprogramokkal várták a látogatókat.
A múzeum Forradalmi Forgatag elnevezésű rendezvénye szerdán egész nap múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, bemutatókkal és játékokkal várta a családokat.
Kora délutántól már alig lehetett bejutni a múzeum kertjébe, ahol a legnagyobb sorok idén a fémkatona-öntő és a Magyar Szablyavívó Iskola sátránál kígyóztak.
A kisebb és nagyobb "honvédjelölteknek" az iskola oktatói megtanították a kardforgatás alapszabályait, az erősebbek pedig a fakardok mellett az igazi szablyákat is megkísérelhették megforgatni vagy egyáltalán megtartani. A Honvéd Zrínyi Sportegyesület katonai lovas szakosztályánál fegyverbemutatót tartottak, illetve a lovas huszárok mindennapi felszereléseit lehetett közelebbről megismerni.
A múzeum belső tereiben a néptáncosok vezetésével lehetett bekapcsolódni a körtáncba, de lehetőség volt fakatona-festésre és nemzeti színű ékszerek készítésére is, a népi játszóházban pedig a hűvös, szeles időben átfagyottak melegedhettek át az ügyességi játékoknak köszönhetően.
A múzeum ünnepi rendezvénysorozata idén már a hétvégén kezdetét vette. Pénteken nyílt meg és szerdán is látogatható volt például az az időszaki játékkiállítás, amelynek főszereplői a Schenk Károly budapesti fröccsöntő-mester által készített mini emberkék. Az 1980-as és 1990-es évek népszerű magyar játékfigurái között megtalálhatók Mátyás király fekete seregének katonái vagy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc osztrák katonái és magyar huszárjai is. A tárlat augusztusig tekinthető meg a budai Várban.
Rétvári: Semmibe veszik azt a nemzetet, amely nem áll ki önmagáért
Azt a nemzetet, amely nem küzd a saját szabadságáért, nem áll ki önmagáért, más nemzetek semmibe fogják venni - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Bem téren tartott március 15-i megemlékezésen.
Rétvári Bence a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nemzetek ki tudjanak magukért állni, a nemzetek élén nem bábokra, hanem államférfiakra van szükség.
Vona: szabadságot kér a nép
A magyar nép szabadság iránti vágyát hangsúlyozta Vona Gábor, a Jobbik elnöke ünnepi beszédében a budapesti Március 15. téren.
Az ellenzéki politikus azt mondta: sem külföldi helytartóknak, sem hazai földesuraknak nem lehet kiszolgáltatni Magyarországot, szerinte előbbit az MSZP, utóbbit a Fidesz tette.
A Jobbik ezekkel szemben a nép pártján áll - emelte ki.
Azt is hangoztatta: vallja, hogy a nép és a nemzet azonos fogalom, és ha az szétválik, az kádárizmust vagy orbánizmust eredményez. Vona Gábor értékelése szerint az emberek több szabadságot kérnek.
Ne Orbán Viktor döntse el, miről lehet népszavazást tartani, ki lehet a köztársasági elnök, vagy hogy több stadion vagy kórház épüljön - sorolta.
A Jobbik elnöke azt is megfogalmazta, hogy az emberek több igazságot kérnek, ezért valódi elszámoltatást sürgetett. Mint mondta, kormányra kerülésük esetén "lesz majd fogcsikorgatás", a politika pedig nem a maffia szinonimája, hanem a közösség szolgálata lesz. Egyúttal "földesúradót" és a törvénytelenül szerzett javak elkobzását helyezte kilátásba.
Vona Gábor beszédében az anyagi biztonság mellett állt ki, és a megjelent néhány száz résztvevőnek beszámolt az európai béruniót célzó kezdeményezésükről. Ennek lényege, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve megjelenjen az uniós alapokmányokban. Kifejtette: nem alamizsnát kérnek, hanem egyenlő feltételeket, és azt, hogy egy új kohéziós politikával versenyképesek legyenek a magyar vállalkozások.
Az árunió már megvalósult, a kelet- és közép-európai béreket is fel kell zárkóztatni a nyugatiakhoz - jelentette ki, hozzátéve: fontos, hogy a munkaerő szabad áramlása ne kényszerből történjen.
Az ünnepségen Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke a devizahitelek új elszámolását, továbbá a válságban érintett bankárok és politikusok elszámoltatását sürgette.
Párttársa, a szintén alelnök Fülöp Erik pedig azt hasonlította össze, hogy régen az arisztokrácia az ország építésében vett részt, a jelenlegi nagyvállalkozók viszont a kivéreztetésében.
A "Még kér a nép!" mottót viselő rendezvényen részt vettek az Új Magyar Gárda és a Magyar Önvédelmi Mozgalom képviselői, a tömegben jobbikos, árpádsávos és lengyel zászlókat lehetett látni. Többen "Szabadságot Budaházynak" feliratú molinóval jártak körbe.
Párbeszéd: a szabadság egyenlőség nélkül csak az elitek kiegyezése marad
A szabadság az egyenlőség kivívása nélkül csupán az elitek kiegyezése, erre tanítja az utókort Táncsics Mihály szelleme - mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke a párt március 15-i megemlékezésén szerdán a budai Várban, a Táncsics-börtön előtt.
A zuglói polgármester képviselő Táncsics Mihályra emlékezve azt mondta: egy horvát és egy tót jobbágy házaspár gyerekeként tudta, hogy a zsarnokság csak akkor győzhető le, ha az emberek felszabadulnak a szegénység és a tudatlanság alól. A forradalom szereplői közül ő érezte át a legjobban, hogy "amikor szabadságot követelünk, akkor egyenlőséget is kell követelnünk mellé" - hangsúlyozta.
Karácsony Gergely közölte: bár mind az 1867-es kiegyezés, mind az 1989-es rendszerváltozás sok jót hozott Magyarországnak, mindkettő az elitek kiegyezése volt, "a gyarapodás nem mindenki gyarapodása volt" és mindkettő az egyenlőség nélküli szabadságról szólt. A magyarok 2010-ben és 2014-ben nem bevonuló osztrák vagy orosz katonák miatt "adták föl a szabadságukat", hanem mert úgy érezték, nem kapták meg az egyenlőséget - tette hozzá.
Kijelentette: a szegénység és a tudatlanság az, ami Orbán Viktor rendszerét hatalmon tudja tartani. Ez a rendszer egy 21. századi jobbágyság, amelyben az emberek ugyanúgy kiszolgáltatottak, "tudatlanságba vannak lökve", hiszen "a kormány tudatosan teszi tönkre főleg a szegény családok iskolához való hozzáférését" - fogalmazott.
A Párbeszéd szerint ezért az, ami a 19. századnak a jobbágyfelszabadítás volt, a 21. századi Európában az alapjövedelem, amely a szabad és egyenlő polgárok országát hozhatja el - emelte ki az ellenzéki politikus.
Ahhoz, hogy legyen Magyarországon esélye a negyedik köztársaság megalapításának, "ki kell engednünk Táncsics szellemiségét a börtönből" - fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve: ha lesz forradalom - még ha békés is -, akkor előbb-utóbb lesz kiegyezés is. A negyedik köztársaságnak azonban már "a nép köztársaságának" kell lennie, amelyben a szabadság és egyenlőség egymást erősíti - zárta szavait.
Az eseményen megkoszorúzták Táncsics Mihály emléktábláját.
Fodor Gábor: ma is él a liberális Magyarország reménye
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) elnöke szerint ma is él a modern, polgári, liberális Magyarország reménye, vagyis az, hogy a magyar nép ismét ki tudja vívni a szabadságát a hatalommal szemben.
Az ellenzéki politikus pártja március 15-i, a budapesti Pilvax közben tartott rendezvényén hangsúlyozta, hisz abban, hogy az ellenzék le tudja váltani a kormányt.
"Azoknak, akik itt a Pilvax kávéházban összegyűltek, sokkal kevesebb esélyük volt győzni a Habsburg-birodalom ellenében, mint nekünk" - fogalmazott Fodor Gábor, hozzátéve, akkor van esély a "demokrata pártok" győzelmére, ha nagyobb bennük a vágy a szabadság visszaszerzésére, mint a másik kiszorítására.
"Előbb győzzük le a együtt a csüggedést, a reményvesztettséget, aztán pedig az önkényt, ráérünk egymással versenyezni az utána következő boldog békeidőkben" - zárta beszédét a Liberálisok vezetője.