Ülésezik az Országgyűlés

Napirend előtt

Szent György-napi megemlékezés 
    
Az elnöklő Lezsák Sándor megemlékezett arról, hogy ez a nap, április 24., Szent György napja, a rendőrség és az országgyűlési őrség ünnepnapja. Azt mondta: ma, amikor a globális biztonsági környezet rendkívül gyorsasággal változik, amikor újabb és újabb terrortámadások történnek, nyugalommal tölthet el bennünket a tudat, hogy a rendőrség hűségesen védelmezi értékrendünket és biztonságunkat.Megemlítette, hogy az országgyűlési őrség idén ünnepli felállításának 105. évfordulóját. Lezsák Sándor azt mondta, az Országgyűlés tiszteletét és köszönetét fejezi ki minden rendőrnek és országgyűlési őrnek.

    
KDNP: Brüsszel törekvései veszélyeztetik Magyarország szuverenitását
    
Firtl Mátyás (KDNP) szerint Brüsszel határozott törekvése, hogy a nemzeti hatáskörben lévő döntések egy részét, például az áram árának állami megállapítását vagy a migránsügyet uniós hatáskörbe vonja.Hozzátette: ez veszélyezteti Magyarország nemzeti szuverenitását. A magyar kormány akkor tud kiállni az ország érdekeiért, ha minél többen támogatják az ország érdekeit védő törekvéseit - mondta.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára szerint a képviselő reális veszélyre hívta fel a figyelmet, és fontos, hogy a nemzeti konzultáció során minél többen válaszoljanak a kérdésekre, mert ezzel legitimálják a rezsicsökkentés megvédését.

A hatósági ár megszüntetésére vonatkozó uniós javaslatot több szempontból aggályosnak nevezte, szerinte az sérti az ország szuverenitását, az arányosság és a szubszidiaritás elvét.
    
MSZP: "rabszolgamunka-törvényt" tervez a kormány
    
Varga László (MSZP) felszólalását azzal kezdte, a zuglói ellenzéki választási győzelem is bizonyítéka annak, hogy egyre nő az elégedetlenség az országban.

A szocialista politikus bírálta a kormány korábbi foglalkoztatáspolitikai döntéseit, illetve a mostani, a munkaidőkerettel kapcsolatos törvénymódosítást. Szerinte a javaslat lehetővé tenné a munkavállalók túldolgoztatását azáltal, hogy a munkaidőkeretet három évre növelné. A tervezett "rabszolgamunka-törvényről" a munkavállalókkal nem egyeztettek - közölte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára is egy választási eredmény értékelésével kezdte felszólalását. Elmondta, Józsefvárosban a Fidesz meggyőző fölénnyel nyerte a választást, és ehhez senkivel sem kellett szövetséget kötnie.

Szólt arról is, hogy a szocialisták kormányzása alatt a munkanélküliek száma megduplázódott, a jövedelmek folyamatosan csökkentek. A mostani kormány alatt a munkahelyek száma 700 ezerrel nőtt - mondta.

Cáfolta azt, hogy túldolgoztatnák a munkavállalókat, a törvénymódosítással rugalmasabbá teszik a munkaidőkeretet. Jelezte, a javaslat a versenyszféra és a kormány konzultációs fóruma elé kerül, majd azt követően ismét a kormány tárgyalja.
    
LMP: agitációs propagandát folytat a kormány
    
Hadházy Ákos (LMP) szerint miközben Magyarország történelmének legnagyobb, legmagasabb szintről irányított bűncselekmény-sorozatának, az uniós támogatások ellopásának vagyunk tanúi, addig a kormánypárt mégis vezet a közvélemény-kutatásokban. Szerinte ennek az az oka, hogy a kormány gátlástalanul nyúl olyan politikai eszközökhöz, amelyekről azt lehetett hinni, nem fogják azt használni a 21. században Magyarországon. Ilyen az agitációs propaganda, a kormánypropaganda - tette hozzá. Szerinte a 2018-as választás tisztességtelen választás lesz, mert a kormány milliárdokból mondja el véleményét, az ellenzék ezt azonban nem teheti meg.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az LMP-t vádolta "agitproppal". Ezt azzal indokolta, hogy az LMP-s képviselő az Európai Parlamentben (EP) megszavazott egy, a bevándorlást támogató jelentést, itthon azonban félrevezetik a közvéleményt azzal kapcsolatban.

Az államtitkár szerint "a brüsszeli Soros-kapcsolatok listáján" ott van az LMP EP-képviselője is.
    
Jobbik: brutális és indokolatlan adó sújtja a kiskereseteket
    
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az idei minimálbéremelés ellenére Magyarország továbbra is sereghajtó regionális összehasonlításban, illetve az uniós országokkal összevetve. Kifogásolta, hogy a nagyon alacsony béreket brutális és indokolatlan adóval sújtja a kormány, csak a belga és a német fizetésekre hárul nagyobb teher.

A jobbikos képviselő is úgy látta, hogy a munkavállalók további sarcolását tennék lehetővé az új munkaidőkeretre vonatkozó szabályok. 

Tállai András válaszában azt mondta, Magyarországnak semmilyen szégyenkezni valója nincs az adózás területén, az unióban csak egyetlen ország van, ahol alacsonyabb az szja. Hozzátette: tovább kell csökkenteni a közterheket, de ez az ország gazdasági teljesítményén múlik.

Fidesz: meg kell állítani Soros Györgyöt!

Németh Szilárd (Fidesz) szerint Soros György és európai megbízottjai illegális bevándorlókkal szeretnék Európát elárasztani. Magyarország azonban saját maga szeretné az ügyeit intézni - hangoztatta. Elmondta, Soros György azért utazott Brüsszelbe, hogy elérje a magyar kerítés lebontását, az illegális bevándorlók beutaztatását, szétosztásukat.

Ki hatalmazta fel Soros Györgyöt arra, hogy mielőtt a magyar miniszterelnök tárgyal a brüsszeli vezetőkkel, azt megelőzően elmondja az Európai Bizottságnak, mit kell tenni Magyarországgal? Szavazott erre a Soros Györgyre Magyarországon valaki? - kérdezte, majd hozzátette: meg kell állítani Soros Györgyöt és Brüsszelt, erre pedig jó lehetőség a nemzeti konzultáció.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint egyre nagyobb a nyomás Magyarországon, mert egyre többen szeretnék elérni, hogy a kormány változtassa meg politikáját, például az energiaárak vagy a bevándorlás területén.

Azt mondta, az Európai Bizottság a határok megerősített védelme helyett azon "töri a fejét", hogyan ossza szét a terheket a kvótákon alapuló betelepítési programokkal.

Hozzátette: nem lehet csodálkozni azon, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali többsége újra "elővette" Magyarországot. Az EP felgyorsítaná a betelepítéseket, megkönnyítené a családegyesítéseket - közölte, majd azt kérte, minden magyar állampolgár töltse ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket.

    
Kérdések

Az MSZP a gyermekbántalmazásról értekező kiadványról

Bangóné Borbély Ildikó a gyermekbántalmazásokról szólva azt firtatta, felelősségre vonható-e az, aki arról értekezik egy kiadványban, hogyan kell veréssel nevelni a gyerekeket. Az érintett könyvet szavai szerint egy vallási kiadó terjeszti, s abban külön fejezet foglalkozik azzal, mikor és hogyan érdemes a gyermekeket megverniük a szülőknek - jegyezte meg. Azt kérdezte, rendben van-e ez így, szabad így könyvet megjelentetni? 

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára jelezte: a könyv iskolákban, óvodákban nem bukkant fel, senki nem engedélyezte. Egy független, privát kiadványról van szó, amiről a kormány is a sajtóból értesült.

Hozzátette: Magyarországon minden szintű jogszabály a gyermekeket a védi, a fizikai, az anyagi veszélytől és bármely egyéb kiszolgáltatottságtól, a testi fenyítésnek pedig minden formája tiltott. 

A Jobbik az ápolási díj rendezéséről

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy az ápolási díj rendezése régi adóssága a kormánynak. A díj jelenleg 51 ezer forint, s ezzel messze alulmúljuk még a környező országokat is - jegyezte meg, s felhívta a figyelmet arra: ez a tevékenység sokszor 0-24 óráig tartó szolgálatot jelent. Rendezik végre az érintettek helyzetét? - kérdezte.

Rétvári Bence elmondta: a kormány évről évre emelte és kibővítette az ápolási díj rendszerét, s az érintetteknek számos kedvezményt vezetett be. Létrehoztak egy kiemelt kategóriát is, az alap- és emelt összegű ápolási díjon felül további juttatást adnak, ami 53 100 forint volt tavaly. Arra is törekedtek, hogy minden díjat növeljenek - jelezte, s kitért arra, hogy hét év alatt 50 százalékos bővülés történt egy súlyos beteg otthoni, hozzátartozó általi gondozásánál. 

LMP: 10 milliárdból javítaná a kormány a vidéken élő fiatalok helyzetét?

Sallai R. Benedek azt firtatta, hogy a kormány tényleg 10 milliárdból javítaná a vidéken élő fiatalok helyzetét? Mint kifejtette: az Esély otthon elnevezésű program a fiatalok lakhatásának javítását célozná, de ezt egy ekkora keretből nagyon nehéz megvalósítani. Szerinte a csok is rossz irányt vett, s inkább azt segítette, hogy vidékről elvándoroljanak a fiatalok. Az ilyen kiskeretű programok csak PR-célokra jók a Fidesznek - mondta.

Rétvári Bence úgy reagált: demagóg mondatokat hallottak a képviselőtől. Mint mondta, egy nagyon fontos programról van szó. A kevésbé fejlett régiókban és a kisebb településeken tudnak ezáltal segítséget nyújtani a 18-35 éves korosztály számára. Az önálló életkezdést támogatják helyben, illetve a lakhatáshoz adnak segítséget - mutatott rá. Kitért arra is: a csok keretében 2015 júliusa óta 101 milliárdot kaptak az érintettek, idén pedig 1741 milliárdot szánnak a családok boldogulására, ami 42,7 százalékkal több, mint 2010-ben.

Fidesz: újabb szűrési program indul

Bene Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy idén újabb országos szűrési program indul. Szavai szerint a rosszindulatú vastag- és végbéldaganat kialakulásának kockázata az életkorral folyamatosan nő, s ez a második leggyakoribb halálok Magyarországon. Megjegyezte: korán felismerve kifejezetten jól gyógyíthatók, de a betegek sokszor csak későn fordulnak orvoshoz. Arra volt kíváncsi, hogy a szeptembertől induló, két évenkénti célzott vastag és végbélvizsgálat esetében hogyan érhető el, hogy a háziorvosok minél nagyobb számban csalatkozzanak, s biztosított-e a program finanszírozása?

Rétvári Bence azt mondta: fontos népegészségügyi prioritás a daganatos betegségek miatt halálozás csökkentése. Évek óta folyik az előkészítése az említett szűrővizsgálatoknak, kísérleti programok több megyében voltak. Megjegyezte: évente ötezren halnak meg a fenti betegségekben, és 10 ezer új megbetegedést regisztrálnak. A szűréseken az 50-70 év közöttiek vehetnek részt rajta, s eddig 2624 háziorvosi praxis csatlakozott önként, ami a háziorvosok 51,6 százaléka. A későbbiekben a program lezárulta után beépül az egészségügyi alapellátási feladatok közé. A minél nagyobb részvételre kommunikációs kampánnyal, tájékoztatókkal, lakossági fórumokkal buzdítanak majd - jelezte.

Kérdések

A nemzeti konzultációról, a munkaidőkeret-elszámolásról, a reptéri zajártalomról és a természetjárásról is szó volt a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. 

MSZP a nemzeti konzultációról

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, meddig hazudik a kormány a magyaroknak még Brüsszelről. Mint mondta, meglepő számukra, hogy a kormány "ezerrel nyomja" az unióellenes kampányt, ám eközben mindent megtesz az uniós források minél szélesebb körű felhasználása érdekében. Megjegyezte: hiába minden erőlködés a konzultáció ügyében, eddig tizedannyian sem reagáltak az "érthetetlen" kérdésekre, mint máskor. Szerinte a villamos energiáról szóló irányelvben nem szerepel az, amit a kormány állít. Hogyan állnak saját pártcsaládjukkal Brüsszelben? - kérdezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában közölte: egyetlen nap alatt 52 ezerrel nőtt a válaszadók száma, a részvételi hajlandóság folyamatosan emelkedik. Nem javasolta a képviselőnek, hogy "a Jobbik tulajdonosának új honlapját" vegye figyelembe véleménye kialakításához. Szerinte a szocialisták ugyanúgy fúrják a konzultációt, mint a népszavazást ősszel.     

Kitért arra, hogy az energiaár azért szerepel a kérdések között, mert egy brüsszeli javaslat kivenné az ármeghatározás jogát a tagországok kezéből, amivel a nagy multicégek járnának jól. Az adópolitika azért szerepel a konzultáción, mert sok oldalról lövik a magyar adórendszert - mondta. A bevándorlásra több kérdés is vonatkozik, szerinte erről a szocialista politikus azért nem beszélt, mert az MSZP brüsszeli képviselője többször szavazott meg olyan állásfoglalást, amely a betelepítési programokat támogatja. Azt kérdezte, milyen érzés Brüsszelben támogatni a kvótát, itthon pedig letagadni azt, és félrevezetni a választókat.

Jobbik: miért kezelik "rabszolgaként" a munkavállalókat?

Pintér Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány a multik érdekét szolgálja a magyar emberek helyett. Ezt támasztja alá szerinte a munkaidőkeret-elszámolás 36 hónapra bővítésének lehetőségéről szóló törvénymódosítási javaslat, valamint a korkedvezményes nyugdíjak eltörlése is. Miért kezelik "rabszolgaként" a munkavállalókat? - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a munkaidőkeret-elszámolás bővítésének lehetőségével csak akkor lehetne élni, ha megállapodnak róla a munkaadók és a munkavállalók, egyébként pedig lényegében semmi sem változik a törvényben.

LMP: a kormány cserben hagyja a rákoshegyieket

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány cserben hagyja a rákoshegyieket, akik jelentős lég- és zajszennyezettségnek vannak kitéve a Liszt Ferenc-repülőtér miatt.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány intézkedései biztosítják a rákoshegyiek zajvédelmét. Noha a reptér közvetlen közelében valamilyen "hatással" mindenképp számolni kell, a bevezetett korlátozásokkal - például felszállási szögek meghatározásával és a főváros feletti éjszakai repülés korlátozásával - befolyásolható a zajártalom - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy a repülőtéren jelenleg zajló felújítás kétségtelenül okoz gondokat, ezért nyárig az ott lakók megértését kérte.

Fidesz: hogyan segítik a természetjárást?

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról érdeklődött, milyen intézkedésekkel segíti a kormány a természetjárás fejlődését.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára szerint a bakancsos turizmus valóban ismét egyre népszerűbb. A kormány az utóbbi öt évben több mint 15 milliárd forint értékben fejlesztett például csillagvizsgálót, kisvasutat és kilátót, továbbá túraútvonal-jelzéseket festettek újra a szakszövetséggel közösen - tájékoztatott.

MSZP: mikor újítják fel a Szeged-Kübekháza közötti utat?

Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, mikor valósul meg a legrosszabb állapotú Csongrád megyei út, a Szeged-Kübekháza közötti felújítása, és mekkora útszakaszt érintenek a szegedi útfelújítások.
Fónagy János, az NFM államtitkára azt közölte: Csongrádban jelenleg mintegy 53 kilométer útszakasz felújítása van tervben, Szeged belterületén az 5-ös főút egyik szakasza. A Szeged-Kübekháza közötti összekötő út felújítására pedig a következő évek felújítási programjai adnak lehetőséget - tette hozzá.

Jobbik: Vas megyében sem javult a munkavállalók helyzete

Bana Tibor (Jobbik) szerint Vas megyében sem javult a munkavállalók helyzete az elmúlt években, Körmenden például sorra szűnnek meg a munkahelyek, Szentgotthárdon pedig nagy a bizonytalanság a legnagyobb munkáltató, az Opel miatt. Garantálni kellene, hogy nem lesznek leépítések az Opel-gyárban a következő években - szorgalmazta.

Cseresnyés Péter államtitkár válaszában az ország egyik legjobb munkaerőpiaci helyzetű megyéjének nevezte Vas, ahol az elmúlt években tovább javult a foglalkoztatottság, és jelentősen emelkedtek a bérek. A foglalkoztatási ráta 70,3 százalékos Vasban, ami jelentősen meghaladja az európai uniós átlagot, a megyében gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság - sorolta az adatokat.

LMP: támogatja-e a kormány a glifozát betiltását?

Sallai R. Benedek (LMP) azt kérdezte, Magyarországon várható-e érdemi változás a növényvédő szerek ügyében, és figyelembe véve a megbetegedések arányát, megfontolja-e a kormány, hogy a glifozát európai betiltása mellett foglal állást.

Nagy István, az FM parlamenti államtitkára azt felelte: Magyarország nagyon óvatos a kérdésben, ma már csak kifejezetten a vetőmag-előállításra alkalmas területeken, nagyjából 10 ezer hektáron engedélyezik a szóban forgó szert.