Ülésezik az Országgyűlés

Az EU-n belül júniusban megszűnő roamingdíjak miatt módosítják az elektronikus hírközlésről szóló törvényt. Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2017. június 15-től megszűnnek a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó extra barangolási vagy roamingköltségek az Európai Unión belül. Hozzátette, a tagállamok előfizetői az otthon megszokott árakon tudnak emailezni, üzenetet küldeni, képeket feltölteni, telefonálni akkor is, ha átmenetileg egy másik tagállamban tartózkodnak. Homolya Róbert elmondta, a barangoláshoz kapcsolódó többletdíjakat a jövőben kivételes és indokolt esetben számíthatják fel a szolgáltatók, és csak akkor, ha azt előzetesen a hatóság engedélyezi. A törvényjavaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) jelöli ki eljáró hatóságként és meghatározza az alapvető technikai, eljárási szabályokat, például a kérelem benyújtásának határidejét - ismertette. Ennek alapja, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a tavalyelőtt módosított roaming-rendelettel és a tavaly elfogadott uniós végrehajtási rendelettel a többletdíj alkalmazásának eldöntése ügyében a döntési jogkört az egyes országok hatóságaihoz telepítette. Homolya Róbert elmondta azt is, kiegészítik a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat is a Szupergyors Internet Program megvalósítása érdekében. Kitért arra, hogy felhatalmazást kapnak a hírközlési szolgáltatók, hogy az Interpol által közzétett lista szerint blokkolják a gyermekpornográf oldalakhoz való hozzáférést. Ez a lehetőség eddig sem volt ismeretlen Magyarországon - folytatta -, de egy uniós jogszabály ilyen internetes szűrést a jövőben csak akkor enged meg, ha azt nemzeti jogszabály lehetővé teszi.

Fidesz: rendezik a kihelyezettek családjainak szociális biztonságával kapcsolatos kérdéseket
    
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) közölte, már az eredeti törvény is nagy hangsúlyt fektetett a kihelyezettek családjának szociális biztonságára, most az egészségügyi ellátás kérdéseit és a diplomata-útlevél családtagok általi használatának szabályait rendezik. Azt mondta, a jövőben a devizailletmény nemcsak euróban, hanem dollárban vagy forintban is folyósítható. Rögzítik, hogy a vezetői és a diplomata-munkakörben foglalkoztatottak munkarendje kötetlen.

Csenger-Zalán Zsolt elmondta, a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló törvény módosításával a hatékonyság növelését szolgálja az előminősített civil szervezet státusának bevezetése. Közölte, a módosítás világossá teszi, hogy nemzetközi szervezeteknek fizetett általános hozzájárulások bizonyos hányada multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásnak számít, ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási szakpolitikák forrásainak részét képezi.

    
MSZP: a javaslat nem rendezi a korábbi felvetéseket

Mesterházy Attila (MSZP) úgy látta, hogy ugyan van a törvényjavaslatnak létjogosultsága, de az továbbra sem rendezi azokat a kérdéseket, amit a jogszabály tavalyi elfogadásakor felvetettek. Példaként azt említette, ne lehessen olyan ember Magyarország nagykövete, aki nem itt él, vagy adott esetben a fogadó ország állampolgára. Jelezte, az MSZP-frakció nagy valószínűséggel tartózkodik a szavazásnál.

Jobbik: a kérdések megválaszolásától függ a törvény támogatása

Bana Tibor (Jobbik) attól tette függővé frakciója szavazatát, hogyan sikerül eloszlatnia a kormánynak a Jobbik kételyeit. Szóvá tette, hogy még az előtt módosítják a külügyi törvényt, hogy annak egyes részei augusztusban hatályba lépnének. Szerinte ez a tavalyi törvénymódosítás előtti kapkodás és az egyeztetések hiánya miatt van. Szerinte csökkentik a diplomaták juttatásait is, gyermekeik után iskoláztatási támogatásra sem lesznek jogosultak. Miért a magyar diplomatákon akar spórolni a kormány? - kérdezte. Kifogásolta, hogy a diplomata-álláshelyet a külügyminiszter belső pályázaton hirdeti meg, ez pedig csökkenti annak lehetőségét, hogy a szakmailag legalkalmasabb jelöltet találják meg.
Bana Tibor azt is firtatta, miért kaphat diplomata-útlevelet a külszolgálaton lévő élettársa, illetve annak egyenesági felmenője.    

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.
    
Zárszó

Szabó László zárszavában azt mondta, bízik abban, hogy az egyeztetéseken sikerül előrébb jutni a törvényjavaslat ügyében. Jelezte, megfontolják Mesterházy Attila javaslatát. Az államtitkár vitatta, hogy kapkodva fogadták el tavaly a külügyi törvényt, és szerinte most az egy év alatt összegyűlt tapasztalatok miatt megfontoltan tudják módosítani a jogszabályt. Az államtitkár szerint nem csökkennek a diplomaták juttatásai, a szabadságfokuk nő azáltal, hogy jóval több rugalmassággal, családjuk igényeinek megfelelően dönthetnek a juttatásaik felhasználásáról. Közölte azt is, továbbra is a szakmai szempontok érvényesülnek akkor, amikor a miniszter dönt az adminisztratív dolgozók esetében is a pályázatokról. A diplomata-útlevelekkel kapcsolatos módosítást a családok együtt maradásának segítésével, illetve a nagyszülők könnyebb utazásával és kint tartózkodásának segítésével indokolta.

A közműcsatlakozás egyszerűsítéséről folytatódott a vita csütörtökön a Parlamentben. 

Miniszterelnökség: a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a hét jogszabályt módosító törvényjavaslat elfogadása esetén új területen folytatódhat a kormány bürokráciacsökkentő politikája, a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai. Csepreghy Nándor elmondta, a Világbank felmérése szerint Magyarországon kiugróan időigényes, 257 nap a villamos hálózatra való csatlakozás. Ez az időtartam kétszerese a lengyelországinak, illetve a szlovákiainak - jegyezte meg. Úgy összegzett: a villamos hálózatra csatlakozás magas időigénye késlelteti "a beruházások termőre fordulását". Az államtitkár szerint a problémát a hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági engedélyezési eljárások időigénye okozza. 

Csepreghy Nándor elmondta, új mentességi szabályok lesznek a csatlakozási díjak esetében a földgáz-, a villamosenergia- és a víziközmű-szektor esetében is. Kifejtette: a mentességet az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz igazították, amelyek megfelelnek egy családi ház vagy egy kisebb gazdálkodó egység fogyasztásának.

Törvényi szintre emelik legkisebb költségek érvényesítésének elvét. Rögzítik, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapításakor a munkavégzésre ténylegesen fordított időt vegyék figyelembe - ismertette.

Az államtitkár szerint jelenleg a hatóságként eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálásakor. Hozzátette: törvényi garanciaként beépül a szabályozásba mindhárom szektornál, ha az elosztó nem találja megfelelőnek a vezeték kiviteli terveit, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérhet alkalmassági nyilatkozatot. Elmondta azt is, jelenleg az áram- és a vízközmű-szektorban a fogyasztó nem választhatja ki a kivitelezőt, ellenben a földgázszektorban lehetőség van arra, hogy gázszerelők nyilvántartásából válasszon kivitelezőt a fogyasztó. Jelezte, a gázszektorban alkalmazott megoldást most átültetik a többi két szektorba.

Csepreghy Nándor azt mondta, a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közműcsatlakozás kiépítésével az elosztó észszerű határidőn belül akkor is köteles legyen a csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette a kivitelezést és az nem tér el a tervektől.
Kitért arra, hogy terület- és településrendezési kérdéseket is érint a módosítás. A terület- és településrendezési terveket egy, az ipar, vagy a mezőgazdaság területén működő vállalkozás telephelyének építésekor módosíthatják, tervek módosításának költsége 6-15 millió forint között van, ebből 2-3 millió forintot is kitehet a térképek beszerzése, a közműadatok díja - részletezte az államtitkár. Hozzátette: a központi költségvetésből finanszírozott szereplőknek a térképi adatokat ingyenesen biztosítják. Megjegyezte, szintén ingyenességet biztosítnak a Lechner Tudásközpontnak, amely az országos építésügyi nyilvántartás, valamint az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.

Fidesz: a javaslattal gyorsabban, de továbbra is biztonságosan valósulhatnak meg fejlesztések

Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: eddig a rendkívül hosszú eljárási rend eltántoríthatta a fejlesztésektől a befektetőket, a most javasolt határidő-csökkentés viszont olyan inspiráló tényező lesz a gazdasági szervezetek számára, ami elősegíti, hogy a jövőben reményteljesebben vágjanak bele egy-egy fejlesztésbe. Jogos igénynek tartotta, hogy felgyorsuljon a közműhálózatra való rácsatlakozás és a munkálatokat megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek végezzék el. Üdvözölte a bürokrácia és a költségek csökkentését, valamint az adatbázisok, térképek és kimutatások hozzáférhetőségének javítását. Szerinte a módosításoknak köszönhetően    a települési és a megyei önkormányzatok, a szakhatóságok és a vállalkozások eredményesebben és pontosabban tudnak majd dolgozni.
    
Jobbik: üdvözlendő a költségcsökkentés, de kompenzálni kell a közműszolgáltatókat 

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka üdvözlendőnek tartotta, hogy a lakosság terhei anyagi és adminisztratív szempontból is csökkenjenek, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közműhálózatokra való rákötési díj elmaradása és a határidők rövidülése a közműszolgáltatóknál bevételcsökkenést, illetve a létszámbővülés szükségességét feltételezi. Hozzátette: a javaslat nem szól arról, hogy ezt milyen módon kompenzálja az állam a szolgáltatók felé. Szerinte a kompenzáció hiánya hosszú távon kárt okozhat, nehéz helyzetbe hozhatja a szolgáltatókat vagy ellehetetlenítheti a működésüket, aminek végső soron a lakosság látja majd a kárát.

A közműcsatlakozást egyszerűsítő törvények módosításának vitája után a parlament rátért a hivatalos statisztikával összefüggő törvénymódosítások megvitatására. 

MSZP: a javaslat nem orvosolja a versenyképesség strukturális problémáit 

Józsa István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat jó szándékú, de nem orvosolja a hazai versenyképesség strukturális problémáit, önmagában a bürokrácia csökkentés a közműcsatlakozás terén kevés eredményt hozhat. Nemes célnak nevezte a határidő csökkentést, ugyanakkor kérdésesnek tartotta, hogy a jelenlegi informatikai rendszer, tudás és hivatali rend mellett mennyire lesz megbízható egy-egy ilyen gyorsabban kiadott engedély. Reményét fejezte ki, hogy a közigazgatás fel tud készülni a javaslat gyors hatályba lépésére, és a digitális technológiák lehetőségeit kihasználva be tudja tartani a javasltban rögzített határidőket, úgy, hogy a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági követelmények nem sérülnek. Szükség van a versenyképesség javítására, de ez a papír nem az, amire vágytunk - összegzett.

A képviselői felszólalások során Heringes Anita (MSZP) azt mondta, hogy a csatornázási munkálatokat - szigorú feltételek mellett - eddig is ki lehetett adni más cégek szerelőinek, az ivóvízhálózat karbantartását viszont nem. Hangsúlyozta, hogy az ivóvíz alapvető élelmiszer, ezért rendkívül veszélyes átadni bárki másnak átadni a szerelési munkákat.

Fidesz: a törvény erősíti a versenyképességet

László Tamás (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvény erősíti a versenyképességet, miközben a közműveket is valódi közszolgáltatóvá teszi. Hozzátette, hogy a jogszabály azért is helyes irányba mutat, mert egyúttal erősödik a felelősség is.

Kormány: csak az elvégzett munkákat lehet majd kiszámlázni

Miután Sneider Tamás levezető elnök lezárta az általános vitát, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a hozzászólásokra reagált. A javaslat elfogadása után a szolgáltató csak azt a munkát számlázhatja ki az ügyfeleknek, ami a tényleges munkavégzés alapján valóban terheli őket - emelte ki. Ha az Országgyűlés megszavazza a törvényt, akkor a közműszolgáltatóknak egy teljesen más gyakorlatban kell megszervezniük a működésüket - folytatta, hozzátéve: az eddigi gyakorlat versenyképességi akadályt is jelentett és nem volt megfelelő a végfelhasználók számára.
Az ipari célú felhasználások során csak a tartalék zöldterületeket lehet hasznosítani - emelte ki. Arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat egy részszabályt érint, nem pedig a versenyképesség általános helyzetét rendezi. Az e-közmű térképek létrehozásával pedig egy olyan országos adatbázis jön létre, amihez minden érintett térítésmentesen hozzáférhet - mondta.
    
Kormány: 

Az egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő módosításának vitájában Csepreghy Nándor a hivatalos statisztikát a demokrácia fontos eszközének nevezte. Lehetővé teszi, hogy a felhasználók független forrásból jussanak adatokhoz, megbízható, tényszerű, nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készül - sorolta érveit az államtitkár.
A hivatalos statisztika feladata az állami, az önkormányzati, a pénzügyi és civil szervezetek, a piacok és az ország ügyei iránt érdeklődő állampolgárok tájékoztatatása az aktuális helyzetről - emelte ki. A mostani jogszabály pedig meg szeretné teremteni az adminisztratív adatforrások kezelését szabályozó törvényeknek a statisztikai törvénnyel való jogszabályi összhangját - közölte. Az indítvány olyan jogszabályokat módosít, amelyek adminisztratív adatforrásokat kezelésének szabályait állapítják meg és kizárják vagy korlátozzák azok statisztikai célú felhasználásának lehetőségét - mondta a politikus.
A kizárás lehet tényleges rendelkezés, amelyik kimondja, hogy egy nyilvántartáshoz statisztikai célra nem, vagy csak egyedi azonosításra alkalmatlan módon lehet hozzáférni. Emellett vannak olyan törvények is, amelyek taxatíven sorolják fel azokat a személyeket és szervezeteket, akik a nyilvántartáshoz hozzáférhetnek.
Szavai szerint az uniós és a magyar jogi szabályozás összhangjának megteremtésének érdekében be kell építeni egy, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú hozzáféréseire vonatkozó rendelkezést. A hozzáférés joga nem korlátlan, mert ahhoz előzetesen igazolni kell a statisztikai célt - hangsúlyozta. A hozzáférés mértéke szintén a statisztikai célhoz igazodik, ha nem szükséges, akkor nem adják át a közvetlen azonosítókat - tette hozzá.

Fidesz: 

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a közvetlen adatgyűjtések esetén az adatgyűjtő a magánszemélyeket, háztartásokat közvetlenül keresi fel. Az adatszolgáltatás a korszerű technikák ellenére is terhet jelent az adatszolgáltatóknak, a statisztikai vizsgálathoz szükséges adatok jelentős része viszont rendelkezésre áll valamilyen más nyilvántartásban - fogalmazott. Az ilyen másodlagos adatforrások statisztikai célú felhasználása a célszerűséget és az adatszolgáltatók terheinek csökkentését egyaránt szolgálja - tette hozzá. A képviselő hangsúlyozta, hogy elsődleges adatforrást csak akkor lehet igénybe venni, ha nincs a célra alkalmas másodlagos adatforrás.

A törvény kötelezi az adminisztratív adatforrást kezelő szerveket, hogy a KSH számára hivatalos célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, az általuk kezelt adatokat átadják - mondta. A jogszabályi összhang megteremtése és a KSH hivatalos célú adatátvételi célú jogosultságának teljessé tételének érdekében kell feloldani törvényi korlátozásokat - fogalmazott.

 A hivatalos statisztikával összefüggő törvénymódosítások tárgyalása során az MSZP és a Jobbik is elsősorban adatvédelmi problémák miatt bírálta a javaslatot csütörtökön az Országgyűlésben. A vita után több állami tulajdonú ingatlan ingyenes egyházi tulajdonba adásáról tárgyaltak a képviselők.

MSZP: a KSH a személyi számot is lekérheti

Józsa István, az MSZP vezérszónoka felszólalása elején azt mondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tevékenysége annak a bizonyítéka, hogy "önök totális diktatúrát építenek ki, vagy legalábbis ezt szándékoznak kiépíteni". Amikor egy választási évben a KSH nem hozza nyilvánosságra a szegénységi adatokat, amikor 17 hónapon keresztül nem lehet megtudni a népszámlálási adatokat, illetve amikor nem adják ki a politikai szempontból kényes adatokat, az a "lopakodó diktatúra" - fogalmazott.
Szóvá tette, hogy az indítvány 64 jogszabályt módosít, köztük a még csak tavaly decemberben elfogadott és idén év elején hatályba lépett hivatalos statisztikáról szóló törvényt. A rendelkezések nagy részének az a lényege, hogy a statisztikai cél igazolása mellett egyes adatokat az egyedi azonosításra is alkalmas módon kell átadni a Központi Statisztikai Hivatalnak, ez viszont már érinti az információbiztonság kérdését - tette hozzá.
A képviselő leszögezte: indokolni kellene, hogy miért kérhet le a KSH egyedi azonosításra is alkalmas adatokat, például az univerzális azonosítóként működő személyi számot. Példaként említette, hogy ezután a KSH az összes választásra jogosult magyar állampolgár személyi számát lekérheti és összegezheti egy állományban, "és az állomány ki tudja, utána hova tud kerülni".

Jobbik: aggályos az egyedi azonosítók kezelése

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka vérlázítónak nevezte, ahogy a kormány a statisztikai adatokkal és a titkosítási folyamatokkal bánik. Véleménye szerint aggályokra ad okot, hogy egyedi azonosításra alkalmas adatokat kontroll nélkül akarnak kezelni. Külön kiemelte, hogy az indoklás ellenére sem látja azokat a szakmai célokat, amelyek indokolják, hogy ezeket az adatokat miért kell tömbösítve alkalmazni.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a választásra jogosultak igen kényes személyi adatai kerülhetnek veszélybe.

Z. Kárpát Dániel összegzésként azt mondta, hogy a javaslatcsomag tartalmaz szakmailag pozitív elemeket, de nagyon aggályos pontokat is.

Ukrán nemzetiségi szószóló

Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló azt mondta: az előterjesztés jogharmonizációs követelményeknek tesz eleget, a nemzetiségek bizottsága azonban azt kezdeményezi, hogy a törvény rögzítse: a nemzetiségi önkormányzatok - az országost kivéve - gazdálkodási és egyéb tekintetben nem önálló adatszolgáltatók, hiszen a helyi nemzetiségi önkormányzatok adatszolgáltatási kötelezettségének a helyi önkormányzatok tesznek eleget.

Vita az adatkezelésről

Dunai Mónika (Fidesz) a szocialista Józsa István felszólalására reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a személyes adatokat az adatfeldolgozás után vagy törli, vagy különválasztva tárolja őket. Semmilyen adat-összekapcsolást nem végezhet az adatkezelő - jelentette ki.

Józsa István (MSZP) erre azt mondta, valóban igaz, hogy az adatkezelési törvény ezt tiltja. Ám mivel a KSH gyakorlatában előfordult például adatvisszatartás, az MSZP él a gyanúperrel, hogy a hivatalban esetleg visszaélnek a személyi azonosító számmal - mondta, szorgalmazva ezért, hogy a KSH ne kapja meg ezt az adatot.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában visszautasította, hogy a KSH "kozmetikázná" az adatokat.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat alapján egyházi személyek ingyenesen jutnának hozzá állami tulajdonú ingatlanokhoz kulturális, hitéleti, nevelési, oktatási, szociális feladataik elősegítése érdekében.

A kedvezményezettek között van az Egri Főegyházmegye, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Don Bosco Szalézi Társasága és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus. Utóbbi a főváros VIII. kerületében, a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkán lévő Károlyi-palotát kapná meg, hogy megfelelő helye legyen a liturgia gyakorlására és az egyház irányítására. Az államtitkár hangsúlyozta: a műemléki védettség nem szűnik meg a tulajdonjog átadásával.

Fidesz: az egyházaknak évszázados nemzetmegtartó szerepük van

Bóna Zoltán (Fidesz) az átadandó állami ingatlanok közül példaként említette az egri érseki palota alatti pincerendszert, egy esztergomi kollégiumot és a miskolci zsinagóga melletti ingatlant.
Kiemelte azt is, hogy a javaslattal valódi otthonra lelhet a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus.
A politikus egyebek mellett az egyházak évszázados nemzetmegtartó szerepére hivatkozva kérte a javaslat támogatását.