Belföld

Újragondolt átmeneti otthonok

A kötőszövet az elérhető albérlet és a munkahely

Úgy kell átalakítani a családok átmeneti otthonainak rendszerét, hogy a gondozott családok továbbléphessenek onnan.

Átalakítják jövőre a családok átmeneti otthonainak rendszerét, ez ügyben jó ideje folynak az egyeztetések a szociális tárca és a szakma között. Ezek az intézmények az otthontalanná vált vagy bántalmazott szülőket és gyermekeiket, válságban lévő, várandós, illetve szülészetről kikerülő anyákat és gyermeküket, illetve más okból krízisbe került családokat fogadják. Az ellátás célja, hogy a nehéz helyzetben lévő szülők együtt maradhassanak gyermekeikkel, és hogy mihamarabb rendezhessék helyzetüket. Az otthonokban dolgozó szociális munkások azon vannak, hogy szakmai támogatással képessé tegyék a családokat arra, hogy „kint” is megálljanak a saját lábukon. Azaz a szülők képesek legyenek elhelyezkedni, dolgozni, lakást fenntartani és a keresetüket beosztani, a gyermekek óvodába, iskolába járjanak.

Ehhez gyakran nemcsak családgondozók, hanem más szakemberek – például pszichológus, jogász, családterapeuta, pedagógus – segítségére is szükség van. A gondozás eredményessége nagyban függ a szociális munkások tudásától és a környéken igénybe vehető további ellátásoktól is.

A jogszabály szerint minden húszezernél nagyobb település köteles családok átmeneti otthonát létrehozni, sajnos azonban ez az előírás sok esetben nem teljesül. Az otthonba saját kérésükre kerülnek be a családok, krízishelyzetben azonnal igyekeznek helyet keresni nekik, más esetben azonban akár hónapokig is várniuk kell. Gyakori, hogy addigi lakóhelyüktől csak messze találnak olyan otthont, ahol fogadni tudják őket, emiatt a korábbi kapcsolataik megszakadnak, mindent elölről kell kezdeniük.

A gyermekek és szüleik egy, szükség esetén másfél éven át lakhatnak az intézményben. Ehhez azonban gyakran semmilyen erőforrással – iskolázottság, szakma, kereset, rokoni és egyéb támogató kapcsolatok, önérvényesítő képesség, motiváció – nem rendelkeznek. Azaz ha lejár a másfél év, ugyanúgy nincs hová menniük és miből megélniük, mint azelőtt. A központi nyilvántartás adatai szerint a családok 23 százaléka egyik otthonból a másikba vándorol. A jövő januártól tervezett átalakítás egyik célja éppen a vándorlások megszüntetése.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Családok átmeneti otthona elnevezésű országos módszertani konferencián kijelentette: a rendszert úgy kellene átalakítani, hogy arra ösztönözzön, a családok átmeneti otthonaiba ne „ragadjanak be” a családok, hanem a továbblépésük biztosított legyen. Emlékeztetett arra is, a reszocializáció akkor lehet sikeres, ha van hová menniük a családoknak, ha van társadalmi „kötőszövet”, tehát elérhető albérlet, munka és szolgáltatások, ezért a jövőben falvakban nem, csak városokban hoznak majd létre átmeneti családi otthonokat.