Újból módosulhat a reklámadó: Mentesülnének a kis cégek a tehertől

25 ezer forint helyett 2,5 millió forint feletti havi reklámköltésnél lépne életbe a 20 százalékos adó

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a reklámadóról szóló jogszabályt úgy módosítaná, hogy nem 25 ezer forint, hanem 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén terhelné 20 százalékos adófizetési kötelezettség a hirdetés megrendelőjét akkor, ha például a Facebookon, vagy a Google-n hirdet. A Jobbik szerint az RTL egyik e-témában készült riportja kis- és közepes vállalkozásokat mentett meg az adófizetéstől.

Az RTL keddi híradójának ismét egyik központi témája volt a reklámadó, amelyben a törvényjavaslatot benyújtó L.Simon Lászlót is megkérdezték a témában és szembesítették, hogy a jogszabály alapján Google-n vagy Facebook-on hirdető kisvállalkozásoknak is fizetniük kell, ha 25 000 forintnál drágábban hirdetnek. A politikus elsőre úgy válaszolt, hogy nem kell fizetniük, ám később elismerte, hogy tévedett és a törvény alapján mégis adókötelesek az ilyen hirdetések. A híradóban megszólalt egy kisvállalkozó is, aki elmondta, hogy ha 300 ezer forintos havi facebookos reklámköltését 60 ezer forinttal megadóztatják, akkor kénytelen lesz árat emelni.

Szedán az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága viszont elfogadta a módosító indítványt a reklámadóról szóló ogszabály változtatásához. Eszerint az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. 

L. Simon László (Fidesz), a törvényjavaslat előterjesztője a testület ülésén azt mondta: támogatja a bizottsági javaslatot, bár az nem szolgálja eredeti előterjesztése célját, azt, hogy multinacionális internetes cégeket - amelyek a nem növekvő magyar reklámköltésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki - rávegyék az adófizetésre. Ezt nemzeti protekcionizmusnak nevezte, amely a költségvetésnek kedvezne. 

 Hozzátette: azért tudja mégis elfogadni a módosítást, mert érzékeli, hogy a kérdéssel kapcsolatban pánikhangulatot lehet kelteni a kis- és közepes vállalkozások körében, ennek pedig nem látja értelmét. Kijelentette: javaslatában nincs benne az RTL szó, a sajtószabadság elleni vádra pedig azt mondta, ahhoz semmi köze annak, ha egy jelentős bevételre szert tevő médiavállalat a korábbi évek számviteli trükkjeivel felhalmozott elhatárolt veszteségével csökkenti adófizetési kötelezettség, "ha tetszik, kiszervezi az országból a jövedelmet". 

A testület több ellenzéki tagja, köztük Bárándy Gergely (MSZP) és Fodor Gábor (független) is az RTL Klub és a sajtószabadság ellen irányuló jogalkotásnak tartotta az eredeti előterjesztést, amely szerintük politikai céloktól motivált, így megengedhetetlen. A jobbikos Szilágyi György szerint a kereskedelmi csatorna keddi riportjával kis- és közepes vállalkozásokat mentett meg az adófizetéstől, mert a bizottság annak hatására készítette el javaslatát.