Belföld
Újabb döntést hozott az Ab Kishantos kapcsán
A testület az egyes törvényi paragrafusok megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést utasította el
Az Ab honlapján szerdán megjelent határozat szerint a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság tanácsa a kezdeményezéssel egyidejűleg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. által indított per tárgyalását felfüggesztette. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések az Alaptörvénybe ütköznek, ugyanis nem kormányrendeletben, hanem sarkalatos törvényben kellett volna meghatározni a termőföld tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával kapcsolatos követelményrendszert.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést.
Az Ab határozata szerint az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni. A testület megállapította: az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálja a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.
A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Az ügy előzményeként 2015. június 17-én, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.
A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.
A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél is. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.
A Kúria 2016. április 12-én kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint azonban az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára a Kishantosi Kft. számára.
FM: az Alkotmánybíróság döntése szerint is jogszerűen történt az állami földek hasznosítása
A kishantosi földek ügyében hozott döntésével az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy az állam tulajdonában lévő földterületek hasznosítása az alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhasznosítási pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű - hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerdán.
A tárca közölte: az Ab minden elemében elutasította a Fővárosi Törvényszék bírái által hozott végzést, amelyben a törvényszék megkérdőjelezte a teljes állami földhasznosítási pályázati rendszer alkotmányosságát.
Az elutasítás fő indoka, hogy a bírák beadványa nem felel meg a jogszabályoknak, sőt a kihantosi földekkel kapcsolatos perhez sincs köze - emelte ki az FM.
A minisztérium közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék olyan jogszabályi rendelkezéseket kívánt megsemmisíttetni, amelyek 2010 óta több tízezer magyar földművest juttattak állami földek használati vagy tulajdonjogához.
A határozat alapján a kishantosi földekkel kapcsolatos perekben már csak egy dolga lehet az eljáró bíróságoknak: hozzák meg döntésüket és utasítsák el a volt bérlők minden alaptalan igényét - fogalmazott a tárca.
Az FM reméli, hogy "ezzel lezárult a földprogram jogi legitimációját megkérdőjelező hazai belpolitikai támadássorozat".
A kormány fő feladata (ahogy eddig is tette), hogy a hazai termőföldet a brüsszeli támadásokkal, a külföldi spekulánsokkal szemben megvédje - áll a közleményben.