Belföld
Tuzson Bence: Az eljárások gyors és hatékony kezelése a cél
Parlament előtt a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása +VIDEÓ
Az illegális bevándorlással összefüggő jogorvoslati és büntetőeljárások gyors és hatékony kezelésével indokolta a bíróságok illetékességéről szóló jogszabály módosítását az előterjesztő fideszes Tuzson Bence. Értékelése szerint a javaslat képes kezelni azt a problémát, ami a horvát határon is jelentkezik.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította az indítványt.
Törvényt módosítottak az Astra-ügyfelek érdekében
Törvényt módosított az Országgyűlés, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt kártalanítási számla előlegezhesse meg azoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károknak a kifizetését, amelyeket a felszámolás alá került román Astra Biztosító magyar fióktelepének ügyfelei okoztak.
A fideszes Bánki Erik, Cseresnyés Péter és Galambos Dénes pénteken beterjesztett törvényjavaslatát - házszabálytól eltérve - már kedden elfogadta a parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett.
A törvénymódosítás alapján az így kifizetett összeget a Mabisz a felszámolási eljárásban az Astra fióktelepétől, az anyavállalattól, illetve a román garanciaalaptól követelheti.
Egy módosító javaslat elfogadásával egyúttal rögzítették: ha a biztosítónál megindul a kárrendezés, megszűnik a kártalanítási számla megtérítési kötelezettsége, a továbbiakban a kárrendezést a biztosító kárrendezője folytatja le.
A jogszabály rendezi a csődbe ment biztosító kgfb-s ügyfeleinek új szerződéskötését is.
A fióktelep ügyfeleinek jelenleg lehetőségük van biztosítási szerződésük közös megegyezéssel történő megszüntetésére a biztosító fióktelepétől levélben kapott megállapodás aláírásával és visszaküldésével. Ez a megoldás azonban nem rendezi az összes szerződés megszűnését, így a törvény lehetőséget ad "átkötésre". Ennek alapján - ha korábban nem szűnt meg - az új megkötésével a régi szerződés megszűnik, tehát a fedezet folyamatos marad. Erről a tényről az új biztosító 15 napon belül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet, amely szintén 15 napon belül tájékoztatja a régi biztosítót - írták az előterjesztés indoklásában.
A biztosítási tárgyú törvények legtöbb része a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Az LMP-s Schiffer András (LMP) az illetékesség toldozgatásaként értékelte a javaslatot és felvetette, hogy mi lesz, ha "változik a széljárás" és a szlovén vagy a román határon is hasonló migrációs helyzet alakul ki. Szóvá tette, hogy a szabályozás nem kezeli az előre nem látható helyzeteket és a javaslat visszavonására kérte az előterjesztőt.
A jobbikos Staudt Gábor is kifogásolta, hogy a javaslat nem nyújt általános megoldást, de szavai szerint támogatni kell, mert szükséghelyzet van, "százezres nagyságrendben törnek be a bevándorlók". A támogatást a szegedi bírák leterheltségével indokolta.
A fideszes Turi-Kovács Béla arról beszélt: oda kell koncentrálni a védelmet, ahol a nyomás megjelenik, általánosabb szabályozás túlreagálást jelentene. Hozzátette: nem lehet késedelmesen reagálni, mert az útnak induló bevándorlók nem felkészületlenek, megtervezik az utat, a fő irányvonalakat.
A szocialista Bárándy Gergely szakmailag elhibázottnak ítélte az előterjesztést, véleménye szerint meg kellett volna jelölni az illetékes bíróságokat mindenhol, ahol a kormány kihirdetheti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját.
Tuzson Bence a felszólalásokra úgy reagált: a javaslat egy adott helyzetet kíván kezelni, általánosan pedig azért nem lehet hatásköröket megszabni, mert a rendszer nincs rá felkészülve, nincsenek meg személyi és technikai feltételek - például a soknyelvű tolmácsolás - mindenhol. Kifejtette: ha a horvát határon is feláll a határzár és bűncselekményeket követnek el, akkor ott is alkalmazni kell az új szabályokat, s ehhez indokolt az új bíróságok illetékességének megteremtése.
Miniszterelnökség: A kormánynak szervezetalakítási szabadsága van
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a Ház előtt fekvő törvényjavaslatok célja a minisztériumként működő Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítása. Ehhez az Országgyűlés jóváhagyására van szükség - tette hozzá, felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormányt szervezetalakítási szabadság illeti meg. Jelezte, hogy a tárca feladat- és hatáskörét kormányrendelet határozza majd meg.
Megjegyezte, a költségvetési törvény módosítására azért van szükség, hogy kialakítsák a büdzsében a kabinetiroda fejezetét.
Kovács Zoltán kiemelte továbbá, hogy Európában nem egyedülálló gyakorlat egy ilyen minisztérium megalakítása. Példaként említette, hogy a német tartomány, Bajorország kancelláriáján két államminiszteri rangú vezető dolgozik.
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka szintén nemzetközi példákat hozott, alátámasztásul, hogy szerinte a most javasolt változtatás összhangban van a külföldi gyakorlattal. Megemlítette a brit miniszterelnök duális háttérapparátusát, amely a miniszterelnöki hivatalból és a kabinetirodából áll. Franciaországban szintén nagy apparátus segíti a kormányfőt, amelynek központi magja a kormány főtitkársága, a másik háttérapparátus pedig a miniszterelnöki kabinet - ismertette.
A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy bár a magyar jogrendszerből adódóan az új minisztérium megalakítását a parlament is megvitatja, szerinte azonban ennek a kérdésnek nem az Országgyűlésben lenne a helye.
Az alkotmányos keretek között a szervezetalakítási szabadságnak azt is kellene jelentenie, hogy a minisztériumi struktúrát a kormány meghatározhatja - mondta Gulyás Gergely.
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka közölte: pártja nem támogatja "a nagy bölcs vezér személye körüli miniszter", egy "propagandaminiszter" pozíciójának létrehozását.
A kormányoldal által emlegetett nemzetközi példákra úgy reagált: megszokták a kormánytól, hogy ha nincs más racionális érve, akkor külföldi példákat próbál hozni. Így tettek az alkotmányozásnál is - jegyezte meg. A szocialista politikus szerint a kormánypártokat nem a nemzetközi jogrendszer eredményei motiválták a mostani törvénymódosításnál, hanem az, hogy Rogán Antal - a kabinetiroda leendő vezetője - és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem kíván együtt dolgozni. Összegzés szerint így személyre, Rogán Antal személyére szabott törvényalkotásról van szó.
Tóth Bertalan, a szocialisták másik vezérszónoka a kabinetiroda létrehozásához kapcsolódó költségvetés-módosítást úgy kommentálta: az biankó csekket ad Rogán Antalnak, hogy az adófizetők pénzén "tovább fokozza a megosztottságot".
A kereszténydemokrata Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a kormány szervezetalakítási szabadságát, és jelezte: támogatják a javaslatot. Kitért arra is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda megalakítása szükségessé teszi új költségvetési fejezet kialakítását, ezért szintén támogatják a költségvetési törvény módosítását.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka azt kérdezte: hová tűnt Rogán Antal? A képviselők azért vannak jelen, hogy az ő érdekében felállítandó tárcáról tárgyaljanak. Eddig bent volt a Házban, de angolosan távozott - mondta, hozzátéve: szerinte jövőbeni feladatát is hasonlóan veszi majd komolyan.
Szerinte a kormány azért állítja fel a minisztériumot, mert olyan szükséghelyzet van, amit egy korábban el nem látott kormányzati feladat okozott. Idézve a javaslat indoklását, azt mondta: eszerint eddig nem volt ellátva a politikai koordináció. Tisztázni kell, hogy mennyi pénzből gazdálkodik majd "ez a nagyon fontos feladatot ellátó minisztérium", ez ugyanis az előterjesztésből nem derül ki. Felmerül a kérdés, milyen másik szakterületről csoportosítanak át, csak nem az egészségügytől, vagy oktatástól vesznek el forrásokat? Úgy tűnik, rendkívül tiszavirág-életű minisztérium lesz, vagy a jövő évi költségvetési törvényt is módosítani kellene - tette hozzá.
Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a mindenkori kormányfőnek szíve-joga úgy megszabni a miniszteri struktúrát, ahogy jónak látja, ebben az alkotmányos rend szerint autonómiája van. A potenciális miniszter személyével sem kívánnak mélyebben foglalkozni - jelezte.
Rámutatott: miközben nagy "dérrel-durral" beharangozzák a jövő évi költségvetést, létrehoznak egy új tárcát októberben, de a 2016-os büdzsé módosítását nem terjesztetik be. Eszerint három hónapot fog csupán megélni? - tette fel a kérdést.
Miért kell egyáltalán külön felügyelet a kormányzati kommunikációnak - firtatta. Ezt, mint ilyet be kell fejezni, és a visszás ügyleteket ki kell vizsgálni, a kormányzati propaganda ugyanis nem más, mint a lopás törvényesítése - jelentette ki, hozzátéve: meg kell szüntetni a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt.
Szerinte a Miniszterelnökség felduzzasztása kiüresítette a többi tárcát, mindenféle logika és szakmai megfontolás nélkül nyúltak bele a tárcák hagyományos működési területeibe. Közölte: nem tudják támogatni a javaslatot, az nem szakít a gigaminisztériumok logikájával, a miniszterelnök udvartartásában dől el minden kérdés, és a miniszterek bábfigurák csupán.
A független Szelényi Zsuzsanna szerint ez a törvényjavaslat szimbolizálja azt, ahogy a kormány gondolkodik Magyarországról. A javaslat az igazi keleti hatalmi arrogancia példája, nincs benne semmi átláthatóság, demokrácia - értékelt. Szerinte ez a kormány nem szól másról mint az arroganciáról és a propagandáról, amit most egy propagandaminiszterrel erősítenek meg. Kifogásolta, azt is, hogy a kormányban csak férfi miniszterek vannak. Hozzátette: Magyarország az egyetlen a fejlett világban, ahol nincs nő a kormányban.
A fideszes Witmann Mihály vitatta az ellenzéki kifogásokat és azt mondta, nem szak- és nem gigaminisztérium jön létre. Hozzátette: a kabinetiroda elsősorban a miniszterelnök munkáját segítve politikai koordinációs feladatok lát majd el. Szerinte az új kormányzati szerv egy technikai módosítást jelent, hiszen a korábbi miniszterelnököknek is volt külön stábja.
Az elnöklő Lezsák Sándor az együttes általános vitát elnapolta.
A szocialista Gúr Nándor azt kifogásolta, hogy a törvényhozási menetrendben még nyoma sem volt ilyen átalakításnak, s nem lehetett egy hónappal előre látni, hogy "mit akar a miniszterelnök". Értékelése szerint egy propagandaminisztériumot hívnak életre, amiből a költségvetésen belül semmi nem látszik, kérdéses, hogy honnan és mennyi forrást kap majd a tárca. Ezzel párhuzamosan szóvá tette az oktatás és az egészségügy forráshiányát. Az ellenzéki politikus szerint a tárca "szervezetileg katyvaszjelleget ölt", nem világos, hogy kinek ki a felettese.
A jobbikos Lukács László György a korábban elhangzott érvekre visszautalva azt mondta: az elmúlt öt év kormányzása és a nemzetközi példák egy önálló egészségügyi minisztérium létét is alátámasztják. Bírálta az ápolók ügyének húzódását, az egészségügyi adósságállomány felszaporodását és az életpályamodell kidolgozásának elmaradását. A szakma egységes kívánalmaként jelölte meg az önálló tárcát, amire kiemelt erőt kell fordítani. Felvetette, hogy a kormány azért nem akar egészségügyi minisztériumot, mert már az ágazat államtitkárának megnevezése is egy hónapja gondot okoz.
Kovács Zoltán közigazgatásért felelős államtitkár zárszavában visszautasította a személyeskedő megjegyzéseket és nemtelen támadásokat. Leszögezte: törvényes, alkotmányos, a jogszabályoknak megfelelő az új minisztérium létrehozása, s erre a kormánynak megvan a lehetősége.
Tévesnek nevezte, hogy egy terület minisztérium nélkül súlytalan lenne, példaként hozva, hogy sportminisztérium nélkül is nőtt az olimpiai aranyérmek száma, és a közlekedési tárca nélkül is épülnek az autópályák. Jelezte, hogy az egészségügyért miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felelős.
Arra is rámutatott, hogy a szocialista kormány 2002 és 2006 között háromszor változtatta meg a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabályt és hozott létre új tárcákat.
Napirend után
A független Kész Zoltán arról beszélt, hogy az Orbán-kormány alatt nyugtalanítóan nőtt az orosz befolyás a magyar közéletben.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a migrációs krízisről szólt, amit szervezett inváziónak nevezett, és ami szerinte egy lakosságcserét is előrevetíthet. Egyetlen migránst se fogadjon Magyarország! - szólított fel.
A szintén jobbikos Ander Balázs a MÁV vasútőrcége tevékenységének tervezett kiszervezését kifogásolta.
A fideszes Csizi Péter azt ismertette napirend után, hogy a múlt héten adták át Pécs Kertváros városrészében a megyeszékhely legnagyobb, színvonalas közétkeztetési éttermét.
Szilágyi György a Jobbikból arra hívta fel a figyelmet, hogy mélyponton van a magyar labdarúgó-mérkőzések látogatottsága.
Frakciótársa, Novák Előd felszólalásában azt mondta, "tíz éve árulták el Erdélyt Orbán Viktor és társai" azzal, hogy 2005-ben ők is az erdélyi autonómia feltétele nélkül szavazták meg Románia EU-csatlakozását.
A napirend utáni felszólalások után Jakab István levezető elnök bezárta az ülést. Az őszi ülésszak következő ülése hétfőn kezdődik.
Napirend előtt
Fidesz: meg kell védeni az országot
A fideszes Németh Szilárd elmondta, hogy a parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást. Felhívta a figyelmet, hogy már rég dönthettek volna, de a baloldali képviselők eddig egyetlen egy javaslat gyorsabb tárgyaláshoz sem járultak hozzá.
Értékelése szerint a statisztikai számokból jól látható, hogy a magyar-horvát határ felé tolódott el az illegális bevándorlás, hiszen a határátlépések 97-98 százaléka ott történik. A kormánypárti politikus felidézte az eddig tett intézkedéseket, illetve azt is, hogy nemzeti konzultáció keretében kérdezték meg az embereket a véleményükről. Mint mondta, 1,1 millió ember azt kérte, hogy a kormány védje meg az országot.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, a kormány végrehajtja az emberek döntését: megvédi Magyarország határait.
Elmondta, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat a bíróságok illetékességét változtatja meg annak érdekében, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket ne csak a Szegedi Járásbíróság tárgyalhassa.
KDNP: Ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet
A kereszténydemokrata Földi László megemlékezett Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én, Cegléden elmondott toborzó beszédéről. Értékelése szerint ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet, mert egy világ indult el felénk. Hozzátette: egy ilyen válságos helyzetben az értékeink a tétek, ezért védenünk kell mindazt, amitől európaiak, magyarok vagyunk, a történelmi emlékhelyeket. Közölte, egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy történelmi emlékhellyé nyilvánítsák a volt ceglédi huszárlaktanyát, ahol fogolytábor működött 1944-1945 között.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, a 19. és a 20. század történelmének egy-egy csomópontja volt Cegléden. Felhívta arra a figyelmet, hogy kormány meghirdette a Gulág-emlékévet, amely 2017-ig tart.
Kitért arra, hogy Kanadában már épül a kommunizmus áldozatainak emlékműve, míg Budapesten ilyen emlékmű nincs. Szerinte a fővárosban is szükség lenne egy emlékműre, és bíznak benne, hogy minél többen fognak erről a kérdésről véleményt mondani, hogy szükséges a Szabadság téren egy ilyen emlékművet felállítani.
LMP: Vita kellene a fenntartható fejlődési célokról
Az LMP-s Schmuck Erzsébet felidézte, hogy az ENSZ közgyűlésének plenáris ülése elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját. A magasztos globális célok elfogadásában már komoly tapasztalata van a világszervezetnek, de az eufóriát követően elmarad a megvalósítás - értékelt, példaként a riói egyezményt említette. Mint mondta, érdemes lenne a kitűzött célokról vitát nyitni a társadalom minden fórumán.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az elfogadott dokumentum az ENSZ jelenlegi legnagyobb vállalkozása. Hozzátette: a célok egyetemes jellegűek, minden országnak feladatot adnak. Mint mondta, ezen a területen minél hamarabb, minél nagyobb eredmények megvalósulása mindannyiunk érdeke.
MSZP: Béremelésre van szükség
A szocialista Kunhalmi Ágnes azt firtatta, hogy fordulhat elő, hogy a pedagógusok között is felütötte fejét a pályaelhagyás vágya, hogy nem kapják meg időben a juttatásukat, hogy tanárhiány van. Azt is szóvá tette, hogy nincsenek kifizetve a közüzemi számlák, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fűnek fának tartozik. Szerinte a pedagógusok között érdemi keresetnövekedés nem történt, miközben többet dolgoznak, mint korábban.
Mint mondta, olyan országot szeretnének, ahol a közszolgák érzik, hogy az állam a szövetségesük a jobb élet elérésben és az emberek is érzik, hogy az állam nekik szervez szolgáltatásokat. Erről is szól az MSZP béremelési programja - tette hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a többi között azt vetette fel, hogy a szocialisták 2008-ban egyhavi bért elvettek a pedagógusoktól, és az MSZP az elmúlt öt évben az összes béremelést és adócsökkentést leszavazta. Az államtitkár a kormányzati politika elismerésének tartotta, hogy a szocialisták a gazdaság jobb teljesítménye miatt akarnak béremelést, majd cáfolta a pályaelhagyásra, a tanárhiányra, a fizetésekre vonatkozó kijelentéseket.
Jobbik: Voltak-e bennfentes információi a kormánynak a Quaestorról?
A jobbikos Volner János azt vetette fel, hogy 3,8 milliárd forintot úgy vett ki a kormány Quaestorból, hogy bennfentes információi lehettek a cég megrendült helyzetéről. Szerinte ezt a kérdést fontos tisztázni, ugyanakkor a parlamenti frakciók közül egyedül a Fidesz-KDNP nem nyilatkozott arról, hogy voltak-e ilyen információi. Azt mondta, egyre nagyobb a gyanú, hogy ez a nyilatkozat azért sem történt meg, mert jó néhány fideszes politikus, jegybanki vezető érintett, vagyis pénzt vettek ki az utolsó pillanatban a Quaestorból.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a vádaskodást, és azt mondta, a kormány mindent elkövet azért, hogy az érintettek megkapják a kártérítést, illetve hogy a nyomozás sikeres legyen. A kormány minden bűncselekményt elítél és a felelősök szigorú megbüntetését akarja - hangoztatta.
Kitért arra, hogy a kormány az elmúlt időszakban kiemelten kezelte a brókerbotrányt, számos példanélküli és azonnali intézkedést hozott.