Trócsányi: „Nem teljesen megnyugtató” az együttműködés az Európai Bizottsággal

A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad - jelentette ki. A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül "hisztéria van", a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik. 

Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését.  "Politikailag szeretnének minket elmeszelni" - fogalmazott a miniszter.

Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, "el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást" mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre.

Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már - kötelező erejű - rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét. 

Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a 150 ezres magyar közösség "ténylegesen halálra van ítélve".

Mint mondta, a törvénynek "oroszellenessége van", de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. "Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez" - jegyezte meg.

Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük "jogi értelemben", véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt "börtönmutyinak" azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható.

Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük - fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban.

Trócsányi László szerint a magyar jogrendszert sikerült megújítani, 2018-tól számos területen új kódexek lépnek hatályba. A tárcavezető éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt elmondta: január elsején lép hatályba az új polgári perrend, a közigazgatási perrend, a nemzetközi magánjogi kódex, az ügyvédi törvény és a választott bíróságokról szóló jogszabály is.

Beszámolt arról is, hogy a Velencei Bizottság, pénteken tartott ülése után, ma jelentést tesz közzé az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amelyben fel fogja hívni Ukrajnát, hogy változtasson bizonyos szabályokon. Hangsúlyozta: a törvény jelentősen csökkenti a kisebbségek nyelvi jogait és a magyar kormány mindent megtett, hogy a felhívja a Velencei Bizottság figyelmét erre az ügyre.

Az igazságügyi miniszter a bizottsági vitában az MSZP-s Bárándy Gergely felszólítására, hogy határolódjon el a fideszes Budai Gyula bíróságokat érintő korábbi kijelentésétől, azt mondta: a bíróságokat nem ismeri, ő maga az ügyvédi világból jön és azt jól ismeri, "ott kevés a komcsi".