Trócsányi László: Nincs nemzeti identitás emlékezet nélkül

Boross Péter: A múlt ápolása a nemzeti identitást erősíti
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) azért született, hogy a múlt ápolásával erősítse a nemzeti identitást, hiszen a múlt rekonstrukciója emlékeket ápol és kötődést teremt - fogalmazott Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.
Az elnök a programot lezáró beszédében kiemelte, hogy az előadók jelentős hangsúlyt helyeztek prezentációikban a leromlott állapotú kastélyokra. "Olyan romhalmazokat láttunk itt, amelyeken egyetlen bomba vagy golyónyom sem fedezhető fel" - fogalmazott Boross Péter, majd rámutatott, hogy ezeket a nemzeti értékeket ennyi évtized után csak hatalmas erőfeszítésekkel lehet helyrehozni.
Boross Péter úgy vélte, hogy a nemzeti nagyjaink síremlék-rekonstrukciós munkái vagy a műemléki kastély- és emlékhely-felújítások egy olyan utat jelölnek, amelyen "egyre erőteljesebben haladunk és bízhatunk abban, hogy ezek a konferenciák egyre eredményesebb szaldókról tudnak számot adni az érdeklődőknek".
Mint mondta, a konferencia előadásai ráirányították a figyelmet arra, hogy ügyelni kell elődeink sírjaira és igyekezni kell, hogy azok egyfajta zarándokhellyé válhassanak minden magyar számára.

Az európai kultúrkörben a temető nemcsak a gyász és az elmúlás, hanem az emlékezet helye is. A kegyeleti helyek, sírok, emlékművek gondozása nemcsak a múlt ápolása, hanem a jövő érdekében végzett munka is: jó példák felmutatása, s a rossz példák megértése, néven nevezése. Mindezen munkában kiemelt érdemei vannak a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI), amely mint a kormányzati emlékezetpolitika fő képviselője tevékenykedik a gondozásában álló kulturális örökségekért.
A miniszter előadásában kitért arra, hogy Európa-szerte, köztük Párizsban és Bécsben több olyan temető van, amelyek fontos, sokak által látogatott nemzeti emlékhelyek is egyben, ezért is nagy örömnek tartja, hogy Budapesten a Fiumei úti sírkert is hasonló hely lett.
A budai Várban, a Magyarság Házában tartott konferencián Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke és Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a két szervezet közötti együttműködési megállapodást írtak alá. A NÖRI elnöke azt mondta: bízik benne, hogy ennek révén még többen ismerik majd meg a fővárosban és szerte az országban található emlékhelyeket. 
Radnainé Fogarasi Katalin beszédében azt mondta: intézetük feladata elsősorban a hozzájuk tartozó mintegy hatezer síremlék ápolása, megújítása. Ezzel együtt viszont a NÖRI kiemelten fontos feladata, "ars poeticája" a fiatalok megszólítása - hangsúlyozta az elnök.
Radnainé Fogarasi Katalin szavai szerint fontos, hogy a fiatalok minél többet tudjanak a történelemről. Az elmúlt év egyik legfontosabb eredményeként azt emelte ki, hogy november 4-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatták az Életreítéltek című saját gyártású dokumentumfilmet, amelynek révén minél többen ismerhetik meg a "méltatlanul ismeretlen" nemzeti emlékhelynek, az 1956-os forradalom egyik tragikus helyszínének, a Kisfogháznak a történetét.
Emellett a NÖRI elnöke a számára egyik legemlékezetesebb eseményként azt emelte ki, amikor október 23-án mintegy félezer diáknak tartott rendhagyó történelmet órát a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Radnainé Fogarasi Katalin azt mondta: tapasztalatai szerint sokkal impulzívabb hatást érnek el, amikor a fiatalok az emlékhelyeknél, személyes tapasztalatokat szerezve ismerik meg a történelem eseményeit. 
Úgy vélte: sok fiatal van, akik csak keveset tudnak 1956-ról. Ezért is a jövő évi feladataik, eseményeik közül az egyik legfontosabbként kiemelte: 2016. június 4-én a rákoskeresztúri Új köztemetőben felavatnak egy új látogatóközpontot, amelynek kiemelt célja, hogy a fiatalokkal is megismertessék 1956 tragédiáját.
A NÖRI elnöke elmondta: jövőre az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából még az ideinél is mozgalmasabb évre készülnek. Radnai Fogarasi Katalin az idei események, eredmények mellett a folyamatban lévő munkálatokra, tervekre is kitért. 
Elmondta például, hogy már előkészítés alatt áll a Recski Történelmi Emlékhely hatásvizsgálati tanulmánya is. Ennek kapcsán szomorú aktualitásként felidézte, hogy a héten életének 93. évében elhunyt Krasznay Béla, a Recski Szövetség Egyesület országos elnöke. A konferencia résztvevő egy perces néma felállással emlékeztek meg róla.

A mauzóleum- felújítások, a nemzeti identitás erősítését is szolgálják, így azok megújulása és megnyitása a közönség előtt kiemelt jelentőséggel bír - fogalmazott L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára a tanácskozáson.
"A kormány által elindított felújítási programok mögött minden esetben tudatos identitásformáló, nemzeti tudatot erősítő megfontolások állnak" - emelte ki L. Simon László, aki a konferencián a Széchenyi-mauzóleum és a keszthelyi Festetics-mauzóleum felújítását mutatta be.
Mezős Tamás építész professzor, a Kossuth-mauzóleum felújításának tervezője hangsúlyozta: a Nemzeti Sírkert együttese a nemzeti emlékezet szempontjából az egyik legfontosabb helyszíne a magyarságnak, a Kossuth-mauzóleum megújítása ezért is bír kiemelt jelentőséggel.