Belföld

Trócsányi László: Még az idén benyújtjuk a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot

„A bírói függetlenség rendkívül fontos, szenzitív kérdés”

 Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten.

A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a végrehajtó hatalom alkotmányos felelősségéről és a bírói hatalom 21. századi kihívásairól rendezett konferencia vitaindító előadásában arról beszélt, a szakmai színvonal emelése miatt döntöttek az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. Hozzátette: a bírói függetlenség rendkívül fontos, szenzitív kérdés, ezért a kodifikáció során sok szempontot kell figyelembe venniük. Mint mondta, a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogszabály-előkészítés során eddig felmerült dilemmákat megvitassák a külföldi előadókkal.

A miniszter megjegyezte, a szabályozási részletek kidolgozására és a jogszabály-előkészítésre tanácsadó testületet hozott létre, amelynek tagjai elismert szakemberek.     Trócsányi László vitaindítójában hangsúlyozta: "a bírói függetlenség állócsillag a magyar alkotmányosság és demokrácia egén", az alaptörvény egyértelműen rögzíti a bírák függetlenségét. Mint mondta, a bíráknak a törvényhozó és végrehajtó hatalom befolyásától mentesen kell ítéleteket hozniuk, munkájuk során, szakmaiságot, hatékonyságot és igazságosságot várnak el tőlük. Hozzátette: a bíróságok külső igazgatása ugyanakkor állami felelősség.

A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie. A közigazgatási bíráskodás célja az egyén jogai és közérdek összhangja közötti harmónia megteremtése.

A konferencia szünetében a miniszter újságíróknak arról beszélt, a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel az új közigazgatási bírósági rendszer, 70 évvel azután, hogy megszűnt a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság.

Beszélt arról is, személyi kérdésekben továbbra is a bírósági önigazgatási szervek játszanak majd meghatározó szerepet, a közigazgatási bíráktól ugyanakkor meg kell követelni a közigazgatási szakismereteket. A rendszerben nyolc regionális közigazgatási bíróság lesz, amelyek élén a Közigazgatási Felsőbíróság áll majd.

Trócsányi László a Sargentini-jelentésre vonatkozó kérdésre kifejtette, az elfogadás körülményei "teljes mértékben kifogásolhatóak", figyelembe kellett volna venni a tartózkodó szavazatokat is. Mint mondta az európai uniós szerződés, a szerződés szelleme és az Európai parlament belső szabályzata is egyértelmű a kérdésben. A tárca dolgozik a keresetlevél elkészítésén, amit határidőben be fognak nyújtani a bíróságra.

A konferencia megnyitójában Spyridon Flogaitis, az Európai Közjogi Szervezet (EPLO) igazgatója arról beszélt, nagyon fontos, hogy teljesen független bíróságok bírálják el a hatalom gyakorlóinak döntéseit.

A minisztérium, az egyetem és az EPLO konferenciáján áttekintik a végrehajtó hatalom felelősségét az igazságszolgáltatás működésében, valamint a közigazgatási bírósági rendszer kihívásait. Felszólal Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró, Ausztria volt igazságügy-minisztere.

Handó: az OBH célja, hogy megőrizze Magyarország szuverenitását

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ezután is minden erejével azon dolgozik, hogy a bírói kar elnyerje és megtartsa az iránta való bizalmat, és visszatalálva ezeréves gyökereihez, megőrizze és erősítse Magyarország szuverenitását - mondta a hivatal elnöke csütörtökön Budapesten. 

Handó Tünde a Juhász Andor egykori kúriai elnök tiszteletére rendezett emléknapon úgy fogalmazott: manapság sokan éreztetik velünk azt, hogy Magyarországnak a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás működését illetően tanulnivalója van a nyugati demokráciákhoz képest. 

Felidézte: Juhász Andor a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöki székének elfoglalásakor elmondott beszédében Szent István intelmeitől kezdve II. András, II. Ulászló, Mátyás király törvényein keresztül vette számba, hogy milyen rendelkezésekben jelent meg a bírói függetlenség, a törvényhozás és a törvényt alkalmazó bíró kapcsolata, és milyen erős alapokon áll az a gondolatiság, amely végül is a 19. században a modern bírósági szervezet, a polgári bírói hivatás kialakulásához vezetett.

Juhász Andor székfoglalójában arról beszélt, törekedni fog rá, hogy a felügyeletére bízott bíróságok "önzetlen, buzgó és szakavatott munkásságuk révén állandó részesei maradjanak a jogkereső közönség osztatlan bizalmának és tiszteletének", és hogy a bírói, az ügyészi és az ügyvédi kar tagjait "kölcsönös megértés és megbecsülés fűzze össze nagy célok sikere érdekében" - idézte.

Az OBH elnöke szerint ma is ennek a bizalomnak az elnyerése a bírói kar célja, és e bizalom elnyeréséhez három dolog kell: "felkészültség, tisztesség és felelősségvállalás". Hozzátette: fontos a kölcsönös párbeszéd, a közös célokért gondolkodás és cselekvés is, hogy az "igazságszolgáltatás az elődeink által épített szilárd alapokon tudjon állni".

Juhász Andort a szakmai feddhetetlenség mintaképének nevezte, aki korát megelőzve feszegette a bírói függetlenség, a bírói nyilvánosság kérdését és számos más, ma is aktuális témát. Juhász Andor 1864. szeptember 17-én született Kassán jogász családban. A hivatását édesapja ügyvédi irodájában kezdte, 1886-ban lett a kassai törvényszék joggyakornoka. 1891-ben a Miskolci Járásbíróságon aljárásbíróvá nevezték ki, polgári peres ügyekben járt el. 1895-ben a Kassai Királyi Törvényszék bírája, 1901-ben a Kassai Ítélőtábla bírája lett. 1906-tól fél évtizeden át a Kúrián volt kisegítő, majd előadó. 1911-től négy évig a Budapesti Királyi Törvényszék elnöke volt, 1915-től pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke egy évtizeden át. 

Juhász Andor 1925-től 1934-ig volt a Magyar Királyi Kúria elnöke, a 70 éves korhatár betöltésekor saját kérésére nyugdíjba vonult, 1941-ben hunyt el.