Belföld
Trócsányi László: Az európai országok kezdenek a realitások talajára lépni
Az uniós igazságügyminiszterek Pozsonyban találkoztak
A találkozó legjelentősebb témái a migráció, az európai ügyészség kialakítása és az Európai Unió esetleges brit elhagyásának hatásai voltak.
A migráció témája kapcsán Trócsányi László a Magyarország által a határvédelem megerősítése céljából bevezetett jogszabályokról is tájékoztatta az osztrák igazságügyi minisztert, aki teljes megértésének adott hangot, és támogatást is ígért a határőrizet terén.
"Ausztria és a többi európai ország is a tavalyi év naivitásából idén a realitások talajára kezd lépni, és ennek megfelelően a magyar pozíciókat már elismerik" - mutatott rá a találkozón tapasztalt hangulat kapcsán az igazságügyi miniszter. Hozzátette: az informális tárgyalások során megmutatkozott, hogy a Magyarországhoz való hozzáállás teljesen más, mint tavaly nyáron volt, amit határozottan biztatónak tart.
"Biztató az is, hogy az európai tisztviselőknél is azt tapasztaltam, hogy egy újfajta reflexió is megindult, a migrációs politikájukat is át kell gondolniuk" - jegyezte meg Trócsányi László.
A tárcavezető a dublini egyezmény tervezett módosításáról, konkrétan annak azon kitételéről is egyeztetett a találkozó résztvevőivel, amely szerint a kvóták alapján Brüsszel által szétosztani kívánt migránsokat befogadni nem kívánó országoknak, minden egyes be nem fogadott személy után negyedmillió eurós bírságot kellene fizetniük. Rávilágított: a témáról több minisztertársával is egyeztettek, és egyetértettek abban, hogy provokációnak minősíthető az az ordító aránytalanság, amely ezen negyedmilliós összeg és azon 6 ezer euró között mutatkozik, amelyet az unió a befogadást vállaló országoknak támogatásként kínál. "Számunkra az ilyen jellegű javaslatok elfogadhatatlanok, megalázóak és visszautasítandóak" - szögezte le, hozzátéve: mindemellett bíznak abban, hogy a józan ész győz majd, és a jogszabály ezen részét nem fogadják el.
Trócsányi László az európai ügyészség kialakítása kapcsán elmondta: felszólalásában jelezte, hogy Magyarország támogatja az elképzelés céljait, a korrupció elleni harcot, ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja, s ennek kapcsán az európai ügyészség kialakítása szuverenitási kérdéseket is felvet.