Továbbra is szállítják Horvátországból a migránsokat

Trócsányi László: bevált a migrációval kapcsolatos törvénycsomag
Bevált a migrációval kapcsolatos törvénycsomag, szeptember 15-ei hatályba lépése óta lényegesen csökkent az illegális bevándorlás - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este. A bíróságok jól helytálltak, a tranzitzónák működnek, mindenhol van tolmács, ám akik féltéglával jönnek, azokkal nehéz együttműködni - jegyezte meg a miniszter. Ezeket az embereket kioktatták arra, hogy hol milyen szabályokat miként kerüljenek meg, megtagadják például az ujjlenyomatot, a regisztrációt, amire nem is lehet kötelezni őket - említette meg. "Itt embercsempészek által szervezett exodus zajlik" - mondta Trócsányi László. Sok félreértés van Nyugat-Európában a magyarországi helyzettel kapcsolatban, például az, hogy itt valamiféle tortúrának lennének kitéve a bevándorlók. Ezt vissza kell utasítani - szögezte le a miniszter. Az ország szabályozott keretek között fogadja a migránsokat, miközben hiányoznak az egységes nemzetközi, európai megoldások. Például eltérő az ENSZ és az EU álláspontja abban a tekintetben, hogy Szerbia menekültügyi szempontból biztonságos ország-e. A magyar szabályozás felállított egy vélelmet, hogy Szerbia általában biztonságos tranzitországnak tekinthető, ám ezt a konkrét menekültügyekben lehet vitatni és megdönteni - ismertette. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak schengeni országként kötelessége megvédeni ezt az övezetet. Ezt az ide tartozó országok joggal várják el, és sokan elismerik, hogy Magyarország erőfeszítéseivel nemcsak magát, hanem Európát is védi. A miniszter kitért arra is, hogy Németországban tapasztalatai szerint tanácstalanok a hatóságok. A szeptember elsején életbe lépett családi csődvédelemről Trócsányi László azt mondta, hogy bár hivatalosan elindult a rendszer, a társdalomban ez még nem tudatosult. Lehet, hogy újra kell gondolni az ezzel kapcsolatos kommunikációt. Ilyen jogintézmény Magyarországon még nem volt, és talán az elnevezése miatt ódzkodnak tőle az emberek, pedig az adósságátrendezés Nyugat-Európa számos országában régóta bevett intézmény- tette hozzá. Az igazságügyi tárca dolgozik az új egyházügyi szabályozáson. A nyilvántartás ismét a bíróságok feladata lesz, az országgyűlés pedig nem az egyház elismeréséről dönt majd, hanem az együttműködésről. Az új szabályozás kialakításához ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a miniszter, ami nagyobb legitimációt biztosít majd az törvénynek. Trócsányi lászló elmondta: zajlik az új büntetőeljárási kódex kodifikációja is. A cél egy gyors, hatékony, igazságos és kiszámítható perrend megalkotása, amelyben megjelenik az eljáró hatóságok konkrét, megragadható felelőssége. Így talán elejét lehet venni annak a gyakorlatnak, hogy egy eljárás elhúzódásakor egymásra mutogat a nyomozóhatóság, a vádhatóság és a bíróság - fejtette ki. A 2003-ban indult Kulcsár-ügyben például 2005-ben volt vádemelés, 2008-ban elsőfokú ítélet, 2010-ben másodfokon hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést és új eljárásra utasítottak, és 2015-ben még mindig az elsőfokú eljárás tart - jegyezte meg a miniszter, aki szerint ez felvetheti az eljárási szabályok hatékonyságának kérdését is. Trócsányi László szerint túl sok a hatályon kívül helyezés a másodfokú büntetőperekben. Az új szabályozásnak abba az irányba kell majd mutatnia, hogy a másodfokú bíróságok, ha lehet, hozzanak érdemi döntést, akár az elsőfokú ítélet kiegészítésével, korrekciójával is. Ugyancsak átgondolásra szorul a népi ülnökök - első fokon a háromtagú bírói tanácsban a hivatásos szakbíró mellett ítélkező civilek - szerepe. Van-e még egyáltalán ennek a rendszernek értelme vagy csak álgaranciákat hordoz, miközben adott esetben szükségtelenül lassítja, bonyolítja az eljárást? - tette fel a kérdést. A miniszter beszélt a polgári perrendtartás kodifikációjáról is. Ennek során fontos törekvés a perelőkészítő szakasz hangsúlyosabbá tétele, az egyszerűbb és a bonyolultabb ügyek világos elkülönítése, eltérő szabályozása annak érdekében, hogy minél hatékonyabbak legyenek a polgári eljárások - mondta a miniszter.

M1: egy önkéntes tisztázatlan hátterű bevándorlókról beszélt a Híradónak
A M1 birtokába jutott üzenetváltás szerint egy a migránsokat segítő szervezet aktivistája aggasztónak tartja, hogy a bevándorlókkal együtt tisztázatlan hátterű személyek is Magyarországra érkeztek. Az M1 aktuális csatorna szerda esti Híradója arról számolt be, hogy egy civil önkéntes    több fotót is küldött a migránsokat a Keleti pályaudvar előtt szeptember elején tüntetésre biztató férfiról. Az egyik képen lőfegyverrel látható a férfi, majd ugyanez a személy látható több másik képen is. Végül az egyik közösségi oldalon található profilja következik, adatai szerint Szíriában született és Dubajban él - hangzott el a hírműsorban. A fotókat küldő önkéntes úgy fogalmazott: "csoportunk egynéhány tagja számomra vállalhatatlan dolgot csinált", ezért küldte el a fényképeket. Az M1 úgy tudja, hogy a szóban forgó civil szervezettel az elmúlt hetekben többen szakítottak. Vállalhatatlannak tartják, hogy olyan embereket is menekültként kellett támogatniuk, akik akár terroristák is lehetnek - tették hozzá. A Híradó ezután olyan fotókat is bemutatott, amelyeket egy néző a röszkei zavargásban részt vevő bevándorlókról küldött.

Rendészeti forrásokra hivatkozik a Népszabadság szerdai számában, amikor azt írja: a szeptember 16-án Röszke 2-nél történt zavargások kapcsán előállított Ahmed H.-nál hét útlevél is volt, mindegyik schengeni vízummal ellátva (éppen ezért rendkívül furcsa, hogy illegálisan akarta átlépni a határt). Sőt mi több, a szír állampolgárságú férfi Cipruson munkavállalói engedéllyel rendelkezik, és vagyonos embernek számít: vállalkozása és öt autója van, most készült házat építeni. A rendőrség úgy tudja, Ahmed a Tablighi Jamaat (Szövetség a hit terjesztésére) nevű szélsőséges iszlamista csoportnak is tagja. A hatóságok vizsgálják Ahmed H. és egy másik terrorizmussal vádolt férfi, Jaszír telefonhívásait, esetleges magyarországi kapcsolatrendszereit. A terrorelhárítás úgy tudja: a Keletinél és Röszkénél kitört zavargások hangadói nem a menekültekkel érkeztek, egyesekről már kiderült: repülőn jöttek Európába.

Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanerről az ügyről azt tudatta: a röszkei tömegzavargás egyik, már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjánál a nyomozók a sajátján kívül még nyolc, más ember nevére kiállított útlevelet találtak. Az ORFK tudatta: az előzetes letartóztatásban lévő szír állampolgárnál a nyomozók a saját útlevelén kívül még nyolc, más nevére kiállított, az előzetes szakértői vélemények szerint nem hamis útlevelet találtak. A férfi útlevelében volt érvényes schengeni vízum.

Migránsok egy csoportja múlt szerda délután döntötte be a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbált bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést. A 39 éves szíriai Ahmed H. ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett, a határzár tiltott átlépésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. 
A gyanú szerint a férfi a röszkei átkelőnél beszédeket tartott, megpróbálva irányítani a rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő migránsokat. Miután a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az átkelő kapuját, a szíriai férfi magyar területre lépett és folytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül visszatért Szerbiába.
A Cipruson élő, ott munkavállalási engedéllyel rendelkező férfit a Terrorelhárítási Központ szombaton kora délután fogta el, majd gyanúsítottként hallgatták ki. A Szegedi Járásbíróság kedden rendelte el az előzetes letartóztatását. 
Az ORFK ugyancsak kedden közölte, hogy nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint a 39 éves szír férfi, Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához - írták. 

MÖSZ-elnök: A migráció hatalmas kihívás az önkormányzatok számára
A migráció hatalmas kihívás az önkormányzatok számára, komoly többletterhet jelent például a köztisztasági, a közegészségügyi feladatok ellátása, amelyre nincsenek források - mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerdán Gödöllőn.
A "kivérzett" települések számára jelentős megterhelés, hogy meg tudjanak felelni - tette hozzá Gödöllő polgármestere a MÖSZ konferenciáján, amelyet a szervezet második alkalommal rendezett meg a migráció témakörében, Világpolitikai kérdések és kihívások, a menekültek és a migráció hatása Európára címmel.
Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub - GLK) előadásában úgy értékelte, hogy nemcsak Brüsszel, de a magyar állam sem foglalkozott megfelelően a problémával, és jelentős lemaradásba került. Az első, 2013-as konferenciájukra utalva felidézte: már akkor érkeztek jelzések arról, hogy kevés a szakember, nincsenek fölkészülve, és további nyomás várható.
A szövetség elnöke azt is megjegyezte, hogy a kormány ebben a témakörben tartott nemzeti konzultációja szerinte felesleges volt, mert "a lakosságnak nyugalomra, biztonságérzésre van szüksége, s ezt nem sugallta a plakátkampány, a konzultációs levél".     Beszélt arról is, hogy a komoly késés után a Belügyminisztérium most már kézben tartja a helyzetet, "zajlik a munka", ugyanakkor például túlterhelt a rendőrség.
Gémesi György az együttműködést sürgette, és úgy fogalmazott: az önkormányzatoknak, a kormányzatnak, a civil szervezeteknek össze kell fogniuk, hogy a humanitárius és a politikai vonatkozásokat kezelni lehessen.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ősztől ukrán migránsokra is számítani lehet. Azt mondta, az ukrán gazdaság összeomlik, tavaly február óta Ukrajna nem lépett előre sem a bürokrácia, sem a korrupció terén, sem az államszervezésben. Nagy létszámú migráns várható Ukrajnából, ők gazdasági okok miatt hagyják majd el a térséget, mert nem tudják kifizetni a számláikat. Erre a visegrádi országoknak kell elsősorban fölkészülniük - mutatott rá.
Az OECD legfrissebb adatairól beszámolva kiemelte: a lakosságszámhoz mérten Magyarország vette a legtöbb embert nyilvántartásba, "s Magyarország az, amelyik a nemzetközi normákat első helyen betartja".
A szakértő kitért arra is, hogy a bajor kormány migrációval kapcsolatos legfrissebb értékelése szerint a német álláspont módosul, a lakosság egyre nagyobb része nem kér a migránsokból, és amit Magyarország tesz, azzal Bajorország egyetért. "Az idő a magyar álláspontot igazolta" - mondta Nógrádi György.
Simonné Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára szintén a legfrissebb adatokat ismertetve közölte: a magyar-szerb és a magyar-horvát határon keddig mintegy 230 ezer illegális határátlépés történt, ebből a Magyarországon beadott menekültkérelmek száma csaknem 175 ezer.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Magyarország álláspontja konzekvens volt a kérdésben, és az Európai Unió számára megfogalmazott kritikában tényeket sorolt fel. Hozzátette: ma már egyre többen mondják, hogy Magyarország elvégzi a határellenőrzési kötelességét.

Több mint ötezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök kedden, ebből 291 a magyar-szerb határszakaszon, 4823 a magyar-horvát határszakaszon lépett be illegálisan az országba – közölte az ORFK.

Zágrábi, varasdi, és csáktornyai buszok érkeztek Letenyére, ötszáz migránst szállítottak az éjszaka a határátkelőhöz. Több nő és gyermek is érkezett, egy fiút a mentősöknek el kellett látniuk. A menekülteket egyesével szállították át magyar buszokra, hogy valamelyik hazai regisztrációs pontra vigyék őket. A rendőrök kikérdezik a migránsokat, honnan érkeztek, nagyon sok köztük a szír, az afgán és a pakisztáni is.

Mórahalomnál szerb embercsempészt fogtak el a rendőrök, a férfi egy osztrák rendszámú autóban tizenhét bevándorlót próbált átvinni a határon, akik fejeként hatszáz eurót fizettek a szolgáltatásért.

Tóbiás József: közös európai menekültügyi rendszerre van szükség
 Közös európai menekültügyi rendszerre van szükség, amely magában foglalja a regisztráció megszervezését, a menedékkérelmek elbírálását, a menekültek elosztását és finanszírozását - hangsúlyozta Tóbiás József, az MSZP elnöke, aki szerdán Brüsszelben részt vesz az európai baloldali pártcsalád vezetőinek az esti EU-csúcstalálkozót megelőző tanácskozásán.
Az ilyen közös rendszerben való megállapodás esetén van értelme kvótákról beszélni - mondta az MTI-nek a megbeszélés előtt adott nyilatkozatában.

Fidesz: A baloldal még mindig a bevándorlók befogadását követeli
A Fidesz véleménye szerint "Brüsszel fizetett bábja", a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc és a magyar baloldal még mindig a bevándorlók befogadását, elosztását követeli, nem törődve azzal, hogy "ezekkel a felelőtlen nyilatkozatokkal újabb milliókat vonzanak Magyarország és Európa felé".
A kormánypárt közleményében azt írja, hogy ezzel szemben Orbán Viktor a magyar emberek elsöprő többségének akaratával és a magyar Országgyűlés döntésével megegyezően olyan javaslatokat vitt Brüsszelbe, amelyek "egyértelműen jelzik az Európai Unió vezetőinek", hogy a kontinens jövője és az európai polgárok védelme érdekében Európának szigorítani kell a bevándorláspolitikáján. A "mindenkit beengedünk" politika helyett, a határok védelmére, a népvándorlás és az illegális bevándorlók megállítására, a menekülttáborok unión kívül tartására kell helyezni a hangsúlyt - szögezi le a kommüniké.
A Fidesz közleményével a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért nyilatkozataira reagált. Gréczy Zsolt a DK szóvivője sajtótájékoztatóján arra kérte Orbán Viktort, hogy az Európai Tanács szerdai, rendkívüli ülésén ne nyissa ki újra a menekültek elosztásáról szóló vitát, de támogassa az uniós határok védelméről szóló finanszírozási javaslatot.

Közölte: pártja az Országgyűlésben határozati javaslatot nyújtott be, amely - szemben az akkor még el nem fogadott politikai nyilatkozattal - valós cselekvési tervet vázolt fel, és arra irányult, hogy Magyarország kezdeményezze a dublini előírások felfüggesztése mellett az ideiglenes menedékkérelmi elbírálási rend kialakítását.
"A közös schengeni határvédelem hiánya egyértelműen igazolja, hogy a nemzetállamok önmagukban nem képesek kezelni ezt az Európát érintő menekülthullámot" - állapította meg Tóbiás József. A magyar szocialisták elnöke szerint a menekültelosztási kvóta szükséges, de nem jelent tartós megoldást.
A kvóták kérdéséről a miniszterelnöknek és a hazai politikának józanul kellene gondolkodnia - mondta. Utalt az "okos enged" magyar mondásra, és hozzátette: nem ezen dől el a menekültügy hosszú távú kezelése.
Tóbiás József hangsúlyozta: a közös európai menekültügyi rendszerben a gyors és hatékony regisztráció biztosítása érdekében fontos, hogy Görögországban nagy kapacitású hot spotokat lehessen létrehozni.
Ez biztosíthatná, hogy az elbírálás során azok számára, akik oltalomra szorulnak, háborús övezetből érkeznek, nyitott és befogadó legyen Európa. Meg kell ugyanakkor határozni azokat a kritériumokat, amelyek mentén a közös elbírálás során megtörténhet a menedékjogra nem jogosultak visszatoloncolása saját hazájukba - tette hozzá.
Az MSZP elnöke szerint ha az EU-csúcson a magyar miniszterelnök nem a feszültséget élezi, hanem a valódi problémákra helyezi a hangsúlyt, akkor Magyarországról nem azokkal a nyilatkozatokkal és képekkel lenne tele az európai és a világsajtó, mint amelyek az utóbbi napokban megjelentek.
"A diplomáciai kapcsolatainkat normalizálni kell" - mondta Tóbiás József. Szerinte tartózkodni kell más államok vezetőinek a minősítésétől, és a velük való konfliktustól, "mert a nap végén velük közösen kell megtalálni a megoldást".

DK: Orbán hat pontjából négy lopás
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint az Orbán Viktor miniszterelnök bajorországi sajtótájékoztatóján ismertetett, a migrációs válság kezeléséről szóló hatpontos javaslatcsomag első négy pontja megegyezik az Európai Bizottság (EB) korábbi javaslatával - reagált a kormányfő szavaira szerdán az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke.
Molnár Csaba közleményében azt írta: Orbán Viktor enni alig akart adni a menekülteknek és rájuk küldte a rendőröket, amikor az EB már megfogalmazta, hogy az uniós határvédelem Görögországnál kezdődjön. Nélküle is kimondták, hogy ketté kell választani a gazdasági bevándorlókat és a menekülteket, valamint ugyanez vonatkozik a biztonságos országok megnevezésére és az anyagi fedezet megteremtésére - hangsúlyozza az EP-képviselő.
Az a pont, hogy Oroszországot is be kell vonni a konfliktus rendezésébe, Vlagyimir Putyin orosz elnök "érdekének képviseleteként" kerülhetett a csomagba - fogalmaz.
A hatodik pont, miszerint világkvótát kell bevezetni, szánalmas, nevetséges és hiteltelen - jelenti ki, hozzátéve: az az ember beszél világkvótáról, aki az európait is akadályozta, amíg el nem bukott vele.

Hollik: A magyar fiatalok érdekeivel ellentétes a bevándorlás
A Papcsák Ferenc fideszes képviselő mandátumát megörökölt Hollik István (miután letette országgyűlési képviselői esküjét) bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a magyar fiatalok érdekeivel ellentétes a migránsok érkezése. A politikus szerint Európa-szerte jelentkező probléma a fiatalok munkanélkülisége, amin a gazdasági bevándorlás csak ronthat.

Vona Gábor pártelnök szerint meg lehet találni az alkotmányos formát arra, hogy uniós jogszabályról referendumot lehessen tartani. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy "ha minden szál szakad", érdemes megfontolni az európai polgári kezdeményezést is, de azt egy lassú és gyenge intézményként jellemezte.

PM: A kormány segítse a menekültek beilleszkedését ! 
A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt várja a kormánytól, hogy gondoskodjon az ide érkező menekültek emberséges ellátásáról és kezdjen hozzá a menedéket kapók beilleszkedését segítő programok kidolgozásához.    
Tordai Bence, az ellenzéki párt szóvivője szerdán, az MTI-nek elmondta, erre azért van szükség, mert az uniós belügyminiszterek keddi egyezsége alapján Magyarországnak évente legalább ezer menekültet kell befogadnia. Ez a döntés azt jelenti, Európában győzött az emberség és a józan ész,  Magyarország pedig magára maradt, Orbán taktikája megbukott - fogalmazott a szóvivő, aki szerint a kormánynak fel kell adnia "látványosan megbukott különutas politikáját" és érdemben részt kell vennie az EU-s tárgyalásokon.     A PM emellett azt is elvárja a kabinettől, hogy normalizálja a kapcsolatokat a szomszédos országokkal, továbbá legyen kezdeményező a szíriai rendezésben, főleg a Törökországban lévő menekülttáborok támogatásával.

Az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem klinikáin látták el a betegeket, a hallgatók közt olyan külföldiek is segítettek, akik a bevándorlók kultúráját, nyelvét is ismerik – közölte Palkovics László felsőoktatási államtitkár. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy hete ajánlotta fel, hogy egyetemistákból álló szakcsoportok vennének részt a humanitárius munkában, ennek szervezése meg is kezdődött.  

Alapjogokért Központ: a menekültek áthelyezéséről szóló döntés nem a szükséges megoldás
 Az Alapjogokért Központ szerint a bel- és igazságügy-miniszterek keddi tanácsülésén elfogadott, a menekültek áthelyezésére vonatkozó döntés nem "jó" vagy "rossz", hanem úgy értékelhető, hogy nem a szükséges megoldás született a migrációs válság kezelésére.
A központ Facebook-oldalán szerdán közzétett elemzésében úgy értékelt, hogy a döntés azt üzeni valamennyi, az EU-ba tartó migránsnak, hogy "jöjjenek bátran, majd valami úgyis lesz", és nem ad választ arra a kérdésre, hogy az érintett 66+54 ezer főn kívül mi lesz a többi migránssal.
Megjegyezték: az idei első fél évben már 400 ezer személy adott be menekültügyi kérelmet az EU területén. Emellett ez a döntés nem határoz meg eszközöket arra, hogy az "áthelyezett" kérelmezőket mivel tartanák a kijelölt tagállamban, és nem tartalmaz biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy például Görögország kötelező módon regisztrálja is a hozzá érkező migránsokat. Észrevételeik között szerepel, hogy a határozat nem rögzíti pontosan, az egyes tagállamok kiket kötelesek átvenni (tehát fennáll annak a veszélye, hogy egyes tagállamok "kimazsolázzák" a nekik megfelelő kérelmezők).
A központ elemzésében kiemelte, hogy a miniszteri tanács döntése még nem bír joghatással, arra mindenekelőtt az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania, és rendes mederben le kell folytatni a többi EU-s szervvel az együttdöntési eljárást.
Az Alapjogokért Központ - mint írták - bízik az uniós tagállamok legfelső vezetőinek józanságában, hogy a fentiektől eltérő megoldási alternatívákkal állnak elő ma vagy a közeljövőben.
Azonban ha az elfogadott áthelyezési mechanizmusból mégis kötelező erővel bíró jogszabály születne, a tagállamok nem kerülnek kivédhetetlen kényszerhelyzetbe - így Magyarország sem. A dokumentum ugyanis a "menekültstátust kérelmezőkről" szól, a kérelem elbírálásáról, nemzetközi védelem megadásáról vagy megtagadásáról tehát a tagállamok saját eljárásukban döntenek.
Amennyiben olyan jogértelmezés születik, mely alapján e kérelmezőktől a nemzetközi védelem nem tagadható meg, úgy az súlyosan sértené a tagállamok szuverenitását, amelyek az EU-s irányelvek alapján saját belső eljárásban dönthetnek a menekültkérelmek elbírálásáról - rögzítették, hozzátéve: ilyen esetben politikailag megfontolható az áthelyezési mechanizmus alkalmazásának megtagadása, kockáztatva ezzel természetesen egy kötelezettségszegési eljárást is.
Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között.
A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

Kilenc ítéletet hozott a bíróság határzár tiltott átlépése miatt szerdán
Kilenc ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szerdán - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika közölte: a bíróság hat vádlottat egy, hármat két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak közül négy szíriai, négy afgán, egy pakisztáni állampolgárságúnak vallotta magát.
A vádlottak közül heten Kelebiánál a kerítés alatt átbújva vagy felette átmászva jutottak magyar területre, egy Mórahalomnál, egy pedig Ásotthalomnál a már korábban megrongált kerítésen jött át.
A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítéletet írásban.