Belföld

Tovább tudjuk küldeni majd a migránsokat

Hétértékelő. Kiszelly: A baloldalról elindult az LMP becserkészése 2018-ra

A magyar-osztrák miniszterelnöki találkozó okait, eredményeit, az LMP-s társelnök Szél Bernadett tusnádfürdői kijelentéseit és az MSZP földügyi népszavazási kezdeményezésének elbukását elemezte Kiszelly Zoltán politológus.

Orbán Viktor miniszterelnök és Christian Kern osztrák kancellár budapesti találkozóján az derült ki, hogy Magyarország betartja a dublini szerződést, az uniós jogot, amikor vállalja, hogy Ausztriától visszafogad menekülteket, majd továbbküldi őket anyaországaikba vagy oda, ahol először léptek az unió területére – mondta hétértékelőjében Kiszelly Zoltán politológus. Rámutatott, hogy miközben hazánk ezzel újra azt demonstrálta, betartja az uniós jogot, Németország tavaly hatályon kívül helyezte azt, amikor szabad utat engedett határain a bevándorlóknak. Valós veszélynek tűnik, hogy már nemcsak a déli határainknál jöhetnek hozzánk migránsok, hanem Nyugatról, az elutasított menedékkérők kitoloncolása következtében is, csakhogy mi – betartva az uniós szabályokat – tovább tudjuk őket küldeni.

Az új osztrák kancellár budapesti látogatását az udvariassági szempon­tokon túl belpolitikai okok is motiválták – vélekedett Kiszelly. Októberben ugyanis megismételt elnökválasztás lesz nyugati szomszédunknál, s a választás esélyese az Osztrák Szabadságpárt jelöltje, Norbert Hoffer. Az ausztriai belpolitikai történéseket erősen befolyásolja a korábbi – az osztrák választók által elhibázottnak tartott – megengedő bevándorláspolitika. A szociáldemokrata Christian Kern azt is akarta demonstrálni a menekültválság kezelése miatt Ausztriában is népszerű Orbán Viktorral való találkozóján, hogy a baloldal is változtatni akar migránspolitikában.

„Szél Bernadett őszinte volt Tusnádfürdőn, amikor azt mondta, nemmel kell szavazni az októberi kvótareferendumon. Az LMP-s társelnök nem a liberális értelmiségiek szájízének megfelelően beszélt, a józan eszét használta. Ez nem is meglepő a franciaországi és németországi terrorcselekmények után. De azt a felmérést is számításba vehette, amely szerint a migránsok csak nagyon kis, elenyésző hányada tudott Németországban a munkaerőpiacon elhelyezkedni” – magyarázta a politológus. Szerinte a baloldalról már elindult az LMP becserkészése 2018-ra, de úgy tűnik, hogy a párt folytatja a schifferi utat, és nem csatlakozik a baloldalhoz. „Jól látják, hogy csak bokréta lennének Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc kalapján, így csak egy-két képviselőjük lehetne a parlamentben, s ez a párt megszűnését jelentené.”

Az MSZP nem tudott kétszázezer érvényes aláírást összegyűjteni az állami földeladások megakadályozására kezdeményezett referendumára. „Ez mutatja a szocialisták valódi állapotát. Egy magát váltópártnak gondoló erő négy hónap gyűjtése után alatt csak 225 ezer aláírást tud leadni? Ilyen esetben a minimum ötszázezer, de az egymillió is elvárható mennyiség lett volna” – mondta Kiszelly. Hozzáfűzte, a Fidesznek – a szocialisták állításaival ellentétben – az lett volna az érdeke, hogy ebben az ügyben is legyen referendum, hiszen annak feltehetően január–februári időpontja, illetve rossz témaválasztása miatt borítékolt lett volna az MSZP újabb kudarca.

A politológus emlékeztetett, a szocialisták a szabad vasárnapról, az állami vezetők kétmilliós bérplafonjáról és a földeladásokról szerettek volna népszavazást tartani. Csakhogy a vezető témát, a szabad vasárnapot a kormány „rögtön kilőtte”, hiszen visszavonta az intézkedést. A párt ezután már csak félszívvel gyűjtötte a másik két kezdeményezésre az aláírásokat.

Objektum doboz

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom