Tovább tudjuk küldeni majd a migránsokat

Orbán Viktor miniszterelnök és Christian Kern osztrák kancellár budapesti találkozóján az derült ki, hogy Magyarország betartja a dublini szerződést, az uniós jogot, amikor vállalja, hogy Ausztriától visszafogad menekülteket, majd továbbküldi őket anyaországaikba vagy oda, ahol először léptek az unió területére – mondta hétértékelőjében Kiszelly Zoltán politológus. Rámutatott, hogy miközben hazánk ezzel újra azt demonstrálta, betartja az uniós jogot, Németország tavaly hatályon kívül helyezte azt, amikor szabad utat engedett határain a bevándorlóknak. Valós veszélynek tűnik, hogy már nemcsak a déli határainknál jöhetnek hozzánk migránsok, hanem Nyugatról, az elutasított menedékkérők kitoloncolása következtében is, csakhogy mi – betartva az uniós szabályokat – tovább tudjuk őket küldeni.

Az új osztrák kancellár budapesti látogatását az udvariassági szempon­tokon túl belpolitikai okok is motiválták – vélekedett Kiszelly. Októberben ugyanis megismételt elnökválasztás lesz nyugati szomszédunknál, s a választás esélyese az Osztrák Szabadságpárt jelöltje, Norbert Hoffer. Az ausztriai belpolitikai történéseket erősen befolyásolja a korábbi – az osztrák választók által elhibázottnak tartott – megengedő bevándorláspolitika. A szociáldemokrata Christian Kern azt is akarta demonstrálni a menekültválság kezelése miatt Ausztriában is népszerű Orbán Viktorral való találkozóján, hogy a baloldal is változtatni akar migránspolitikában.

„Szél Bernadett őszinte volt Tusnádfürdőn, amikor azt mondta, nemmel kell szavazni az októberi kvótareferendumon. Az LMP-s társelnök nem a liberális értelmiségiek szájízének megfelelően beszélt, a józan eszét használta. Ez nem is meglepő a franciaországi és németországi terrorcselekmények után. De azt a felmérést is számításba vehette, amely szerint a migránsok csak nagyon kis, elenyésző hányada tudott Németországban a munkaerőpiacon elhelyezkedni” – magyarázta a politológus. Szerinte a baloldalról már elindult az LMP becserkészése 2018-ra, de úgy tűnik, hogy a párt folytatja a schifferi utat, és nem csatlakozik a baloldalhoz. „Jól látják, hogy csak bokréta lennének Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc kalapján, így csak egy-két képviselőjük lehetne a parlamentben, s ez a párt megszűnését jelentené.”

Az MSZP nem tudott kétszázezer érvényes aláírást összegyűjteni az állami földeladások megakadályozására kezdeményezett referendumára. „Ez mutatja a szocialisták valódi állapotát. Egy magát váltópártnak gondoló erő négy hónap gyűjtése után alatt csak 225 ezer aláírást tud leadni? Ilyen esetben a minimum ötszázezer, de az egymillió is elvárható mennyiség lett volna” – mondta Kiszelly. Hozzáfűzte, a Fidesznek – a szocialisták állításaival ellentétben – az lett volna az érdeke, hogy ebben az ügyben is legyen referendum, hiszen annak feltehetően január–februári időpontja, illetve rossz témaválasztása miatt borítékolt lett volna az MSZP újabb kudarca.

A politológus emlékeztetett, a szocialisták a szabad vasárnapról, az állami vezetők kétmilliós bérplafonjáról és a földeladásokról szerettek volna népszavazást tartani. Csakhogy a vezető témát, a szabad vasárnapot a kormány „rögtön kilőtte”, hiszen visszavonta az intézkedést. A párt ezután már csak félszívvel gyűjtötte a másik két kezdeményezésre az aláírásokat.