Törvényi védelmet követelnek az unióban élő kisebbségeknek

Vincze Lóránt optimista  (Forrás: Rmdsz.ro)

Európában ma több mint négyszáz őshonos nemzeti kisebbség él, s ezekhez mintegy ötvenmillió európai polgár tartozik, illetve beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet. Némelyik csoport számos jogot élvez, és együttműködése a többségi társadalommal zökkenőmentes, más kisebbségeket viszont saját államuk sem ismer el, vagy harcolniuk kell az asszimilációs törekvések ellen. Az erdélyi magyarság Európa legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közössége, mégis veszélyben vannak a jogai, korlátozzák anyanyelve és nemzeti szimbólumai használatát.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Mentőcsomag a kisebbségek számára (Minority Safepack Initiative) néven polgári kezdeményezést indított, amelynek célja, hogy az unió jogi védelmet nyújtson kisebbségben élő polgárainak, és tagállamait rákényszerítse a kisebbségek jogainak betartására. A kezdeményezés legfontosabb törekvései a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználat, a kisebbség és többség közti egyenlő bánásmód biztosítása, a nemzeti kultúrák és hagyományok támogatása, valamint az uniós pályázatok és támogatások elérhetőségének megkönnyítése a kisebbségek számára. Emellett fontos cél még az európai uniós jogvédelem a kisebbségek számára és az anyanyelvű sportközvetítések és kulturális tartalmak biztosítása országhatároktól függetlenül.

Ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) döntsön a kezdeményezésről, jövő év március végéig legalább egymillió aláírást kell összegyűjteniük a kezdeményezőknek. A bizottság feladata kidolgozni az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvénycsomagot, amelyet aztán minden uniós tagállamnak alkalmaznia kell.

Az EB április 2-án regisztrálta a kezdeményezést, az intenzív aláírásgyűjtő kampány a napokban kezdődött Horvátországban és Szlovéniában, s hamarosan Magyarországon is elindul – mondta lapunknak a FUEN elnöke. Vincze Lóránt, aki egyben az RMDSZ európai parlamenti képviselőcsoportjának tanácsadója, közölte, hogy a külhoni magyarlakta területek mellett Magyarországon is kampányolni fognak a javaslatcsomag mellett, és szeretnének minél több aláírást gyűjteni. Hangsúlyozta: nagy szüksége van az összefogásra és a szolidaritásra a külhoni magyarságnak az anyaországi magyarok részéről. Elmondta azt is, hogy a magyar kormány támogatást ad a FUEN aláírásgyűjtő kampányához, de több európai ország pártja és az Európai Néppárt is támogatja a kezdeményezést.

Hozzátette, Európa minden tagállamában gyűjtik az aláírásokat, számos kisebbségtől várnak támogatást. Legfontosabb partnerként említette a dél-tiroli, a karintiai szlovén, a belgiumi, lengyelországi és dániai német, a hollandiai fríz, a németországi fríz, dán, szorb és a görögországi török kisebbségeket. A FUEN elnöke szerint a legfontosabb cél az az elv, hogy a kisebbségek ne veszíthessék el korábban megszerzett jogaikat, illetve megosszák egymással a jó kisebbségvédelmi gyakorlatot. Közölte, szervezetük a civil támogatók mellett szeretné „erős tagállamok” és autonóm területek hivatalos támogatását megnyerni, amelyek napirenden tarthatják a témát az Európai Tanácsban. Németország például állami szinten, hivatalosan támogatja a kezdeményezést – tette hozzá.

A FUEN-elnök közölte, Románia június 28-án keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, amelyben a kezdeményezést regisztráló határozat semmissé nyilvánítását kéri. Bukarest ezzel már másodszor próbál keresztbe tenni a kisebbségek védelmét szolgáló törekvésüknek, annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek megígérte, nem fogja azt akadályozni – hívta fel a figyelmet Vincze Lóránt. Hozzátette, ez azonban csak szimbolikus politikai gesztus, ugyanis mire a román keresetet elbírálnák, az már okafogyottá válik. Vincze Lóránt úgy véli, van ok az optimizmusra, és ha az EB elfogadja a kezdeményezést, már jövő ősszel sor kerülhet a meghallgatásra és a vitára az Európa Parlamentben. Úgy fogalmazott, ahhoz képest, hogy eddig az európai jogrendszerben szinte egy betű sincs leírva a kisebbségek védelméről, bármely javaslat elfogadása előrelépés lesz.

Az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek, köztük a külhoni magyarság jogi védelmét szolgáló kezdeményezést, minden tizen­nyolcadik életévét betöltött uniós állampolgár aláírhatja. Az aláíróíveket a FUEN vagy az RMDSZ honlapján lehet elérni. Az aláírónak itt meg kell adnia a személyes adatait, amelyeket a gyűjtő szervezet csak ehhez a kezdeményezéshez használhat fel.

Etnikai csoportok ernyőszervezete

A FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok európai ernyőszervezete, amelynek célja a kisebbségek jogainak védelme és érdekeik képviselete regionális, országos és különösképpen európai szinten, s 2017-ben kilencvenkét tagszervezetet számlál. A szervezet együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel és az ENSZ-szel, valamint az európai kisebbségvédelemben érintett egyéb felekkel, és konzultatív státusszal rendelkezik az ENSZ-ben és részvételi státusszal az Európa Tanácsban.

Határidők, kötelezettségek és feltételek

A lisszaboni szerződésben deklarált európai polgári kezdeményezés arra nyújt lehetőséget, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedéből egymillió állampolgár kérje az Európai Bizottságot: a hatáskörébe eső területeken jogszabályjavaslatot tegyen. A kezdeményezést úgynevezett polgári bizottság szervezheti, amelynek tagjai legalább heten vannak, és legalább hét tagállamból érkeztek. A bizottságnak egy éve van arra, hogy összegyűjtse a szükséges egymillió aláírást. A sikeres kezdeményezések szervezői az Európai Parlament által szervezett meghallgatáson is részt vesznek. Az Európai Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kezdeményezést, és döntsön arról, hogy ennek kapcsán elfogad-e jogalkotási javaslatot. Ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, a jogalkotónak (rendszerint az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak) kell megvizsgálnia az indítványt, majd elfogadnia azt.