Törvény kötelez az energiafelhasználás csökkentésére

Az Országgyűlés kedden törvényt hozott az európai uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítése érdekében. Az új jogszabály 2020-ig tizennyolc százalékos energiafelhasználás-csökkentést írt elő az országnak. A képviselők száztizenhat igen szavazattal, harmincegy nem ellenében és húsz tartózkodás mellett fogadták el a fejlesztési miniszter előterjesztését.
A kormány szándékai szerint az új törvény biztosítja, hogy az Európai Unió 2020-ig 20 százalékkal tudja növelni energiahatékonyságát, az energiafogyasztás és az energiaimport csökkentésével, valamint az energiabiztonság javításával.
A vállalatok mellett a lakossági fogyasztókat is segíti majd egy új információs honlap, amely energia-megtakarítási módszerekről, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást. A lakossági energiaszolgáltatóknak emellett a jövő évtől saját internetes oldalaikon, illetve ügyfélszolgálataikon is energiahatékonysági tájékoztatást kell adniuk ügyfeleiknek.
Az Országgyűlés döntésével a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja, hogy a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének három százalékát újítsa fel. A képviselők rögzítették továbbá, hogy a magán- és köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításának ösztönzésére a kormánynak hosszú távú épületenergetikai stratégiát kell kidolgoznia, amelyet háromévente kell felülvizsgálnia.

Módosult a polgárőrségről szóló törvény
    
A képviselők kedden módosították a polgárőrségről szóló törvényt: a százhatvannégy igen, négy nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadott határozat értelmében kiszélesítik a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét, azok adminisztratív feladatokat vesznek át az Országos Polgárőr Szövetségtől.
Új elemként jelenik meg a törvényben az ifjú polgárőr szerepkör, amely lehetővé teszi a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok önkéntes szerepvállalását a szervezet munkájában. A jogszabály rögzíti ennek szabályait és meghatározza, hogy az érintettek részt vehetnek például tájékoztatási feladatokban, katasztrófák elleni védekezésben, baleset-megelőzési tevékenységekben.
A fideszes Bíró Márk, Hörcsik Richárd és Vas Imre kezdeményezte törvénymódosítás megújítja a polgárőr szolgálati és etikai szabályszegésekor alkalmazható intézkedéseket is.

Napirend előtti felszólalásában az LMP-s Ikotity István az ápolók nemzetközi napján arról beszélt, hogy a magyar egészségügy ma hasonló problémákkal néz szembe, mint annak idején Florence Nightingale brit ápolónő: túlterheltséggel, eszköz- és gyógyszerhiánnyal. Szerinte hatezer ápoló hiányzik az egészségügyből, a fizetésük nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony, a múlt héten bejelentett béremelés pedig édeskevés. Úgy fogalmazott: szégyellje magát az a kormány, amely előbb ad üresen álló focistadionokra, gazdagoknak adókedvezményre tíz- és százmilliárdokat, mint az emberek gyógyítására. Az LMP-s képviselő erőt és kitartást kívánt minden demonstrálónak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az egészségügyi bérek 2006 és 2010 között szakadtak le, a mostani kormány viszont a legfontosabbnak az alapellátásban dolgozók bérének emelését tartotta, de fontosnak nevezte az ápolók bérfejlesztését is. 
Az MSZP-s Korózs Lajos is megemlékezett az ápolók napjáról, felhívta a figyelmet túlterheltségükre. Emlékeztetett, hogy az ápolók átlagjövedelme kilencvenhétezer forint, ami negyven ledolgozott év után sem éri el a bruttó százhatvanezer forintot. Szóvá tette az egészségügyi dolgozók kivándorlását. Ismertette a szakdolgozók követeléseit is.
Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár átvette a szakdolgozók követeléseit. Ugyanakkor nagy bátorságnak nevezte, hogy az MSZP béremelést követel, miközben 2008-ban kormányon 8 százalékkal csökkentette az egészségügyi dolgozók bérét.
A jobbikos Lukács László György szerint a kormány nagyon keveset hallott meg az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók bérköveteléseiből. Szerinte tízezer ápoló hiányzik. Bírálta a baloldali pártokat is, mert szerinte a nem emlékezést választották, miközben ők voltak azok, akik kivéreztették a magyar egészségügyet.
Rétvári Bence szerint az egészségügyben dolgozók helyzetén érezhetően csak akkor lehet segíteni, ha több forrást biztosítanak számukra. Idén hat százalékkal nőtt az egészségügyi ágazat költségvetése, amihez még hozzájön a kórházi adósságállomány csökkentésére fordítható hatvan milliárd forint - tette hozzá.
A fideszes Font Sándor szerint Magyarország teljes területén ki kellene építeni a jégvédelmi rendszert. A képviselő ezt annak apropóján közölte, hogy múlt héten jégeső vonult át az ország nagy részén és jelentős károkat okozott a termelőknek. Hangsúlyozta, a rendszer kiépítésének költsége eltörpül a veszteségekhez képest. Példaként említette, hogy Soltvadkerten csak a szőlőtermelők kára kétmilliárd forint.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, ebben a ciklusban célul tűzték ki az egész országot lefedő rendszer kiépítését, a megvalósításra a második félévben nyílik meg uniós program. Az országos jégeső elhárító rendszer megvalósítását az agrárkamara vállalja - jelezte. Úgy folytatta, a rendszer fenntartásához a termelői hozzájárulás elengedhetetlen, de szükséges lehet biztosítók, önkormányzatok bevonása is.
A kereszténydemokrata Aradszki András arról emlékezett meg, hogy hétfőn volt a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára liturgikus emléknapja. A nyilasok által meggyilkolt nővér mártíromsága arra is figyelmeztet, hogy a parlamentben van olyan párt, amely kereszténynek nevezi magát, sőt karácsonykor kettős keresztet állít, de szóbeli megnyilvánulásaiban távol áll a keresztény felfogástól, hasonlóan azokhoz, akik Boldog Sárát a Dunába lőtték - mondta.
Soltész Miklós, az Emmi egyházügyi államtitkára is példamutatónak tartotta a nővér életét különösen abban a tekintetben, hogy az ideológiák, a népcsoportok üldözése ellen fel kell lépni.