Belföld
Tőkéczki László: A kommunizmus kisajátította május elsejét
A történész szerint Közép-Európában az elmúlt évtizedek rányomták a bélyegüket az ünnepre
A 19. század végén Európában és Észak-Amerikában meghonosodó munka ünnepe az első évtizedekben a nyolcórás napi munkaidőért és a munkakörülmények javításáért vívott küzdelem egyik eszköze volt - mondta.
Május elseje nem elsősorban pártpolitikai, hanem a szakszervezeti törekvéseket jelenítette meg, de egyúttal a népi kultúrában élő tavaszköszöntő ünnepekhez is kapcsolódott - fűzte hozzá.
Ahogy ez a küzdelem a 20. században Nyugat-Európában egyre több munkásvédelmi, szociálpolitikai eredménnyel járt, május elseje is "fellazult", vesztett harcos jellegéből. Ugyanakkor Kelet- és Közép-Európában egyre inkább a kommunista pártok sajátították ki, és amikor hatalomra jutottak, a rendszer hivatalos ünnepévé tették - magyarázta Tőkéczki László.