Többlépcsős menetrend

 Schmidt Jenő: Tucatnyi anomáliát kell kiszűrni a rendszerből (Fotó: Varga Imre)

– Milyen eredményeket hozott az önkormányzati dolgozók fizetésemeléséről folyó egyeztetés a Belügyminisztériumban?

– Egyelőre a köztisztviselőkről tárgyaltunk. Az elmúlt kilenc esztendőben a köztisztviselői illetményalap nem változott. A nagy önkormányzati átalakítás során a kormánytisztviselői kar megalakult, kormányhivatalok jöttek létre, az ott dolgozók bérét tisztességesen rendezték is az elmúlt másfél évben. Azonban az önkormányzatoknál dolgozó tisztviselők bére nem változott, pedig a nagyjából huszonegyezer köztisztviselő és közalkalmazott is várja a béremelést. Az egész folyamat közel évi huszonötmilliárd forintos összeggel növeli meg az államháztartás költségeit, ami a tizennyolcezermilliárdos költségvetés hibahatárán belül van. Tehát nem nagy tétel, innentől ez politikai szándék és akarat kérdésköre.

– Ez az akarat megvan?

– Nagyon remélem, mert ez az egyetlen társadalmi réteg maradt életpálya és bérrendezés nélkül. Az idei év október elsejétől megtörténhet az első emelés, ha nem, az is egy üzenet az önkormányzati szektor felé. A jelek biztatóak, ugyanis a Belügyminisztérium befogadta a javaslatomat.

– Ha a kormány is támogatja ezt a javaslatot, mikortól és mennyit emelhetnek a dolgozók illetményén?

– Októbertől átlagosan húsz százalékot. Januártól plusz nyolc százalékot, utána 2019 januárjától újabb tízszázalékos emelést javasoltam. Ez azt jelenti, hogy összesen ötven- és nyolcvanezer forint közötti béremelkedést tapasztalhatnak majd az önkormányzati dolgozók.

– Mi a következő lépés az előterjesztés elfogadása érdekében?

– A javaslatunkat az ismertetett számokkal befogadta a minisztérium. Abban maradtunk, hogy augusztus huszadika után fogunk mi, a tárgyalásban érintett felek találkozni, utána a javaslat a kormányülés elé kerülhet.

– Ennek fényében mennyire reális, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még mindig sztrájkra készül?

– Ennek akkor lenne realitása, ha nem születik kormánydöntés az októberi emelésről.

– Hogy értékelné Boros Péterné, az MKKSZ elnökének szavait, miszerint nemcsak a finanszírozást szeretnék megoldani, hanem azt is, hogy „a dolgozókhoz jusson a pénz”?

– Az MKKSZ elnökének megjegyzése arra vonatkozik, hogy vélhetően nem érzik a garanciát, ha emelkedik a köztisztviselőkre fordítható önkormányzati támogatás, akkor azt mind béremelésre fogják fordítani. Erre azt tudom válaszolni, hogy maga a feladatfinanszírozási rendszer a garancia, amely alapján másra nem tudják felhasználni a pénzt az önkormányzatok. Igaz, hogy nem fog mindenki bértábla szerinti emelést kapni. A bértáblával szakítani kell, mert az csak az életkort és a végzettséget finanszírozza. Nagyon sok kis hivatal van, ezért ott vélhetően mindenki közelíteni fog a másikhoz, a nagyobb hivataloknál pedig egyébként is van egy erős differenciálás. A javaslatunk értelmében a differenciált bérszabályozás is megjelenhet a polgármesteri és közös önkormányzati hivatalokban, figyelembe véve az elvégzendő munka nagyságát.

– A béremelésen kívül szükség van-e más változásra az önkormányzati területen?

– Át kell tekinteni a következő évek önkormányzati vonulatait. Hova jutott a közmunkaprogram, milyen hozadéka van, min kell változtatni? Mi lesz a közművekkel? A hulladék-, szennyvíz-, ivóvízkezelés mind nagy és kötelező önkormányzati intéznivaló. A feladatok megosztásának ügye a kormányhivatalok és az önkormányzatok között még mindig kérdéses. A kormányhivatal hatóságként próbál rendezkedni, adja a feladatokat az önkormányzati hivataloknak, ahol jelentősen kevesebb ember dolgozik, mint előtte. Nagyjából tucatnyi anomália van, amit ki kellene szűrni a rendszerből. Át kell tekinteni a településüzemeltetési és főleg a fejlesztési lehetőségeket, mert látszik, hogy a vidékfejlesztési, területi programokból a kisebb önkormányzatok kimaradtak. Kétezer-ötszáz faluról beszélünk, és nem is kell nekik akkora fejlesztési keret. A miniszterelnöknek azt fogom javasolni, hogy egy ötvenmilliárdos keretet különítsünk el kistelepülési pályázatokra. A vidékfejlesztési programok jelenleg főleg a mezőgazdasági támogatásokra mennek, másra alig marad.

– Mire lehetne pályázni egy ilyen keretből?

– A települések közötti utak felújítása sok helyen elmaradt. Ami a kisebb önkormányzatokat érinteni fogja, az a településüzemeltetés és -tisztaság témaköre, szociális ellátások és a közmunka, amit újra kell beszélni.

– Nemrég ülésezett az ön által vezetett Önkormányzati Társelnökök Tanácsa. Mi a szervezet célja?

– Az, hogy egységes álláspontot képviseljünk kormányzati szinten. Teljesen speciális a rendszer a megyei önkormányzatokkal, fővárossal, kerületekkel. A megyei önkormányzatok politikai választott testületek, a főváros pedig teljesen külön rendszer, még ha önkormányzatinak hívják is. Közös viszont a területfejlesztés, a dolgozók megfizetése, költségvetési rendelet, közmű-, egészségügyi ellátás területeinek képviselete. Finomítani kell a feladatfinanszírozást. Az úgynevezett ASP-rendszerben az önkormányzati szövetségek látni fogják, hogy mennyibe kerül egy óvodás gyerek ellátása a különböző területeken, így tudni fogjuk,miből indul ki a kormány, mik a viszonyszámok. A területfejlesztésben lévő források és elosztási mechanizmusok közül van, amire több kellene és olyan is, amire nincs kereslet, tehát optimalizálni kell.

– Ha már említette: milyen eredménnyel működik a nemrég bevezetett ASP önkormányzati informatikai rendszer?

– Ha jól fog működni, gyors és bejáratott lesz, akkor az önkormányzati szektor és a kormányzat is élvezni fogja az előnyét. Itt még nem tartunk, sokszor lefagy, elérhetetlen a most indult rendszer és a kollégáknak bele kell jönniük a használatába. Arra jó az ASP, hogy a használat során kiderülhet például: ha a közterület-fenntartás ára az egyik városban harminc százalékkal több, mint a másikban, annak szervezési hibája van. Csakhogy ott tartunk, hogy a több mint ezerhétszáz önkormányzatnál, ahol már bevezették, elmaradt az ASP szakmailag korrekt betanítása. Egy informatikai rendszer működtetése, adminisztrációja óriási munkaerőt igényel és sok időt is. A megfelelő segítség hiányzik ehhez, a kollégák nem tudják, kihez forduljanak. Minden új rendszer bevezetésénél vannak nehézségek, de az előkészítésnek jobbnak kellett volna lennie. A legnagyobb baj, hogy a határidőket sem lehet tartani egy olyan rendszerrel, amibe nem lehet belépni, lefagy, lassú.

– Mire jó a településképi rendelet, amihez kapcsolódóan kézikönyve is lesz minden településnek?

– Régebben létezett az úgynevezett településrendezési terv, ami az utak, zöld területek helyét jelölte ki, valamint a szabályozási terv, ami a beépíthetőség, az épületek nagyságát és hasonlókat szabályozta. Ezeket váltotta fel a településképi rendelet, így gyakorlatilag bárki bármit építhet, ha a településképbe beleillő. Ez főleg azoknak előnyös, akik városban akarnak építkezni.

– Nemzetközi összehasonlításban milyen az új önkormányzati modellünk?

– Érdekes rendszerek vannak. A németeknél sokat számolnak, a polgármesteri hivatalokban egyben van minden, a polgármester a hivatalvezető is. Franciaországban hasonló a települések működtetése, de a centralizáció után most decentralizálnak éppen. A skandináv államok nagyon gazdagok, az egyeztetések prioritást élveznek, addig tárgyalnak, amíg teljes egyetértés nincs. A V4-es országok önkormányzatai is elég hasonlók, hol több, hol kevesebb hatáskörrel, a lényeg mindenhol a pénz, illetve a feladatok nagysága és szervezettsége. Egy erős szabályzó rendszer jót tesz mindenkinek. A mi rendszerünk pénzügyileg hatékony, kicsi az önkormányzatok pazarlási lehetősége. Feladatok tekintetében a középmezőnyben vagyunk. A közműszolgáltatások, mint amilyen a hulladék- és szennyvízkezelés, ivóvíz-szolgáltatás, kéményseprés, vagy a szociális ellátások, a településfejlesztés és -rendezés, mind helyi önkormányzati kézben vannak a legjobb helyen. Ezeket most centralizálja az állam, mert összhangba kell hozni a rendszereket, de előbb-utóbb vissza fog kerülni helyi szintre.

– Mikorra prognosztizálja ezt?

– Öt-hat év múlva kezdődhet el a visszarendeződés, miután az illetékesek rájönnek, hogy a helyi tudás, vagyis költséghatékonyság és innováció nélkül nem fog működni. Ami minden embert érint, annak helyben kell lennie, mert ha valami nincs rendben, az önkormányzatok és a polgármesterek hátán csattan az ostor. A helyi képviselők, polgármester beszélgetnek az ott lakókkal, a kormánytisztviselők nem fognak. Mindennek önkormányzati köztulajdonban kell maradnia, úgy, hogy a települések ne adhassanak-vehessenek egymás között semmit, ne a nagy kebelezze be a kicsit, hanem egységesen oldják meg a problémákat, mert lokálisan ismerik egymást.

– Hogyan érinti a településeket Pest megye kiválása a közép-magyarországi régióból és Budapestről?

– Már hat éve is azt javasoltuk, váljanak el, mert nem fognak forráshoz jutni, de akkor szkeptikusan álltak ehhez. A főváros és az agglomerációs önkormányzatok is jól járnak, bölcsőde, óvoda kell, mert sokan költöznek a főváros köré a munkahelyek miatt. A megye az önállósodással alacsonyabb fejlettségi régiónak minősül majd, így ezekre is jóval nagyobb uniós forrásokat tudnak lehívni. A belső, városi közlekedésnek és tömegközlekedésnek kellene sokkal inkább prioritást élveznie, hiszen az utak befele járhatatlanok reggel-este.

– Mennyire összeegyeztethető a migráció és a biztonságos, nyugodt városi lét?

– A németek például már átestek egy török betelepülésen, ahol nincs igazi integráció. A törökök saját városrészeket alakítottak ki, saját kultúrájukat és szokásaikat vitték oda, és ezek tiszteletben tartatására sokkal nagyobb energiát fordítottak, mint az integrációra. Vannak ma is valódi menekültek, akik ha képesek felvenni a kiszemelt ország nyelvét, életstílusát, megfelelnek a fogadó ország elvárásainak, jöhetnének. De az, hogy olyanokat is eltartsunk, akik nem szándékoznak a magyar közösség részévé válni, nem megvalósítható. Más kultúrát, más vallást vallanak, eltérő népcsoportok, és nem akarnak európainak lenni, ezért nincs rájuk szükség. Az, hogy ma Magyarországon a turizmus ilyen nagyfokú, az annak is köszönhető, hogy Európában a legbiztonságosabb országnak tartják hazánkat, mert nem engedett be migránsokat.