Több ügyben döntött a parlament

Anyagi támogatást kapnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett - ismertette a hadigondozásról szóló törvény módosításának célját az egyik előterjesztő, a fideszes Lázár János. Az előterjesztést a miniszter mellett Kovács Zoltán, L. Simon László, Vargha Tamás (mindhárman Fidesz), valamint Rétvári Bence (KDNP) jegyzi.

A kormánypárti politikus, aki hangsúlyozottan nem miniszteri tisztségénél fogva szólalt fel, elmondta: a becslések szerint húszezer emberről van szó, és a törvény hatályát kiterjesztik azokra is, akik 1947-ben elveszítették magyar állampolgárságukat. Megjegyezte, pár ezer embert érinthet a javaslat a határon túl.
Hozzátette: a javaslat a hadigondozási ellátásra jogosultak körét módosítja; és a juttatás független attól, hogy az elhunyt katona melyik egységben és milyen rangban szolgált. A támogatás mértéke a mindenkori minimálnyugdíj 30 százaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végig kap - mondta.
A tisztelet megadása, azok megkövetése, akiktől 1949-ben elvették a jogosultságot; egy elmulasztott kötelesség teljesítése - összegezte a javaslat lényegét.
Lázár János közölte, azért nem a kormány képviseletében terjesztette be a javaslatot, mert nem a kormányról kell majd szavazni a képviselőknek.
 Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásról biztosította a javaslatot. Szót emelt az ellen, hogy a diktatúra üldözte a nemzeti érzést, megtagadta a hősi halottakat és kirekesztette a határon túli áldozatok hozzátartozóit.

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka személyes hangvételű hozzászólásában azt emelte ki, hogy mindenki ismer még hadiárvát, hadiözvegyet. A Fidesz és a KDNP nevében leszögezte, hogy a törvényalkotó nem kívánja minősíteni a második világháború történéseit, ugyanakkor feladatnak nevezte az együttérzést anyagi támogatás formájában is kifejezni azokkal, akiknek a hét évtized során ez nem adatott meg.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint rögzíteni kell, hogy voltak olyan vezetői az országnak, akik hatalmi mámorból, nacionalista ideológia alapján harcoltak, öngyilkos háborúba sodorták az országot. Mint mondta, nemzeti minimumnak kell lennie az elesett katonák megbecsülésének, hozzátartozóikról való gondoskodásnak. Hozzátette: le kell szögezni azt is, hogy a totalitárius diktatúra kiszolgálóit, fenntartóit, nyilasokat, nácikat, kommunistákat soha senki nem fog rehabilitálni. Emlékeztetett, hogy a hadiárvák, hadiözvegyek támogatásáról mindig konszenzussal döntött a parlament, s ezt a javaslatot is támogatják.
Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka hiánypótlónak nevezte a javaslatot és pártja támogatásáról biztosította. Fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyarokra is kiterjed a jogosultság, egyúttal az elcsatolt területen lévő hadisírok helyzetének rendezését sürgette.
Ikotity István, az LMP vezérszónoka összességében indokoltnak és támogathatónak nevezte a javaslatot. Helyeselte, hogy egyenrangúként kezelik a határon túli magyarokat, akik kötelességteljesítés közben veszítették életüket vagy sérültek. Az ellenzéki képviselő azt is üdvözölte, hogy az indítvány bevezeti a családtag fogalmát és a korábbi jogosultságok is visszaállnak.

Egészségügyi tárgyú törvények változtak

Gyógyszerek engedélyezés előtti rendelését, fiókgyógyszertárak létesítését, a szakgyógyszerészi vizsgát, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez nyújtott támogatást is tartalmazza egyebek mellett az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály, amelyet 156 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Bevezetik például az engedélyezés előtti gyógyszerrendelést, ami bővíti az innovatív gyógyszerterápiás megoldásokkal kapcsolatos ismereteket, és növeli a hazai orvoslás versenyképességét.
Előírják a szakgyógyszerészi vizsga meglétét közforgalmú gyógyszertár és intézeti gyógyszertár vezetéséhez, valamint gyógyszerészi gondozási tevékenység végzéséhez. A módosítás tízéves átmeneti időt, illetve 50 éves kor feletti mentességet biztosít.
A jogszabály fiókgyógyszertár létesítését engedélyezi olyan településrészeken, amely rendelkezik részönkormányzattal és a település lakosságszáma, valamint a már működő gyógyszertárak száma miatt új közforgalmú gyógyszertár már nem létesíthető.
 Változás az is, hogy a jövőben a betegek támogatást kaphatnak bizonyos - a miniszteri rendeletben meghatározott - gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez is, valamint a dokumentumban pontosították a gyermekvállalás további ösztönzése érdekében a csecsemőgondozási díjra (csed) és a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak egyes csoportjai számára az ellátás kiszámítására és igénybevételére vonatkozó szabályokat.
    
 Törvény az iskolaszövetkezeti munkavállalás elősegítéséért
Törvényt fogadott el a parlament a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatásának elősegítéséről.
A fideszes Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Tuzson Bence és Cseresnyés Péter -  185 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett megszavazott - indítványának lényege, hogy iskolaszövetkezeti munkavállalásuk során a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket, mint az aktív jogviszonnyal rendelkezők.
    
Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket

Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.

Felgyorsítják a közlekedési beruházásokat

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű - vasúti és közúti - közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsítására vonatkozó törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés, 126 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett.
Újdonság, hogy a beruházónak előzetes egyeztetést kell kezdeményeznie a hatósági engedélyek megszerzése érdekében, s így valamennyi érintett hatóság részvételével már a munka kezdeti stádiumában feltárhatók a nyomvonalakkal és a tervezéssel összefüggésben felmerülő akadályokat.
A jogszabály felgyorsítja a régészeti munkákat, illetve pontosítja az engedélyezésben résztvevő önkormányzat többletigényét.
    
Stratégia a biológiai sokféleség megőrzésére 
A Ház 187 igen, 1 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiáját. A biológiai sokféleség egyezményt Magyarország megszületésének évében, 1992-ben aláírta, ennek alapján stratégiát kell kidolgozni a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Az első magyar stratégia 2014-ben lejárt, ezért szükségessé vált a felülvizsgálata és a megújítása.
Az új stratégia megalkotásának másik oka, hogy az élővilág változatosságának továbbra is tapasztalható csökkenése miatt - időközben - jelentős nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalások születtek, amelyeket be kell építeni - az egyes országok adottságaihoz igazodva - a nemzeti tervezési folyamatokba.