Belföld
Több területen javultak a roma népességre vonatkozó mutatók
A leghátrányosabb tényező az alacsony iskolai végzettség
Langerné Victor Katalin a témában tartott háttérbeszélgetésen a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia indikátoraira hivatkozva azt mondta, hogy 2010-hez a roma népesség helyzetére vonatkozó főbb mutatók jelentősen javultak. A szegénység és társadalmi kirekesztettség is enyhült - tette hozzá.
A helyettes államtitkár ugyanakkor rámutatott: a romáknál az alacsony iskolai végzettség még mindig a leghátrányosabb tényező, és ez az, ami a legjobban befolyásolja az elhelyezkedési lehetőséget.
Langerné Victor Katalin minderről azzal kapcsolatban beszélt, hogy október végén a romák élethelyzetét taglaló írások jelentek meg. Ezekben - mint mondta - egy adott pillanatról készült hiteles adatokat közöltek, ugyanakkor a felzárkózásban nem lehet csak egy adott helyzetet nézni, hanem a folyamatot kell szem előtt tartani.
Közölte: a mutatók az össztársadalomhoz képest tényleg nem jók. Az adatokból látszik, hogy még mindig sokkal kevesebben vannak a romák között, akik munkát vállalnak, és sokkal kevesebben vannak az össztársadalomhoz képest azok, akik középiskolai vagy felsőfokú végzettséget szereznek. Azonban a roma társadalomhoz képest javulás figyelhet meg - hangsúlyozta Langerné Victor Katalin.
Példaként említette, hogy a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya 2014-ben a romáknál 45,3 százalék volt, míg 2015-ben 26,7 százalék.
Langerné Victor Katalin megjegyezte azt is, hogy a felzárkózási stratégia indikátorrendszere a Központi Statisztikai Hivatal adatait dolgozza fel.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy 9000 hátrányos helyzetű általános- és középiskolás jut anyagi támogatáshoz az ösztöndíjrendszeren keresztül, és az Út a diplomához programban 900 hallgató kap ösztöndíjat.
Közölte azt is, hogy a rossz szociális körülmények között élő tanulók délutáni segítségét biztosító tanodák száma 2017-ben mintegy háromszáz lesz. Így ezekbe több mint 8 ezer gyerek járhat majd.
Langerné Victor Katalin elmondta, decemberben-januárban megkezdődik az új, hárommilliárd forintos keretű Nő az esély program megvalósítása, így újabb félezer nő dolgozhat majd a szociális ellátórendszerben.
Közölte, a forrás rendelkezésre áll a cigány kulturális központ létrehozására, a tervek szerint józsefvárosi Tavaszmező utcában kap majd helyet, abban a bérházban, amelyet korábban több roma civil szervezet is használt. A bérházat, amely nagyon lepusztult állapotban van, fel kell újítani és át kell alakítani. A tervek szerint 2018-ra készülne el a központ.