Belföld
Több hallgatót vettek fel, mint tavaly
Kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint múlt évben, de többen kezdhetik meg tanulmányaikat
Gulyás Tibor hozzátette: az elmúlt években 105 és 111 ezer között mozgott a jelentkező fiatalok száma. A legnépszerűbb szakok a gazdálkodás menedzsment, az óvodapedagógus, a mérnök-informatikus és a programozó-informatikus voltak.
Mint elmondta: a ponthatárokat egyes esetekben az állam határozza meg. Ilyen a jogászképzés, aminél 460 pont volt a ponthatár; ettől néhány ponttal eltérhettek az intézmények.
Más esetekben az befolyásolta a ponthatárokat, hogy mely intézménybe hányan jelentkeztek egy adott szakra és mennyi volt a rendelkezésre álló hely - sorolta.
A felvételről, vagy annak elutasításáról szóló SMS-eket szerda este már a legtöbb jelentkező megkapta, de a csütörtökön mindenkihez megérkezik az értesítés.
A hivatalos határozatokat pedig augusztus 5-ig küldik ki - mondta.
Arról is szólt, hogy ezt követően mindenkinek, akit nem vettek fel lehetősége lesz fellebbeznie a döntés ellen, illetve pótfelvételi eljárásban is jelentkezhet valamelyik egyetemre, vagy főiskolára.
Jelenleg 280 ezer hallgató tanul a magyar felsőoktatásban - tájékoztatott Gulyás Tibor.
Jobbik: átfogó ösztöndíjreform és több kollégiumi férőhely szükséges
A Jobbik átfogó ösztöndíjreformot és több kollégiumi férőhely elérhetővé tételét sürgeti annak érdekében, hogy a szegény családban született hallgatók is részt tudjanak venni a felsőoktatásban.
Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a tavalyihoz képest kevesebben kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat állami képzésben. Míg 2016-ban 57 311 hallgatót vettek fel, idén 55 733-at; a 2010-es 68 ezerhez képest pedig drasztikus a csökkenés - mondta.
Szóvá tette azt is, hogy az Eurostat szerint Magyarország utolsó helyen áll az unióban a társadalmi mobilitás szempontjából, szerinte ebben az oktatási rendszernek kulcsszerepe van.
Rossz irányba változott a hallgatók megélhetése, elégtelen a kollégiumi férőhelyek száma, az ösztöndíjak mértéke 10 éve nem változott - sorolta Dúró Dóra, aki utóbbival kapcsolatban azt javasolta, hogy a támogatások azonnal érjék el legalább a 2007-es reálértéket.
A jobbikos politikus szerint egyre több elitgimnáziumban tanuló külföldi továbbtanulást tervez, a magyar kollégiumok pedig a magasabb támogatás miatt előtérbe helyezik a külföldi hallgatókat.
Megkérdezték arról is, hogy a Magyar Közlöny keddi száma szerint a testnevelés órák része lehet a hazafias és honvédelmi nevelés. Azt felelte: pártolja, hogy így legyen, a diákok javára válik, ha ilyen ismereteket megszereznek.
A politikust faggatták arról is, hogy sajtóhírek szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő 2001-ben, illetve 2002-ben hasonló tartalmú disszertációt adott le a Debreceni Egyetemen és a CEU-n. Dúró Dóra felszólította a kormányszóvivőt, hogy reagáljon az információkra, s szerinte a CEU-nak érdemes lenne vizsgálatot kezdeményezni az ügyben.
Közben Kovács Zoltán a 24.hu-nak úgy reagált: minden nyilvános szakmai életrajzában megtalálható, hogy az akkori eljárási és akadémiai szabályoknak megfelelően - ugyanabban a témában - doktori fokozatát mind a CEU amerikai, mind pedig a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia magyar rendszerében megvédte. "Mielőtt valaki szamárságokat ír és hülyét csinál magából, javaslom, hogy ismerkedjen meg a tényekkel" - fogalmazott.
Mintegy 73 ezren nyertek felvételt az általános eljárásban
Az idén az általános felvételi eljárásban 105 868 fiatal közül 72 641-en nyertek felvételt, összességében a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe - mondta a felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón.
Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.
Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.
Alap és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ - ismertette.
A legtöbb jelentkezőt felvett képzéseket nézve első helyen a mérnökinformatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés.
A helyettes államtitkár kitért arra is: a jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.
A legtöbb hallgató az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került.
Mesterképzésben az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ. Képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra. A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés illetve a kommunikáció- és médiatudomány.
LMP: sokkal több diplomásra lenne szükség
Az LMP szerint lényegesen több diplomásra lenne szükség Magyarországon az ország versenyképességének javításához és a bérek folyamatos növekedéséhez.
Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője csütörtökön a felvételi ponthatárok megismerése után az MTI-nek sorolta pártja azon javaslatait, amelyek javítanának a felsőoktatás és az oda jelentkezők helyzetén.
Elmondta: mintegy öt év alatt a költségvetés 20 százalékára növelnék az oktatás támogatását, vagyis a jelenlegi mintegy kétezer milliárdról akár annak duplájára annak érdekében, hogy a diplomások aránya a társadalomban a mostani 25-30 százalékról 40-re emelkedjen.
A megélhetés és a lakhatás könnyítése érdekében a családi pótlékot és a családi adókedvezményt 24 éves korig biztosítanák a továbbtanuló fiatalok szüleinek - folytatta -, az elszabaduló albérletárakat pedig albérleti törvénnyel, a kollégiumi férőhelyek számának növelésével és közösségi bérlakásszektor kialakításával fékeznék meg.
Kanász-Nagy Máté szerint nem magyarázható pusztán demográfiai okokkal, hogy 5-6 év alatt 30 százalékkal csökkent az egyetemekre vagy főiskolákra jelentkezők száma, szerinte ez a kormány tudatos politikájának, oktatásellenes lépéseinek következménye.
Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is - hangzott el.
Horváth Zita a duális képzésről elmondta: idén jelentősen nőtt a felvettek száma, a tavalyi közel hétezerhez képest több mint 9600 hallgató került be. Úgy látta: nagyon jók a visszajelzések, egyre népszerűbb képzési formáról van szó, amely vonzó a pályakezdő fiatalok számára.
Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár elmondta, hogy érettségit 106 907 diák tett, az összes értékelt tantárgyi vizsga meghaladta a 417 ezret. A bevezetett változások növelték a vizsgatárgyak számát is - jelezte.
Az eredmények megegyeznek a tavalyival, azaz 3,66 volt az átlag. Nem lehet állítani, hogy nehezítette volna az érettségi a felvételizőknek a pályát - jegyezte meg.
Hozzátette: a szakmai érettségi szintén alapvetően jó eredményeket hozott, a bukási arány a szakmai vizsgáknál mindössze 0,95 százalék volt.
Kitért arra is: az érettségizők és felvételizők száma meghaladta az 57 ezret.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: közel 900 ezer dokumentumot dolgoztak fel, ezen felül 755 721 érettségi eredmény, 11 827 nyelvvizsgaadat, több mint egymillió pontszám van az adatbázisban.
Hozzátette: az eredményekről közel 100 ezer SMS-t küldtek ki valamivel több mint egy óra alatt.
A besorolási döntés augusztus 5-ig személyre szabottan megjelenik a www.felvi.hu oldalon. Jogorvoslatot 15 napon belül az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani az emberi erőforrások miniszterének címezve.
Péntektől elindul a pótfelvételi, amire kizárólag e-felvételin lehet jelentkezni, egy helyre és alapvetően önköltséges helyekre. Azok jelentkezhetnek, akik nem vettek részt az általános eljárásban, vagy nem kerültek be egyetemre, főiskolára.
A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7., a ponthatárokat augusztus 25-án állapítják meg.
Kérdésre Horváth Zita elmondta: megkezdődtek a tárgyalások a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) csaknem egy hónappal ezelőtt, s ez érinti a hallgatói szolgáltatásokon át az ösztöndíjakat, a sportlehetőségeket egyaránt. Augusztus 20-a után további egyeztetések lesznek, s reményei szerint ősszel eredményeket tudnak felmutatni.
Maruzsa Zoltán az iskola-igazgatói kinevezéseket firtató kérdésekre hangsúlyozta: meggyőződése, hogy szakmai döntések születnek. Ugyanakkor neki hivatalból nincs rálátása ezekre a konkrét ügyekre.
Kovács Zoltán kormányszóvivő disszertációjáról szóló hírre azt mondta: a két érintett intézmény szenátusa tud vizsgálatot elrendelni és lefolytatni.
Megőrizte helyét a Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem (DE) megőrizte helyét a vezető hazai felsőoktatási intézmények között; a felvételizők döntése alapján országosan továbbra is a legnépszerűbb egyetemek közé tartozik - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön, a felvételi eredményekről tartott sajtótájékoztatón.
Bartha Elek elmondta, hogy az idei általános felvételi eljárásban a tavalyihoz képest emelkedett a felvett elsőéves hallgatók száma: 6369-en kezdhetik meg tanulmányaikat a 2017/2018-as tanévben Debrecenben.
A keresztféléves és az angol nyelvű képzést, valamint a pótfelvételiket, a határon túli hallgatókat és a doktori iskolák növendékeit tekintve összesen mintegy 9000 új hallgatója lesz az idén a Debreceni Egyetemnek - tette hozzá a rektorhelyettes.
A legnagyobb növekedés a gyermeknevelési és felnőttképzési karon volt, ahol a gyógypedagógiai szak indításának is köszönhetően 25 százalékkal, a tavalyi 468-ról az idén 586-ra nőtt a felvettek száma, de 19 százalékos volt a növekedés az informatikai karon és 12 százalékos az általános jogi karon is - ismertette Bartha Elek.
Hozzátette: ugyancsak nőtt a felvett hallgatók száma a tavalyihoz képest az általános orvostudományi, az egészségügyi, a fogorvostudományi és a gyógyszerésztudományi karokon is. Az általános eljárás során felvett hallgatók közül 5193-an állami ösztöndíjas, 1176-an pedig önköltséges formában kezdhetik meg a tanulmányaikat szeptemberben.
Megemlítette, hogy a bejutáshoz a legtöbb pontszámra (490) a gazdaságtudományi kar kereskedelem és marketing állami ösztöndíjas, levelező alapképzésén volt szükség, míg a jogi kar állami ösztöndíjas osztatlan levelező jogászképzéséhez 480 pontot kellett elérnie a jelentkezőknek.
Bartha Elek rámutatott: várhatóan még az idén elindul a Debreceni Egyetemen a helikopter-pilóta és a repülőgépvezető-pilóta képzés is.
Jenei Attila, a DE Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója közölte: 13 kar több mint 50 szakára 85 országból 3500 külföldi hallgató jelentkezett az angol nyelvű képzésekre. Közülük 2200-at vettek fel, s várhatóan 1698-an kezdik meg a tanulmányaikat szeptemberben.
A legtöbben - 950-en - az orvosképzésre jelentkeztek, közülük 320 hallgatót vettek fel - jelezte a szakember hozzátéve: valamennyi évfolyamot tekintve mintegy ötezer külföldi diák tanul angol nyelven Debrecenben.
Hatezer-ötszáz hallgató kezdi meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen
Több mint hatezer-ötszáz hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben a Szegedi Tudományegyetemen - közölte Szabó Gábor rektor csütörtökön a Tisza-parti városban.
A felvételi eredményekről tartott sajtótájékoztatón az akadémikus elmondta, a magyar felsőoktatás élvonalába tartozó egyetemek stratégiája az, hogy a hazai jelentkezők számának demográfiai okok miatt bekövetkező csökkenését külföldi diákokkal pótolják.
A kiosztott sajtóanyag szerint a 2017-es központi felvételi eljárás eredményeként 5725 új hallgató kezdheti el tanulmányait az SZTE-n. Közülük 3672-en alap-, 775-en mester-, 906-an osztatlan, 372-en felsőoktatási szakképzésre jutottak be. Állami ösztöndíjas képzésen 4679, önköltséges finanszírozási formában 1046 új hallgató tanul szeptembertől a szegedi egyetemen.
A rektor kiemelte, az informatikai képzési terület minden meghirdetett szakján jelentősen nő az új hallgatók száma, összességében a tavalyinál 20 százalékkal többen, 782-en kezdik meg tanulmányaikat.
Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes elmondta, a magyar felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az SZTE is két éve indította el a duális képzéseit, ősztől nyolc ilyen szakra vettek fel a hallgatókat az egyetem.
A professzor közölte, egyre népszerűbb a távoktatás, melyet először tíz éve hirdetett meg az SZTE Gazdaságtudományi Kara. Az egyetem a közeljövőben tervezi más szakokon is ilyen képzések indítását.
Forgács Tamás, az SZTE Tanárképző Központ főigazgatója kifejtette, némileg növekedett az osztatlan tanárképzésre felvettek száma. A legkedveltebb az angol, a történelem és a magyar párosítása más szakokkal - tudatta.
A sajtóanyag szerint Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban előreláthatólag 196 új külföldi hallgató érkezik a szegedi egyetemre. Mellettük több száz külföldi diákot várnak az önköltséges idegen nyelvű képzésekre is. Ezeken a szakokon jelenleg is zajlik a felvételi eljárás, de várhatóan e képzéseken a hallgatók száma meghaladja a 670-et.