Belföld
Több fronton a szegénység ellen
Minden szakpolitikában érvényesítik a társadalmi felzárkózás alapcéljait
– Milyen eszközök, lehetőségek vannak a szegénység mérséklésére?
– A társadalmi felzárkózási stratégia nagyon sok területet rögzít. Hatvanegy intézkedést fogalmaz meg, így többek mellett egészségügy, oktatás, a gyermekek, azaz a családok segítése, a lakhatás kérdése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének kérdése. Ezek együtt tudnak hatni a szegénységi kockázat csökkentése érdekében. Magyarországon először 2011-ben született stratégia a szegénység ellen, minden ágazatot bevonó, holisztikus megközelítéssel. A program tartalmazza azt is, hogy minden érintett terület saját szakpolitikájában érvényesítse a társadalmi felzárkózás alapcéljait.
– A foglalkoztatás hangsúlyos szerepet kapott a programban. Miért?
– Alapvető cél az, hogy lehetőség szerint mindenki dolgozhasson. Két elfogadható oka lehet annak, hogy valakinek nem adódik munka: az állapota nem engedi, vagy nem találkozik a kereslet és a kínálat. Aki egészségi károsodása, fogyatékossága vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, annak szociális támogatással, illetve a megváltozott munkaképességűek foglakoztatási rendszerével kell megteremteni a szociális biztonságot.
A közfoglalkoztatási programok szerepe akkor nő meg, amikor valaki szeretne és tud dolgozni, de alacsony az iskolázottsága, vagy elavult a tudása, és a térségben nincs olyan munkáltató, amely alkalmazná. A közfoglalkoztatás eredményeként addig sem kell segélyen tengődnie, a jövedelme emelkedik, és nő az érintett későbbi elhelyezkedésének az esélye.
– A közfoglalkoztatottaknak több, mint fele legfeljebb az általános iskolát végezte el. Hogyan lehet ledolgozni ezt a hátrányt?
– A közfoglalkoztatás akkor tud igazán eredményes lenni, ha általa a hátrányos helyzetű embereket elkezdjük visszavezetni a munka világába. Ez azonban csak akkor hatásos, ha képzést is kapnak. Amikor képzésről, tanfolyamról, esetleg szakmáról beszélünk, azzal is számolni kell, hogy sokuknak közülük szövegértési gondjaik vannak. A munkán és a képzésen keresztül, illetve a közfoglalkoztatás rugalmasabbá tételével ezek az emberek ösztönzést kapnak arra, hogy a közfoglalkoztatás után lehetőség szerint az elsődleges munkaerőpiacra menjenek tovább. A közfoglalkoztatás ilyen értelemben nem cél, hanem eszköz.