Több figyelmet a demencia ügyének!

A betegség korai felismerésének fontosságát hangsúlyozzák mindenütt a világon (Fotó: Csudai Sándor)

Magyarországon akár háromszáz­ötvenezer embert is érinthet a demencia, pontos adatok nincsenek, a korai felismerés kitolhatja a tünetek megjelenésének idejét. A magyar lakosság egyharmada hatvanévesnél idősebb lesz 2050-re, és megnő a demenciától szenvedők száma, amire fel kell készíteni az ellátórendszert is. A betegség felismerése, kezelése és gondozása az egészségügy és a szociális ellátórendszerek közös feladata, ezért fontos a közös nyelv – hangzott el a héten a Szociális Klaszter Egyesület Egymást értő szakemberek – Fókuszban a demencia című konferenciáján, Budapesten.

„A korai felismerés fontosságát hangsúlyozzák mindenütt a világon, ahol diagnosztizálják a demenciát. Gyógyítani nem lehet, ráadásul hatalmas gazdasági és társadalmi károkat okoz” – mondta lapunknak Egervári Ágnes, a Szociális Klaszter Egyesület elnöke. Hozzátette, a betegség lefolyása nyolc-tíz év, ami meghatározza a család és a szűk környezet életét. Az Egészségügyi Világszervezet népegészségügyi prioritásként tekint erre a betegségre, Skóciában, Franciaországban például már a harmadik-negyedik demenciaprogramnál tartanak.

Az elnök beszámolt arról, hogy demenciaügyben az egyesület korábban megkereste a családügyi, az egészségügyi és a fogyatékosügyi államtitkárokat. Álláspontjuk szerint ugyanis a demens betegek hosszadalmas ellátása nem az egészségügyi, hanem a szociális szakma feladata. Egervári Ágnes hozzáfűzte, „a családokat rendkívüli módon megviseli, ha demens hozzátartozóról kell gondoskodniuk. Emiatt a gyerekvállalás is meghiúsulhat, hiszen egy negyvenéves nő például addig nem adja gyermekszülésre a fejét, míg demens családtagjáról kell gondoskodnia”. Elmondta azt is, hogy a tavalyi szakmai tanácskozáson megfogalmazták az idősgondozás prioritásait. Ezek a demencia, a tartós ápolást igénylő krónikus betegségek, illetve az inkontinencia. Az elnök hozzáfűzte, a demenciaprogramokhoz elsősorban nem sok pénzre, hanem inkább megfelelő szemléletmódra van szükség. Szeretnék megszólítani a kormányt, és jelezni neki: a demencia rendkívül súlyos következményekkel jár a családokra és a társadalomra nézve, ezért nemzeti prioritásként kellene kezelni a kérdést.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a tanácskozáson elmondta: „Nem elfogadható, hogy a családok magukra maradjanak demens hozzátartozóikkal. A jelenlegi rendszer nem fedi le a problémát, és az ilyen nehéz helyzetben lévő családok több figyelmet érdemelnek.” Az államtitkár szerint a szociális klaszter által képviselt interprofesszionális demencia-alapprogram kiváló keret e célra, mert rendszerbe foglalja a határterületi kérdéseket.