„Tízezrével indulhatnak el hazánk felé”

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János érkezik (Fotó: Csudai Sándor)

Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia és Bulgária megunta az Európai Unió tétlenségét, kész tények elé állította az uniót a határai lezárásával. Magyarország egy éve következetesen ezt javasolja, ebben először a visegrádi országok, majd Ausztria, most pedig a balkáni államok követnek minket. Csak így lehet ellenőrzött menekültpolitikát folytatni – erről beszélt Lá­zár János a Kormányinfón. A miniszter kifejtette, a Balkán lezárásából következik, hogy az egész ország területére válsághelyzetet hirdetett a kormány. Ugyanis kiszámíthatatlanok a macedón–görög határon rekedt migránsok reakciói, ha áttörik a határzárat, tízezrével indulhatnak el felénk. Ezért kell készültségben tartani a határvédelmi szerveket, a helyzet biztonsági kockázatot jelent hazánknak. „A kormányzati felelősség azt diktálja, ebben a helyzetben nem szabad kockáztatni, hazánk biztonsága elsődleges” – mondta. Hozzátette, szerencse, hogy nem az ellenzék és a sajtója viseli a kormányzati felelősséget.

Arra is kitért, a kormány döntése értelmében – bár az előkészületek megtörténtek – egyelőre nem épül határzár a magyar–román szakaszon. A kormány az önkormányzatok javaslatára mérlegeli a befogadóállomások megszüntetését. Körmenden felkészültek arra, hogy a rendészeti szakközépiskolában időleges őrizetet biztosítanak a migránsoknak.

Lázár adatai szerint az elmúlt héten csaknem ezer migráns érkezett hozzánk, tavaly Németország után a legtöbb, százhetvennégyezer bevándorló Magyarországra jött. Így a második helyen végeztünk Európában a kérelmezők számában, a lakosságot tekintve egy főre eső menedékkérők esetében mi voltunk viszont az elsők. Felhívta viszont a figyelmet, most mindössze néhány száz bevándorló tartózkodik Magyarországon, tehát a kormány a társadalom elvárásainak megfele­lően cselekedett migránsügyben.

Az uniós történésekre rátérve arról beszélt, ha az Európai Bizottság (EB) a dublini egyezmény helyett új szisztémát javasol majd az Európai Tanácsnak (ET), Magyarország önálló javaslatokkal fog élni a vitában. Erről a jövő szerdán, a csütörtök-pénteki ET-csúcs előtt tárgyal a kormány.

Lázár – Orbán Viktor kérésére – tisztázta, hogy az ET legutóbbi ülésén a magyar kormányfő Robert Ficóval, Szlovákia miniszterelnökével közösen kezdeményezte az ötórás, „parttalan vita” felfüggesztését. Ennek témája a német–török kétoldalú megállapodás nyomán létrejött javaslat volt, amellyel csak a csúcs kezdetén szembesültek a tagországok vezetői. A magyar–szlovák javaslat szerint egy ilyen fontos kezdeményezést alaposan át kell tárgyalni, nem lehet egy délután alatt dönteni róla. Ezért nem született megállapodás a tanácsülésen, azt a jövő hétre tolták – ez volt az úgynevezett vétó.

A törökök javaslatával kapcsolatban elmondta, a szír bevándorlók uniós–török cseréje több tagország és emberjogi szervezet tiltakozását is kiváltotta, a kérdés az, miképp lehet a szíreket együttesen arra kényszeríteni, hogy menekültként hagyják el Törökországot. Az újabb hárommilliárd eurós török támogatási kéréstől hazánk nem zárkózik el, de Magyarország számára elsődleges, hogy a balkáni frontországok is kapjanak támogatást. A török vízum ügyében azt mondta, Magyarország állampolgárai vízum nélkül léphetnek be Törökországba, itt érvényesülhetne a viszonosság elve. A magyar–ukrán barátságból fakadó kötelezettségünk, hogy a törökkel párhuzamosan Ukrajnával szemben is érvényesülhetne az uniós vízummentesség, vagy -könnyítés.

Bejelentések a Kormányinfón
- Harminc-negyven milliárd forintot szán a kormány az új budapesti kórházra
- Napirenden van a Déli pályaudvar lebontása, park lehet majd a helyén
- Március végéig kifizetik a központi iskolafenntartó valamennyi tartozását
- Önálló javaslattal készül a kabinet az uniós menekültügyi szabályozáshoz
- Leginkább a balkáni országokat kell támogatni a bevándorlás miatt

Elhangzott még
A pedagógusokat terhelő bürokráciát is csökkentik

- Csökken a pedagógusokra háruló bürokrácia mértéke a tanárok értékelési rendszerében. A nyugdíj előtt álló tanárok fizetését 2017 elejétől rendezhetik. Az összes tartozását ki tudja fizetni a nyáron átalakuló Kllik, a kormány harmincnyolcmilliárdos különjuttatásban részesítette a szervezetet – erről is beszélt Lázár János. Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban számol be a kormánynak a köznevelési kerekasztal eredményeiről, és tesz javaslatokat a kabinetnek. A miniszter szerint az iskolákat fenntartó állam és a működtető önkormányzatok rendszerében inkább egyértelmű felelősségi viszonyt kell teremteni.

- Március 31-ig tartanak a hónap elejétől ismét elindult földárverések – mondta a miniszter. Összesen száznegyvenezer hektár értékesítése a cél, a kormány áprilisban hallgatja meg a licitekről szóló összegző jelentést.

- A 2020 utáni kohéziós alapról még semmit nem tudni, bizonyosan ez lesz az utolsó ekkora összegű uniós támogatás, a jelek szerint a következő ciklusban elsősorban a mezőgazdaság részesülhet forrásokban – erről beszélt lapunk kérdésére a miniszter. Kifejtette, az állam az átláthatóság érdekében a mostani uniós pályázatok értékelését mintegy háromezer állami alkalmazottra bízza. Ők a mostani munkájuk mellett vállalják majd a feladatot, ezzel egyévi rendes bérüket kereshetik meg.

- Lapunk felvetésére beszélt Lázár ismét arról, hogy napirenden van a Déli pályaudvar lebontása, a Kelenföldi pályaudvar fejlesztése. A Déli helyére park kerülhet, a Nyugati pályaudvart felújítják, mögötte, a Városligetig húzódó egybefüggő parkot hozhatnak létre. A Magyar Hírlapnak azt is elmondta, harminc-negyven milliárdot szán a kormány az új budapesti közkórház létesítésére, arról még nyárig kormányzati döntés születhet.

- Elmondta továbbá, Tócsányi László igazságügyi miniszternek nem kell lemondania, hiszen az államtól megrendeléseket kapó, „szakmailag kifogásolhatatlan” ügyvédi irodájában semmilyen tisztséget nem visel, nincs vele kapcsolata.

- „Egyfajta szuperállamkincstár jöhet létre” – közölte a hát­térintézményrendszer átalakításával kapcsolatban.