„Tilos megelégedni a saját munkánkkal”

A mindenkori kormány nem hagyhatja magára a fővárost, és természetesen nem is gyámkodhat fölötte, ennek jegyében cselekszünk – mondta lapunknak Fürjes Balázs Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár

Budapest fejlesztése pártok fölött álló ügy – mondta lapunknak Fürjes Balázs, akit a napokban nevezetek ki a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság élére. A Budapest, az élhető város című tegnapi konferencia szünetében lapunknak adott interjúban elárulta, a nemzet fővárosának fejlesztésébe ősztől bevonják a lakosságot is, bárki javaslatot tehet arra, milyen irányban fejlődjön a város.

Fürjes Balázs 20180524
Aki fél a vitáktól, és nem bírja a kritikát, ne vállaljon feladatot a főváros dolgában – mondta Fürjes Balázs (Fotó: Ficsor Márton

–  Miért volt szükség egy új államtitkárság létrehozására, hiszen eddig is kormánybiztosként felügyelte a kiemelt beruházásokat?

–  Tarlós István munkájának is hála, a főváros nagy siker küszöbén áll, 2030-ra Európa egyik legélhetőbb városa, egyik legjobb helye lehet. Hogy kihozzuk a helyzetből a maximumot, a kormány oldalán is koncentráltabb irányításra, tervszerűbb, összehangoltabb, egységesebb budapesti kormányzati városépítő munkára van szükség. A változás nem csorbítja, mert nem is érinti a főváros vagy a kerületek jogait: az eddig szétszabdalt, különböző minisztériumok és állami szervek által gyakorolt kormányzati fejlesztési feladatokat a kormány egy központba szervezte, hogy jobb partnere lehessen a fővárosnak. Javítjuk az együttműködést a fővárossal, hatékonyabbá tesszük a kormányzati Budapest-munkát, hogy jobban szolgálhassuk a budapesti három harmadot is.

–  Mégis elterjedt, hogy csorbulni fog Budapest önkormányzatisága.

–  Kacsa! Semmilyen hatáskört nem von el senki a fővárostól, sőt, a főpolgármester személye tovább erősödik, hiszen mostantól jogszabály rögzíti, hogy még a kormányzati Budapest-feladatokat is a városvezető bevonásával, vele közösen kell ellátni. Ha úgy tetszik, a kormány inkább korlátozta magát, de én ebben nem korlátot, hanem lehetőséget látok. A tovább javuló együttműködésnek Budapest és a fővárosiak a nyertesei.

–  A konferencián tíz tételt ismertetett, amely meghatározza a munkájukat. Melyik három a legfontosabb ezek közül?

–  Budapest a magyar szabadság városa, a reformkor szuverenitásprogramjának és a magyar polgárosodás törekvésének részeként született meg a város létrejöttéhez elvezető Budapest-gondolat. „Kell egy szív az országnak” – mondta Széchenyi István, és Budapest azóta is a polgári Magyarország szívügye, nélküle nincs sikeres Magyarország. Budapest a közös nevező, amely egyesít, összehozza és párbeszédbe szervezi a legkülönbözőbb gondolkodású, világlátású, beállítottságú embereket is. A főváros ügye képes egységet teremteni, ami egyfajta aranytartalék.

–  A főváros egyben kritikus hely is, nem tartanak ettől?

–  Budapest valóban mindig is a racionális kritikai gondolkodás hazai fellegvára volt, ami ugyanakkor hozzá is járul a város sikeréhez. Valamit valamiért, úgyhogy aki nem képes a párbeszédre, aki fél a vitáktól és nem bírja a kritikát, ne vállaljon munkát a főváros dolgában. Nem a legkönnyebb terep, de a munka szép és Budapest mégiscsak az egyetlen magyar világváros, az egyetlen globálisan ismert magyar brand, a nemzet fővárosa, megtiszteltetés dolgozni érte.

–  Mi a kormány szerepe mindebben?

–  A fővárosiak és a városvezetés jó partnerének lenni Budapest fejlesztésében. A magyar állam és a magyar kormány mindig felelős volt és felelős lesz Budapestért, minden időben támogatnia kell a fővárost. Építése mindig is feladata volt és feladata lesz a magyar államnak, a kormányzatnak. A várostól nem várható el, hogy önerejéből megvalósítsa mindazt, amire a fővárosiaknak és Magyarországnak szüksége van. Ezért az államnak mindig támogatnia kell Budapestet. A mindenkori kormány nem hagyhatja magára a fővárost, és természetesen nem is gyámkodhat fölötte. Ennek jegyében cselekszünk.

–  Hogyan képzelik el a város fejlesztését az előttünk álló évtizedben?

–  Az egyik legfontosabb feladatunk egy tíz éves, a 2020-2030 közötti időszakra szóló, stratégiai városfejlesztési koncepció elkészítése, a fővárossal együtt, kiindulva az öt éve elfogadott hosszú távú, fővárosi fejlesztési tervből. Egy ilyen dokumentum azonban nem lehet a városvezetés és a kormány belügye. Közösségi tervezésre van szükség, amit ősszel szeretnénk elindítani. Mélyen hiszek a nézetek ütköztetésének, a jó vitáknak a hasznosságában, a párbeszéd erejében. Ezért arra hívunk mindenkit, a budapestieket és a városi civil és szakmai közösségeket, hogy „találjuk ki együtt Budapestet”. Szeretnénk internetes felületet is nyitni a párbeszédnek, az ötletek és javaslatok felvetésének. Budapest a miénk, akik lakjuk, akik itt élünk, Budapest közös ügyünk, a mi városunk, találjuk ki együtt a jövőjét.

–  Milyen sarokpontok mentén halad majd az egyeztetés?

–  Biztos érintenünk kell a közlekedés témáját, a HÉV vonalak felújítását, az elővárosi vasút hatékonyabb bekapcsolását a főváros közlekedésébe, a város és a reptér közúti és kötöttpályás összeköttetését, P+R parkolók kiépítésének lehetőségét. Szeretnénk, ha téma lenne a családbarát Budapest kérdése, hogy hogyan könnyíthetjük a kisgyermekesek életét a közlekedésben, a közintézményekben való ügyintézés, általában a város használata, a városi élet során. Érdemes foglalkozni a Duna és a város kapcsolatával, a folyópartok jobb birtokba vehetőségének kérdésével is. Budapest igazi diák- és egyetemváros, természetesen ebből is fakadnak fejlesztési feladatok, ezeket is érdemes jól megtervezni. Biztosan téma lesz a smart city, az okos Budapest ügye, és még sok minden más is.

–  Két ciklust hagyott maga mögött, mint egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos. Ennyi idő távlatából érdemes egyenleget vonnia.

–  A kormány, valamint Tarlós István főpolgármester vezetésével 2010-ben láttunk munkához. A főváros nyakig ült az adósságban, de a kormányfő leszögezte, nem romeltakarításra vállalkozunk, a közösségépítésnek a városépítésben is testet kell öltenie. Otthonos, élhető, működő várossá akartuk tenni Budapestet, amely a nemzet fővárosaként méltóságot, büszkeséget sugároz. Az volt a célunk, hogy a főváros véleményére adva, vele szorosan együttműködve végezzen a kormány városépítő munkát. Persze mindig lehet többet és jobban dolgozni, tilos megelégedni a saját munkánkkal, de annyit megállapíthatunk: Budapest ma szebb, élhetőbb, biztonságosabb, tisztább, rendezettebb és jobban működő város, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Nagy megtiszteltetés, hogy ebben a városépítő munkában részfeladatokkal én is részt vehettem.

–  Vegyük számba a legfontosabb fej­- lesztéseket!

–  Kormányzati munka volt a Kossuth tér és a Parlament, a Vigadó, a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújítása, a Budapest Music Center kortárs zenei központ létrehozása, a SOTE központi betegellátó épületének a bővítése, a Magyar Tudományos Akadémia új, harmincezer négyzetméteres természettudományi kutatóközpontja. Fradista vagyok, ezért nagy öröm volt részt venni Kubatov Gáborral az új Fradi-stadion építésében. Mindezeken túl felépítettük a Sorsok Házát is.

–  Az épület évek óta kész, ám üresen áll. Mikor oldódik meg a sorsa?

–  Egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen az épület izgalmas elegye lett a tizenkilencedik századi és a kortárs építészetnek, de zsákutcás politikai viták miatt sajnos a mai napig nem sikerült megnyitni a holokauszt emlékhelyet. Amikor megnyílik, a világ egyik legméltóbb holokauszt emlékközpontja lesz, ebben biztos vagyok, Schmidt Mária időtálló koncep­ciót tett le az asztalra.

–  A közelmúltban adták át az egyik legjelentősebb fejlesztést, a Ludovika Campust.

–  Az elmúlt években valóságos egyetemvárost építettünk föl az Üllői úton. Azt szerettük volna, hogy a Ludovika Campus több legyen mint egyetem, ezért nemcsak oktatási épületek, gyakorlati képzések helyszínei és kollé­giumok épültek, hanem egyetemi sportközpont, uszoda, lőtér és szabadtéri pályák. Vágyunk volt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésével járjon jól Budapest és Józsefváros is, ezért felújítottuk és kibővítettük az Orczy-kertet, a főváros első és sokáig legnagyobb közparkját, amely a szocializmus évtizedei alatt elképesztően lepusztult állapotba került. Az egykor buszgarázsnak, dohánynagykernek és ipari műhelynek helyt adó területen kutak, sétányok, játszóterek, futókörök, sportpályák épültek, rendbe tettük a csónakázótavat. Az éjszakára bezárt, kerítéssel védett park megnyitásával nagyot javul a józsefvárosi életminőség. A Ludovika történelmi épületének felújítása számomra különösen fontos, mert az édesapám, Fürjes Sándor az intézmény utolsó évfolyamán végezett. A nagyapámmal a német megszállás alatt katonai ellenállást szervezett, amiért mindkettejüket letartóztatták a nyilasok.

–  A beruházás akkor hajtana még nagyobb hasznot, ha a közbiztonsági kihívásokkal szembesülő Józsefváros biztonságosabb lenne.

–  A rendőrtisztek kollégiumát és speciális képzési épületét az Orczy-kerttel szomszédos Diószeghy utcában helyeztük el, amelyet üveghíd köt össze a parkkal. Ezzel a környéken hatszáz rendőr állandó jelenlétét biztosítottuk, így ugrásszerűen nőhet majd a környék közbiztonsága.

–  Minapi hír, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, azaz a MOME műszaki tartalombővítésre további 1,9 milliárd forintot kap majd. Mit jelent ez pontosan?

–  Az ország stabil gazdasági helyzetének köszönhetően a kormány méltányolni tudta a MOME vezetőinek ambiciózus kérését. A pluszforrás fedezi az auditórium speciális előadó- és kiállítóterének világítását, az oktatáshoz szükséges audiovizuális rendszer kiépítését, mobil bútorok és ipari berendezések beszerzését, az informatikai hálózat fejlesztését, de a lakosság számára is használható park építésére, környezetrendezésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A magyar kreatív ipar zászlóshajója, a harmincezer négyzetméteren elterülő MOME Campus építése az év második felében befejeződik. A másfél hektáros közparkban fekvő MOME modern, huszonegyedik századi egyetem lesz.