Az Alapjogokért Központ szerint jelenleg nem garantálható egyszerre az uniós állampolgárok maradéktalan biztonsága és valamennyi, Európába igyekvő menedékkérelmező befogadása.
A központ közleményében azt írta: minden állam alapvető kötelessége, hogy garantálja saját polgárai biztonságát, ezenkívül az EU tagállamainak feladata a schengeni határok védelme is, az Európai Unión kívülről érkező menedékkérők jogainak biztosítása csak ezek után következhet.
Gyurcsány: Az emberek többségében félelem van és nem megértés
Az emberek többségében félelem van és nem megértés a migránshelyzettel kapcsolatban, termékeny táptalajra hull a kormány mondanivalója, mert az emberek félelme ma erősebb, mint a megértés képessége és szándéka - jelentette ki Gyurcsány Ferenc szerdán Zalaegerszegen.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kifejtette: Magyarországon egy évben 100-150 emberölést követnek el, nagyjából annyi áldozattal, mint ahányat a napokban Párizsban megöltek. "De ettől mi még nem vagyunk gyilkos nemzet" - hangsúlyozta.
Mindenhol vannak gazemberek, de emiatt mindenkit megbüntetni "aránytalan és embertelen" - fogalmazott a volt miniszterelnök.
Álláspontjuk szerint az Amnesty International (AI) kedden közzétett jelentése nincs tekintettel ezekre a kötelezettségekre, az emberi jogi szervezet a párizsi terrortámadások után sem képes szakítani azzal az "emberi jogi fundamentalizmussal", amely szerint egy védelmezendő kisebbség - jelenleg a menedékkérők - jogai megelőzik a többség jogait. Hozzátették: ezzel az AI "tulajdonképpen a nemzetállamok szuverenitását vitatja", illetve abból következő jogukat, hogy az uniós joggal összhangban meghatározhassák, ki és milyen feltételekkel léphet be területükre.
Az Alapjogokért Központ úgy látja: az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény felett "eljárt az idő", ezért az egyezmény és az arra épülő uniós menekültügyi szabályozás is teljes reformra, újragondolásra szorul. Közölték: az európai életforma védelméért és az európai állampolgárok biztonságáért szakítani kell az emberi jogok szélsőségesen liberális felfogásával.
Az elemzők kiemelték: az AI "nem talált fogást" a magyar menekültügyi rendelkezéseken, azok "teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó nemzetközi és uniós kritériumoknak".
Részletezték: az ősz óta hatályos fizikai és jogi határzár célja megvédeni a schengeni övezet határait azzal, hogy a legális belépési pontokon továbbra is lehetőséget ad a menedékkérőknek arra, hogy belépjenek Magyarországra és benyújtsák menedékkérelmüket. Azt írták: a határzárral és a tranzitzónás eljárással a jogalkotó véget vetett annak a "törvényen kívüli állapotnak", hogy a zöldhatáron keresztül Magyarországra illegálisan belépők kontrollálatlanul mozogjanak az ország területén, de "a kérelmezők alapvető jogai az AI állításaival szemben továbbra sem sérülnek".
Az Amnesty International keddi jelentésében a többi között azt írta: az Európai Unió külső határainak lezárása, a kerítésépítés, a kitoloncolás sok emberi jogi jogsértésre ad lehetőséget, holott az unió képes lenne arra, hogy az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést.
A jelentés bírálja Magyarországot is, amely - mint olvasható - szeptemberben alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös határán, hogy "kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbia területére".
Vona: az aláírásgyűjtés már kevés, népszavazás kell
Magyarországnak egyértelműen és hathatósan kell megüzennie Brüsszelnek, hogy nem kér a kötelező kvótákból; a pénteki párizsi terrortámadás után már nem elég az ügyben indított aláírásgyűjtés - mondta a Jobbik elnöke, aki szerint a kormányt népszavazással kell kötelezni a befogadási kvóta elutasítására.
Vona Gábor szerdán az Európai Bizottság budapesti képviselete előtt - a bevándorlás és a terrorizmus ellen - meghirdetett tüntetésen arról beszélt, péntek óta "elképesztő módon" fokozódik a terrorveszély, ezért lenne szükség ügydöntő népszavazás kiírására a kérdésben.
Úgy fogalmazott, a magyar népszavazás hatása futótűzként terjedhetne Európában. Szerinte Európa társadalma nem ért egyet sem Angela Merkel német kancellárral, sem pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a bevándorlás kezelésében. Hozzátette: "nem merik" megkérdezni az állampolgárokat arról, mit tegyenek.
A két vezető politikus neve hallatára a tömeg hangosan fütyült.
A bevándorlókra utalva a Jobbik elnöke úgy fogalmazott: azt üzenik a nagyvilágnak, ha 100 ezren jönnek a határainkhoz, akkor 100 ezren mennek oda megvédeni, ha egymillióan, akkor ők is annyian, ha pedig "még többen, akkor mind a 10 millióan odamegyünk, de Magyarország a magyaroké marad az utolsó leheletünkig".
A pártelnök az uniós kvóta ötletét egy rosszul sikerült házibulihoz hasonlította, ahol az oda meghívottakat a szomszédoknál akarják éjszakára elhelyezni.
Azt hangoztatta, el kell érni, hogy ne legyen kötelező kvóta és visszatoloncolás, ezért szerinte az ügyben akár pártok feletti összefogásra is szükség van.
Vona Gábor a Jobbikot Európa-pártinak nevezte, és azt is mondta, fontosnak tartják az európai értékeket, és erős Európát akarnak, de szerinte az unió nagyon rossz, "tele van hibával és kizsákmányolással".
A pártelnök szerint a bevándorlási folyamat nem ér véget, mert több millió ember vár arra Ázsiában, Észak-Afrikában és fekete Afrikában "hogy Európát lerohanja".
Az őt ért "házon belüli, és házon kívüli" kritikákra utalva arról is beszélt: minden vallást, amely Istent keresi és az embert Istenhez próbálja közelebb vinni, tisztel. Hozzátette: nem keveri össze az Iszlám Államot, a terrorizmust, a bevándorlást az iszlám vallással, de szerinte ki kell mondani, hogy minden vallás követőinek, minden kultúrkör képviselőinek a saját földjükön, a saját hazájukban "van létjogosultságuk élni, és nem a másén".
Azt is mondta, "ha Afrikából a Boko Haram elől keresztények milliói akarnak majd Európába jönni, akkor is tiltakozni fog, mert Európa és Magyarország nem képes tömegével olyan kulturális közegből érkező emberek millióit befogadni, akikkel nem tudjuk a normáinkat összeegyeztetni".
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke úgy fogalmazott, nem kérnek a "migránssimogatóból", a "kasztrált" európai politikából. Hozzátette: "leánygyermekeink épsége és adóforintjaink forognak veszélyben" amiatt, amit a brüsszeli boszorkánykonyhákon kiterveltek.
Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a párt szóvivője azt hangsúlyozta, egyetlen migránst sem szabad beengedni Magyarországra, és nem azért, mert a Jobbik politikusai embertelenek, hanem mert látják a bevándorlás veszélyeit.
A közönség ezt a kijelentést nagy tapssal fogadta. A szóvivő azt is kiemelte, hogy a terrorizmus áldozatai soha nem a felelőtlen politikusok, hanem ártatlan emberek.
A jobbikos és árpádsávos zászlók alatt álló tömeg a Lövőház utca Káplár és Pengő utca közötti szakaszának mintegy kétharmadát töltötte meg. A szervezők a színpadot az Európai Bizottság magyarországi képviseletéhez közel állították fel.
A rendezvény elején egyperces néma főhajtással emlékeztek a terrortámadások áldozataira.