Belföld

Tarlós István: A metrófelújítás kezdete kérdéses

A főváros nem kezdeményez törvénymódosítást a dugódíj kapcsán+VIDEÓ

A 3-as metró infrastrukturális felújításának kezdési időpontja még kérdéses, az időtartam azonban változatlan - közölte Tarlós István főpolgármester szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, hozzátéve: lehet, hogy nem lesz időveszteség.

Objektum doboz

A városvezető azt is megfogalmazta, hogy ha az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelének emelésével és kormánygaranciával kell végrehajtani a beruházást, akkor ragaszkodik ahhoz, hogy a 137,5 milliárd forintos uniós forrást más projektek beruházására fordíthassa a főváros. Hozzátette: a kérdés azért merült fel, mert elképzelhető, hogy az unió megtérülő beruházásként kezeli a rekonstrukciót és más finanszírozási feltételeket szab.
A pótlóbuszokra vonatkozóan azt mondta, kezdettől azt képviselték, hogy akkor tudnak a nemzetgazdasági érdekekre figyelemmel lenni, ha a legolcsóbb ajánlat és a szolgáltatás közötti különbséget a kormány fizeti. "Aki rendeli a zenét, az fizet" - jellemezte a helyzetet.

Tarlós István arról is beszámolt, hogy a főváros tanulmánytervet készít a Népliget és az Óbudai-sziget fejlesztésére. Ezt úgy kell megtenni, mint a másik két kiemelt zöldterület, a Városliget és a Margitsziget esetében - mondta.

Elkerülhető a csúszás
Kitért arra is, hogy használt buszok időleges forgalomba állításával, a várakozási idő csökkentésével és a Volán bevonásával is el lehet kerülni a csúszást. Tarlós István ugyanakkor azt is megjegyezte: "erősen reméli", hogy produkálnak olyan szolgáltatót, amely magyar buszokkal szolgáltat. Ha létezik ilyen, akkor az miért nem indult el az őszi nyílt tenderen? - vetette fel.
A Déli pályaudvarra vonatkozóan úgy foglalt állást: a kormány ötlete "nem ördögtől való", de megítélése szerint megoldhatatlan, ugyanis Kelenföldön - a 4-es metró beruházásához kapcsolódó nyolc vágánypár átadása miatt - nincs lehetőség érdemi bővítésre. Értékelése szerint a fejpályaudvaroknak több a hátrányuk, mint az előnyük, rövid távon azonban kockázatos a Déli pályaudvar kiváltása. Ott hiába tudnak üzemi területeket átadni, tíz vágánypárnak meg kell maradnia - közölte.

Horváth Csaba: A fővárosnak nem kell mindent odaadnia a kormánynak
Elfogadhatatlan az a főpolgármesteri álláspont, hogy ha valamit kér a kormány, akkor azt oda kell adni - mondta a Városligetről szólva Horváth Csaba fővárosi szocialista képviselő pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. Ezzel az erővel az első szembejövő bűnözőnek odaadhatjuk a pénztárcánkat, ha kéri - tette hozzá az ellenzéki politikus.
A múzeumi negyed lehetne jó dolog, de a látványtervek hazudnak, az a zöldövezet, ami rajtuk látható, csak évtizedek múlva jöhet létre, addig kopár terület fogadja az odalátogatókat - vélekedett Horváth Csaba.
A Városliget tönkretételét különböző felmérések szerint a fővárosiak több mint háromnegyede elutasítja, Tarlós István főpolgármesternek meg kellene hallania az ő hangjukat És ha már elmegy a kormányülésekre, akkor ideje, hogy ott meg is szólaljon és a fővárosiak nevében ellentmondjon a kormánynak - mondta a szocialista politikus.
A főpolgármesternek nem volt ellenvetése, mikor 99 évre átadták a Városligetet, azaz gyakorlatilag államosították. "Ez a gyávaság megbosszulhatja magát" - tette hozzá.
Horváth Csaba emlékeztetett arra is: a bezárt Vidámpark megújításának koncepciójával évek óta adós a főpolgármester, pedig több százezer gyermekes család járt oda egykor évről évre.
Egy főpolgármester tevékenységét nem csupán az átadott négyzetméterek, hanem a bezárt létesítmények is jellemzik - fűzte hozzá.
Horváth Csaba a 3-as metró felújításával kapcsolatos metrópótlásról elmondta: az új buszok vásárlása 13,7 milliárdba kerül, a buszok bérlése több mint kétszeresébe, 33,7 milliárdba, egyetlen érv szól a bérlés mellett, hogy a kormány azt mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy Tarlós István szerint aki fizet, az rendeli a zenét, Horváth Csaba arra figyelmeztetett: a 20 milliárdos többletköltséget az adófizetők állják.
A Déli pályaudvar bezárása a szocialista politikus szerint elfogadhatatlan, felborítaná a főváros közlekedési egyensúlyát, ezt vasúti szakértők már régen kimutatták. Az ilyen tervek mögött leginkább az húzódhat meg, hogy fideszes ingatlanfejlesztőket olcsón hozzájuttassanak értékes bel-budai területekhez.
A dugódíjról szólva az MSZP szakpolitikusa arra hívta a fel a figyelmet, hogy az - a parkolási díjhoz hasonlóan - elsődlegesen forgalomszabályozási eszköz, nem bevételszerzési lehetőség. A főváros belterületeinek tehermentesítéséhez pedig 30-40 ezer P+R parkolóhelyre lenne szükség, de ennek nyomát sem látni.
A rendszerszintű lopás nem attól függ, hogy éppen mely ügyvédi irodával kíván dolgoztatni a főváros - fűzte hozzá a szocialista politikus egy sajtóhírre reagálva, mely szerint az egyik ügyvédi irodával a főpolgármester utasítására nem dolgozhat egy nagy fővárosi cég.

A főváros nem kezdeményezi a dugódíjra vonatkozó törvénymódosítást
 A főpolgármester azt is kijelentette: a főváros biztosan nem fogja kezdeményezni a behajtási díj bevezetését kizáró jogszabály módosítását, háttérszámításokat azonban végzett arról. Tarlós István az esetleges jogszabály-módosításról azt mondta: "ebbe az utcába biztosan nem megyek be".
A számításokat egyfajta műhelymunkaként jellemezte, kifejtve: a város közigazgatási határán belül 5 ezer forint lenne az éves matrica, míg egy belső pesti és budai zónában - a törvényi díjmentességet élvezőkön és az ott lakókon kívül - használatonként 700 forint lenne a díjtétel. 
A belső zónába a pesti oldalon a Margit híd, Szent István körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Múzeum körút és Vámház körút által határolt terület, Budán pedig az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca, Alagút utca, Attila út, Csalogány utca, Bem rakpart és Margit híd által határolt terület tartozna. Díjmentes lenne a két rakpart, továbbá a Kossuth Lajos utca és az Erzsébet híd.
A bevezetés egy év alatt - 2017 végére - 750 millió és 1 milliárd forint közötti összegből valósítható meg, az éves bevétel 10 milliárd forint lehetne - ismertette a főpolgármester. 
Azt is tudatta: ettől függetlenül is tovább kell bővíteni az őrzött P+R parkolók számát, 2016 végére váratóan 3500-3600 férőhely áll rendelkezésre Budapesten.
Tarlós István kérdésre azt is elmondta: nincs terítéken, hogy a Szabadság hidat végleg lezárják a közúti forgalom elől.

"Politikai hátsó szándékok állnak a városligeti tiltakozások mögött"

A főpolgármester szerint a városligeti tiltakozások kapcsán kijelentette: ezek mögött frusztrált és dühödt ellenzéki képviselők vannak, "akiknek volt húsz évük, hogy kihúzzák a kardot a főváros védelmében, aztán berozsdásodott mindig ez a kard, mint a Potriené, mikor a köztársasági elnöknek akart jelenteni". 
Hangsúlyozta: a Városliget helyzetét a parlament a törvény erejével rendezte, nem választási alternatíva tudomásul venni egy jogszabályt.
Párhuzamot vont a kórházak helyzetével, jelezve, nem tud olyan baloldali városról, amely a törvénnyel szemben megtartotta volna intézményeit.
A városvezető kitért arra is, hogy a múzeumi negyed az ő 2010-es választási programjában szerepelt, ugyanakkor azt a Nyugati pályaudvar mögé képzelte el. Ez esetben kevesebb vitára lenne most ok - jegyezte meg.
A tiltakozásokról szólva azt hangoztatta: az ellenzék bizonyos körei politikai szándékkal "túllihegik" a kérdést, a "fához láncolásos megnyilvánulások ideje lejárt", "ideje lenne értelmesebbet kitalálni" a valósággal nem egyező érvek ismételgetése helyett.

Szólt arról, hogy a nagyszabású állatkerti fejlesztés, a Pannon Park és a Mesepark megvalósítása jól halad, utóbbit 2017 tavaszán átadják. Nyitott kérdés volt a Hermina garázs, ennek építtetését a nemzetgazdasági tárca vállalja, majd átadja üzemeltetésre a fővárosnak - tette hozzá.

Jobbik: A dugódíj nem megoldás
A Jobbik a budapesti dugódíj helyett többszintes P+R parkolók építését javasolja, ugyanakkor a párt szerint a tervezettnél sokkal kisebb díjfizetős zóna és behajtási díj is elég lenne ahhoz, hogy a szabályozás megfeleljen az uniós kötelezettségnek.
Tokody Marcell Gergely, a Jobbik fővárosi képviselője Tarlós szavaira reagálva kiemelte, hogy az unió nem határozza meg sem a díjfizetős zóna legkisebb méretét, sem a minimális fizetendő díjat, az uniós kötelezés csak a díj bevezetésére vonatkozik.
A Jobbik politikusa úgy fogalmazott: ha csupán a kötelezettségnek való megfelelés lett volna a fideszes vezetés célja az emberek megsarcolása nélkül, akkor nem tízmilliárd forint körüli befizetést várnának el az autósoktól, hanem csak annyit, amennyibe a rendszer kiépítése kerül. Ez a költség ráadásul jelentősen csökkenthető lenne egy a jelenleg tervezettnél sokkal kisebb díjfizetős zóna alkalmazásával - tette hozzá.
A behajtási díj egyébként nem oldja meg Budapest közlekedési problémáit - folytatta az ellenzéki képviselő. A Jobbik szerint számos többszintes P+R parkolóra lenne szükség helyette, olyanokra, amelyek közvetlenül kapcsolódnának a közösségi közlekedéshez, és amelyeket BKK-bérlettel díjmentesen használhatnának az autósok.


A főpolgármester közölte azt is, hogy a Vidámpark teljes bontása - a műemléki játékok megtartása mellett - júniusban befejeződött, a fák ültetése megkezdődött. A biodóm jogerős építési engedéllyel rendelkezik, a közbeszerzési eljárások megindultak. (A biodóm a Pannon Park központi létesítménye, "olyan, ökoszisztémaként működtetett növényház, amelyben állatok is élnek" - olvasható az állatkerti honlapon.)
Tarlós István ismertette azt is, hogy a Széchenyi fürdő felesleges hőjét és vizét a Pannon Park kapja, és két héten belül átadják a volt toxikológiai intézet épületét, valamint a MÁV egy területét az állatkertnek. Kitért arra, hogy az intézmény távfűtésének költségeiről még egyeztetni kell, mert elsőre magas összeget szabtak meg.
Beszélt arról is, hogy önálló kft. végzi a főváros és közszolgáltató cégeinek közbeszerzéseit, a cégvezetők személyes felelősséggel tartoznak azért, hogy a főváros érdekeinek megfelelő előterjesztések szülessenek. Sajtóinformációkra reagálva a főpolgármester leszögezte: ellenzi és nem engedélyezi külső ügyvédi irodák alkalmazását, egy esetben került sor ilyenre, mert a cégbejegyzéshez ez volt az előírás.