Belföld
Tarlós: Elkerülhetetlen a dugódíj bevezetése
A kormányhoz fordul a főváros a közösségi közlekedés finanszírozása miatt
A főpolgármester elmondta, hogy jelenleg kétféle javaslat van. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén alkalmaznának egy "Budapest-matricát", amelynek az éves ára 5000 forint, havi ára pedig 450-500 forint lenne.
A másik javaslat egy kétlépcsős, kombinált rendszert irányoz elő. Ennek lényege, hogy egy "szűkebben vett" belvárosi zónában egy második díjat is bevezetnének - ismertette. Közölte, a fővárosi kerületi polgármesterek és szakemberek javaslata alapján a "Budapest-matricára" épülő rendszer bevétele évente 700-800 milliós lenne, de ha azt a budapesti lakosokra is kiterjesztenék, akkor 2-2,5 milliárdos bevételt is hozna.
A szűkebb belvárosra vonatkozóan még nem határozták meg, hogy milyen mértékű díjat lehet bevezetni. A bevételt a közösségi közlekedés finanszírozására fordítanák.
A kormányhoz fordul a főváros
Tarlós István megjegyezte azt is, hogy az ügyben a BKV finanszírozása, az utazási kedvezmények átalakítása mellett a dugódíj ügyében is a kormányfőhöz fordul. Szólt arról is, ha az állam is támogatja a javasolt rendszer bevezetését, akkor jogszabály-módosításra is szükség lesz.
A bevezetés időpontjára és a belső zóna elképzelt határára vonatkozó kérdés kapcsán a főpolgármester türelmet kért, de azt elmondta, hogy a belső zóna határáról még két elképzelés van.
Korábban a városvezetés azt próbálta elérni az Európai Uniónál, hogy ne kelljen bevezetni a dugódíjat.
Tarlós szerint a budapesti tömegközlekedés biztosítása nem a Főváros passziója, hanem törvényen alapuló kötelezettség, az államtól átvett feladat, "de messze túlnyúlik a főváros határán át az agglomerációba". Ez - az utazási kedvezményekkel együtt - évente 30 milliárd Ft-os többletterhet jelent a Fővárosnak, ami "két közepes kerület éves költségvetésével egyenlő".
Budapest kötelessége a törvény szerint a közigazgatási határig tart, utána elvileg egy centiméterrel sem - hangsúlyozta a főpolgármester. Ennek ellenére a Főváros 26 települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést - köztük öt HÉV-vonalat - működtet az agglomerációban. A MÁV Start az elővárosi vasútvonalak működtetésére 38 milliárdos költségtérítést kap az államtól, Budapest viszont egy fillért sem kap az agglomerációs HÉV-vonalak üzemeltetésére. Az agglomerációs közlekedés fenntartása a Fővárosnak évente 15,9 milliárdba kerül, "négyszer annyiba, mint amennyi bevétele származik belőle".
A Jobbik elutasítja a tervezetet
A Jobbik pénzbehajtásként értékeli és elutasítja a dugódíj tervezett bevezetését. Tokody Marcell Gergely, az ellenzéki párt fővárosi képviselője pénteken azt közölte: megdöbbentőnek tartják a legalább ötezer forintos "sarcot", miután év elejétől az M0-s elkerülő út és az autópályák budapesti bevezető szakaszai fizetősek lettek.
A jobbikos politikus szerint kizárólag Tarlós István főpolgármesteren és a Fideszen múlik, hogy milyen feltételekkel vezetik majd be a dugódíjat.
Ahhoz, hogy valaki a közösségi közlekedést válassza, nagyszámú P+R parkolóra, több buszsávra, továbbá fejlettebb közösségi közlekedésre lenne szükség - vélekedett, hozzátéve: szankciók helyett pozitív ösztönzéssel érnék el az autósok átterelését.
Együtt: Tarlós tegyen le a dugódíjról!
Az Együtt budapesti elnöke arra kéri Tarlós István főpolgármestert, hogy tegyen le a dugódíjról. Pataki Márton közleményében olyan új sarcként hivatkozott a tervezett dugódíjra, aminek semmi köze a közlekedés szervezéséhez. Értékelése szerint a budapesti matrica csak a pénzbehajtásról szól.
Az ellenzéki politikus azt írta: ha a főpolgármesternek a dugók csökkentése lenne a célja, akkor mindenekelőtt azt kellene elérnie, hogy a Budapestet elkerülő útként épített M0-s autóút ne legyen díjköteles.