Belföld
Támogatás kiskorú bevándorlóknak
Gyógy- és fejlesztőpedagógusok segítik a kísérő nélkül hozzánk érkezőket
A fiatalok iskolába járnak, megismertetik velük az európai szokásokat, normákat és segítenek feldolgozni az átélt traumákat – áll az Emmi lapunknak megküldött válaszában. Az egyre nagyobb számban érkező fiatalkorú migránsok ellátása érdekében kormányzati forrásból bővítik a férőhelyeket, és újabb szakembereket vesznek fel. Ötvenkét kísérő nélkül Magyarországra érkezett és tartósan maradni kívánó kiskorú és utógondozott él jelenleg a fóti Károlyi István Gyermekközpontban. A magyar gyermekeket fogadó intézményekkel azonos minőségben teljes ellátást, étkeztetést, ruházatot, egészségügyi ellátást, oktatást biztosítanak nekik.
Sajátos ellátási igényű gyermekekről van szó, egyikük kivételével mindannyian 14 évnél idősebbek, többnyire 16-17 évesek. Minden esetben gyermekvédelmi intézményben helyezik el őket, attól függetlenül, hogy a fiatal kérte-e menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként való elismerését. Törvény szerint különleges védelem illeti meg ezeket a gyerekeket, ezért akkor sem lehet származási országukba visszaküldeni őket, ha nem kérnek nemzetközi védelmet.
Nevelésüket, gondozásukat, iskolai beilleszkedésüket, tanulásukat nevelők és gyógypedagógusok vagy fejlesztőpedagógusok segítik. Minden kísérő nélküli kiskorú mellé gyámot rendelnek ki, akinek feladata többek között, hogy képviselje a kiskorút a menekültügyi és gyámügyi eljárásokban, illetve gondoskodjon arról, hogy hozzájussanak a szükséges orvosi ellátáshoz és oktatáshoz. A tartósan Magyarországon maradó gyermekek az államtól eddig is megkapták és a jövőben is meg fogják kapni az integrációt ösztönző segítséget – hangsúlyozta az Emmi lapunknak.
Azok a menedékjogot elnyert fiatalok, akik a gyermekvédelmi szakellátásban érik el nagykorúságukat, egy ideig továbbra is a gyermekvédelmi szakellátásban, utógondozói ellátásban maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgárságú fiatal felnőttekkel azonos módon és azonos feltételek mellett az állam biztosítja a lakhatásukat, az ellátásukat, ha felsőoktatásban tanulnak, akkor 25, ha már munkába álltak, 24 éves korukig.
A fóti gyermekotthonban lakó bevándorló fiatalokat ezek mellett magyarul tanítják, készség- és képességfejlesztő programokat tartanak nekik, interaktív foglakozásokon pedig az emberkereskedelemmel kapcsolatos veszélyeket és az átélt traumákat dolgozzák fel. A fiatalok részt vehetnek kézműves és kreatív foglalkozásokon, szabadidős programokban, ezek elősegítik saját kultúrájuk megjelenítését és a magyar kultúrával való ismerkedést is. Az előintegrációs folyamatnak része a hétköznapi európai szokások és normák – étkezés, személyes és környezeti higiéné, emberi kapcsolatok – megismertetése, alapszintű gyakorlása. A gyermekek mindegyike beilleszkedett a hazai intézményrendszerbe, iskolába jár, és mellette – lehetőség szerint – diákszövetkezeti munkát végez, eddig ketten kaptak közülük magyar állampolgárságot. A kormány mindent megtesz annak érdekében – hangsúlyozta az Emmi –, hogy a kísérő nélkül érkező kiskorúak a lehető leggyorsabban megkapják a megfelelő ellátást, ennek érdekében rövidültek az ügyintézési határidők.
Sajátos ellátási igényű gyermekekről van szó, egyikük kivételével mindannyian 14 évnél idősebbek, többnyire 16-17 évesek. Minden esetben gyermekvédelmi intézményben helyezik el őket, attól függetlenül, hogy a fiatal kérte-e menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként való elismerését. Törvény szerint különleges védelem illeti meg ezeket a gyerekeket, ezért akkor sem lehet származási országukba visszaküldeni őket, ha nem kérnek nemzetközi védelmet.
Nevelésüket, gondozásukat, iskolai beilleszkedésüket, tanulásukat nevelők és gyógypedagógusok vagy fejlesztőpedagógusok segítik. Minden kísérő nélküli kiskorú mellé gyámot rendelnek ki, akinek feladata többek között, hogy képviselje a kiskorút a menekültügyi és gyámügyi eljárásokban, illetve gondoskodjon arról, hogy hozzájussanak a szükséges orvosi ellátáshoz és oktatáshoz. A tartósan Magyarországon maradó gyermekek az államtól eddig is megkapták és a jövőben is meg fogják kapni az integrációt ösztönző segítséget – hangsúlyozta az Emmi lapunknak.
Azok a menedékjogot elnyert fiatalok, akik a gyermekvédelmi szakellátásban érik el nagykorúságukat, egy ideig továbbra is a gyermekvédelmi szakellátásban, utógondozói ellátásban maradhatnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgárságú fiatal felnőttekkel azonos módon és azonos feltételek mellett az állam biztosítja a lakhatásukat, az ellátásukat, ha felsőoktatásban tanulnak, akkor 25, ha már munkába álltak, 24 éves korukig.
A fóti gyermekotthonban lakó bevándorló fiatalokat ezek mellett magyarul tanítják, készség- és képességfejlesztő programokat tartanak nekik, interaktív foglakozásokon pedig az emberkereskedelemmel kapcsolatos veszélyeket és az átélt traumákat dolgozzák fel. A fiatalok részt vehetnek kézműves és kreatív foglalkozásokon, szabadidős programokban, ezek elősegítik saját kultúrájuk megjelenítését és a magyar kultúrával való ismerkedést is. Az előintegrációs folyamatnak része a hétköznapi európai szokások és normák – étkezés, személyes és környezeti higiéné, emberi kapcsolatok – megismertetése, alapszintű gyakorlása. A gyermekek mindegyike beilleszkedett a hazai intézményrendszerbe, iskolába jár, és mellette – lehetőség szerint – diákszövetkezeti munkát végez, eddig ketten kaptak közülük magyar állampolgárságot. A kormány mindent megtesz annak érdekében – hangsúlyozta az Emmi –, hogy a kísérő nélkül érkező kiskorúak a lehető leggyorsabban megkapják a megfelelő ellátást, ennek érdekében rövidültek az ügyintézési határidők.