Belföld
Szükség van az Európai Ügyészi Szervezetre
Trócsányi László szerint nem szükségszerű az európai ügyészség felállítása
Az uniós strukturális alapok felhasználását és a határokon átnyúló csalásokat vizsgálni hivatott szervezet létrehozásáról szóló tervezet a megosztott kompetenciák kiegyensúlyozott modelljét hozza létre - mondta a biztos. Hozzátette: akkor kerülnének ugyanis át az EPPO-hoz az ügyek, ha nemzetközi bűncselekményre bukkannak a hatóságok. Azt mondta: az EPPO felállítása önmagában is elrettentő hatással lehet a bűnözőkre, mivel nem csak egy-egy ügy kivizsgálására szolgálnak a nemzetközi nyomozócsoportok. A jogbiztonság megszületését szolgálja, ha egységes európai gyakorlat alakul ki arról, mit tekintenek csalásnak és mit nem - emelte ki a cseh uniós biztos.
Trócsányi: Nem szükségszerű az európai ügyészség felállítása
Nem szükségszerű az európai ügyészség felállítása, ugyanis jelenleg is megvannak azok a keretek, amelyeken belül fel lehet lépni a korrupcióval szemben - közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter, miután holland kollégájával, Ard van der Steurrel tárgyalt hétfőn Hágában.
A tárcavezető közölte: a kérdésben azonos állásponton voltak a holland miniszterrel, aki a törvényhozás döntése nyomán várhatóan nemmel fog szavazni a hivatal létrehozására az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán.
A találkozón Ard van der Steur elmondta, a holland parlament alsóháza felkérte a kormányt, hogy ne támogassa az ügyészség felállítását, és kedden valószínűleg a szenátus is hasonlóan fog dönteni.
Ennek egyik oka, hogy úgy vélik, jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Márpedig az európai ügyészi hivatal létrehozása ennek óhatatlan meggyengítésével járna, amit "Hollandia nem tud elfogadni és ami Magyarországnak sem megfelelő" - mondta Trócsányi.
Hozzátette, nemrég Svédországban is hasonló állásfoglalást fogadott el a törvényhozás, valamint "Magyarországon és Lengyelországban is vita folyik az ügyészség létrehozásának szükségességéről vagy szükségtelenségéről".
A miniszter leszögezte, a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy "a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van". Kicsit vissza kell venni az "integrációs dühből", inkább szünetre és az elért eredmények értékelésére lenne szükség - vélekedett.
A kétoldalú megbeszélésen kitértek a holland és a magyar igazságügyi tárca előtt álló feladatokra, az áldozatvédelem fontosságára és a migrációs válság témájára is. Utóbbi kapcsán Trócsányi hangsúlyozta, hogy a szolidaritás több módon értelmezhető, az is annak az egyik megvalósulási formája, hogy Magyarország a saját és egyben az egész európai közösség határait védi.
Hazája, Csehország példáját felhozva arról beszélt Vera Jourová, hogy egyes uniós tagállamokban ez a jogbizonytalanság már a szerződéskötések, így a gazdasági fejlődés gátjává vált, máshol pedig a közvélemény gyakran egyenlőségjelet tesz a közbeszerzés és a csalás fogalma közé. Megjegyezte, az utóbbi időben végigjárta azon államok parlamentjeit, amelyek a 2013-as, akkor még csak a strukturális alapokkal kapcsolatos nyomozásokat javasló előterjesztésnek "sárga lapot" mutattak, hogy az új előterjesztés mellett érveljen. Hangsúlyozta: az új szervezet a felállítását követő második-harmadik esztendejében már kitermeli működésének évi 26 millió eurós büdzséjét. Ráadásul a költségek uniós, a bevételek tagállami szinten jelentkeznek, az eljárásokban pedig széles hatáskört kapnak a tagállamokból érkezett és azokban működő nemzeti ügyészek - tette hozzá.
Vera Jourová hangsúlyozta: visszafogott becslések szerint is évi ötvenmilliárd eurós kárt okoznak a közösség tagállamai közötti körbeszámlázások. "Össze kell fognunk, hogy fellépjünk az ilyen bűncselekmények ellen, ezzel tartozunk az európai adófizetőknek és az állampolgárainknak" - jelentette ki. Megjegyezte: a testület létrehozása fontos lehet az uniós kohéziós politika szempontjából, akárcsak az, hogy melyik tagállam lép be a szervezetbe és melyik nem.
Az unión belüli roaming-díjak eltörlésére vonatkozó kérdésre válaszolva a biztos arról beszélt: a korábbi, évi kilencvennapnyi mentességet kínáló javaslat a polgárok kilencven százalékának megfelelt volna, és azt mondta, hogy biztosan lesz olyan megoldás, amely minden fél számára előnyös.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a csalások ellen fel kell lépni, hiszen megkárosítják a nemzeti és az uniós költségvetést is, vagyis "az áfacsalásokkal szemben nincs pardon". Hangsúlyozta ugyanakkor hogy figyelembe kell venni a szubszidiaritás és a hatékonyság szempontjait is. Az évekkel ezelőtti magyar "sárga lappal" kapcsolatban pedig a tagállami hatáskörök, így az adóügyek tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta a politikus. Megjegyezte azt is, hogy felmerült, az EPO létrehozása ütközhet a magyar alaptörvény előírásaival.
Bana Tibor (Jobbik) megjegyezte, a tervezet a korábbi formájához képest jelentős mértékben változott, "jobb irányt vett". Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ebben az esetben se történjen uniós központosítás és ne sérüljön a nemzeti szuverenitás.
Szelényi Zsuzsanna (Együtt) azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára rendkívül fontos kérdés az EPPO létrehozása, hiszen az a cél, hogy értelmes projektekre, ne valakik gazdagodására fordítsák a hazai GDP hét százalékát kitevő uniós forrásokat. Reményének adott hangot, hogy nem lehet probléma a kérdésben zéró toleranciát hirdető magyar kormány csatlakozása, így jövőre megállapodhatnak a szervezet létrehozásáról.