Szilágyi Péter: A kvótarendszer az 1947-es lakosságcsere szellemiségét idézi

Szilágyi Péter - felidézve a magyar lakosságnak a második világháború utáni Csehszlovákiából történt erőszakos kitelepítését - az identitás megőrzésének fontosságát hangoztatta, majd párhuzamot vont az akkori hatalom tetteinek szellemisége és aközött, ahogyan ma Európa vezetői rendeleti úton akarnak bevándorló néptömegeket telepíteni Közép-Európa területére mind a letelepítésre kijelöltek, mind pedig a célországként meghatározott országok akarata ellenére.
"Ez  nyilvánvalóan szülőföldünk teljes megváltoztatásának veszélyét hordja magában, háttérbe szorítva nyelvünket, kultúránkat és hitéletünket" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A helyi református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött rendezvényen - amely a művelődési ház teljesen megtelt nagytermében folytatódott ünnepi beszédekkel és kulturális fellépésekkel - Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke is köszöntötte a megjelenteket.
A felvidéki magyar párt vezetője a kitelepítésekről szólva az emlékezés fontosságára mutatott rá. Elmondta: a mai felvidéki magyar közösségnek nincs olyan tagja, akinek valamelyik hozzátartozója ne lenne érintett a kitelepítésekben, ezért is fontos, hogy a történtek ne merüljenek feledésbe.
"Nem szabad feledni, nem szabad feledni (...) és egy pillanatig sem szabad elhinni, hogy azok akiket akkor elvittek, bűnösök lettek volna" - szögezte le.
A felvidéki Deáki településről 1947 januárjában 119 családot, 417 személyt deportáltak kényszermunkára Csehországba, ők csak 1949-ben térhettek vissza. Később, 1947 nyarán és őszén az úgynevezett lakosságcsere keretében a településről 171 családot, 672 - főként az úgynevezett reszlovakizációt, vagyis identitásukról való lemondást elutasító, többnyire módosabb - személyt telepítettek ki Magyarországra, többségükben Bonyhádra, Hőgyészre és Kisdorogra.