Szijjártó: a dublini rendszer „halott”

Hölvényi György: A jövő a tét a közel-keleti menekülttáborokban 
Irakban és a Közel-Kelet háború sújtotta régióiban az ország és az egyéni sorsok mellett a jövő a tét. Ha pedig nincs jövő, az azt jelenti, hogy a gyerekek legtöbbje számára nincs iskola, a felnőtteknek pedig nemhogy munkahelyre, de semmilyen tevékenységre sincs lehetősége - mondta Hölvényi György európai parlamenti képviselő szerdán Brüsszelben.
Mindenki áldozata a háborúnak, de a kisebbségek, és köztük a vallási kisebbségek célpontjai is az üldözéseknek, amit az Európai Unió döntéshozóinak többsége nem lát. A korábban 1,5 millió keresztényből, köztük a jazidi keresztényekből mára alig kétszázezer maradt Irakban, ami a megszűnésükkel fenyeget. Ez már szinte genocídiummal ér fel, ami nem csak az egyén szempontjából tragikus, hanem egy Európához köthető, nagyon gazdag, több ezer éves kultúra megszűnéséhez is vezethet - hangsúlyozta a KDNP-s képviselő.
Hölvényi György az Európai Parlament néppárti frakciója vallások közötti párbeszéd munkacsoportjának az iszlámról tartott konferenciája kapcsán számolt be az MTI-nek iraki útja tapasztalatairól.    
Az unió vezetőinek nincs átfogó információja az iraki vallási és etnikai kisebbségekről és azok helyzetéről. A munkacsoport feladata, hogy tájékozódjon és tájékoztasson ezekről a térségekről és megtalálja az együttműködési lehetőségeket a különböző vallási, etnikai, vagy más konfliktushelyzetekben élők között - magyarázta a képviselő.    
Csak nehéz kérdések és nehéz megoldások vannak, hiszen egyedi és képlékeny a közel-keleti helyzet. A megoldásban, amely most elsősorban az ottmaradást segítő programokat jelenti, az EU-nak és benne az egyes tagországoknak részt kell vállalniuk - hangsúlyozta Hölvényi György.    
Fontos, hogy az EU saját segélyprogramjaival sokkal határozottabban, sokkal nagyobb mértékben segítse a menekülttáborokban élő fiatalok oktatását, mert ez az ottmaradás egyik feltétele. Nem beszélve annak veszélyéről, hogy az iskolázott lakosság elmenekülésével a kevésbé képzett ottmaradottak jobban manipulálhatóak a különböző szélsőséges ideológiák által - tette hozzá.    
A képviselő azért szólalt fel a konferencián, hogy hangsúlyozza, gyorsabb reagálásúnak és sokkal hatékonyabbnak kell lennie Európának, valamint fontos, hogy az unió segítséget tudjon nyújtani ahhoz, hogy ezek a törekvések valóban megvalósuljanak, különben menekültek újabb csoportjai indulnak útnak Európa felé. Mindezek érdekében többek között megbeszélést kezdeményez Navracsics Tiborral, az oktatásügyért is felelős magyar biztossal, valamint Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.    
Hölvényi György beszámolt arról is, hogy első, februári útja óta a menekülttáborok ellátottsága javult, köszönhetően az ENSZ menekültügyi programjának és olyan szervezeteknek, mint a Vatikán által is támogatott Aid to the Church in Need (ACN) segélyszervezet. A képviselő hangsúlyozta: csak az ACN több mint negyven segélyprogramot indított el a térségben mintegy negyvenmillió euró értékben.    
A képviselő kitért arra, hogy Magyarország egymilliárd forintos felajánlást juttatott a menekültügy megoldására létrehozott uniós központi alapokba, köztük a helyben maradást segítő programok számára is. Valamint hangot adott azon kívánságának, hogy más országokhoz hasonlóan magyarországi segélyszervezetek is indíthatnának a magyar lakosság adományaihoz köthető programokat.

Szijjártó Péter kiemelte, ha valaki elindul Szíriából Európa irányába, akkor fizikailag kizárt, hogy először Magyarország területén lépne be az Európai Unióba. Ezért Magyarországra egyetlen szírt sem indokolt visszaküldeni - tette hozzá.

A miniszter beszélt arról is, hogy az unióra nehezedő nyomás akkor nőtt meg nagymértékben, amikor német politikusok olyan felelőtlen nyilatkozatokat tettek, amelyeket egyes bevándorlók meghívásként értelmeztek.

BM-államtitkár: egyre többen követik Magyarország példáját

Magyarország példát mutatott a déli határ megvédésével, és egyre többen követik a magyar példát - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. 

Kontrát Károly emlékeztetett arra: például a szlovén miniszterelnök kedden jelentette be, hogy műszaki akadályt építenek a szlovén-horvát határra. 

Az államtitkár közölte azt is, kedden a magyar-szerb határon három embert fogtak el, a magyar-horvát határon pedig nem történt idegenrendészeti esemény, "a déli határt lefogtuk, meg tudtuk védeni". Hozzátette: Magyarország figyel a magyar-román határszakaszra is, mert az az érdekünk, hogy ott se tudjanak bejönni a migránsok. Románia Schengen-tagságra vágyik, ha azt állítják, megfelelnek a schengeni követelményeknek, mi bízunk benne, hogy meg fogják tudni védeni a román-szerb határt - mondta. 

Kontrát Károly szólt arról is, jelenleg Szlovénia van a legnagyobb nyomás alatt, ezért Magyarország segítségül 50 határrendészt küldött az országba, miközben mi is kapunk segítséget a visegrádi országoktól. 

Úgy tűnik, az Európai Unió még nem találta meg a helyes megoldást a migránsválságra - jelentette ki. Mint mondta, napi több mint tízezer ember van úton Németország felé, de ezt az unió nem tudja kezelni, nem tudja Görögországot arra kötelezni, hogy megvédje a görög-török határt, miközben Görögország rendelkezik az EU-ban a harmadik legnagyobb létszámú hadsereggel.

Fidesz: Magyarország nem fogja hagyni, hogy visszatoloncoljanak ide bevándorlókat
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc DK-elnök bármennyire akarja, Magyarország nem fogja hagyni, hogy betelepítsenek, visszatoloncoljanak ide bevándorlókat.
A kormánypárti szerdai közleményében ezt arra reagálva közölte, hogy Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke szerint Orbán-kormány politikája miatt menekültek százezreit toloncolhatják vissza Magyarországra. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, Németország bejelentette, hogy elkezdhetik a menekültek egy részének visszatoloncolását azokba az országokba, ahol regisztrálták őket.
Molnár Csaba szerint Orbán Viktor ahelyett, hogy befogadna pár ezer menekültet, inkább azt kockáztatja, hogy akár több százezer menekültet is visszatoloncoljanak Magyarországra. Hozzátette: a DK szerint az uniós kvóta a felelős és Magyarország teherbíró képességével összhangban lévő megoldást, míg Orbán Európa-ellenes politikája a krízis fokozását szolgálja. Jelezte, a DK aláírásgyűjtésbe kezd a menekültkvóták, vagyis a tisztességes és emberséges európai megoldás mellett.
A Fidesz úgy reagált: "a Brüsszelből pénzelt Gyurcsány Ferenc éppen Brüsszelből követeli, hogy nyissuk meg a kapukat a betelepítések előtt". Hangsúlyozták, hogy nem fogják hagyni, hogy visszatoloncoljanak ide migránsokat, akik Angela Merkel kancellár és az európai baloldali politikusok meghívására érkeztek és folyamatosan érkeznek Németországba.
Közölték, sok más országgal szemben Magyarország a kezdettől fogva betartja az uniós törvényeket és megvédi Európa schengeni határait.
A Fidesz szerint Orbán Viktor és a visegrádi négyek többszöri javaslata ellenére az EU a mai napig nem engedi a közös határvédelmet a teljesen védtelen Görögországnál, ahol a bevándorlók belépnek az unió területére.
Közölték, nem fogják hagyni, hogy Brüsszel és az európai baloldal veszélyes bevándorláspolitikájának következményét Magyarországra hárítsák. A Fidesz törvényjavaslatának és aláírásgyűjtésének is az a célja, hogy megvédjék az országot az unió jogtalan és veszélyes betelepítési programjától - hangoztatták.
Kedden a német belügyminisztérium közölte: Berlin a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti.

Molnár Csaba: a kvótarendszer figyelembe veszi az országok teherbíró képességét