Szijjártó Péter: Az elvándorlási nyomás erősödni fog+ÉLŐ VIDEÓ

 Az ülés elején Kövér László házelnök bejelentette: október 1-jén Kósa Lajos váltotta a Fidesz frakcióvezetői posztján Rogán Antalt. A miniszter szerint a migráció globális kihívás, amelyre globális választ kell adni. Ez Európának különösen is érdeke, mert ha a kontinensre háruló, kimeríthetetlen utánpótlású bevándorlási nyomás hosszú távon sem csökken, az Európa instabillá válásához is vezethet - mondta.
 A tárcavezető ezzel kapcsolatban ismertette az ENSZ-ben tett ötpontos magyar megoldási javaslatát. Ennek része az IÁ elleni nemzetközi szerepvállalás erősítése, továbbá a közel-keleti helyzet stabilizálása, amelyhez a megoldás kulcsa Szíria, ahol békés megoldást kell elérni - közölte. Jelezte, Magyarország egyetért Angela Merkel német kancellár felvetésével, amely szerint a lehető legszélesebb politikai egyeztetések szükségesek a tárgyalásokon keresztüli megoldáshoz. Szíriával kapcsolatban megjegyezte azt is: be kell látni, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország közötti megállapodás és koordinált akciók nélkül nem lesz megoldás.
A magyar javaslatcsomag harmadik pontja világkvóták bevezetése - folytatta -, mert "az mégsem tartható, hogy olyan nemzetközi politikai döntések miatt van nyomás most Európán, amelyekben nem csak Európa vett részt".
Magyarország emellett kezdeményezte az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítését és a fenntartó fejlődési célok érvényesítését - közölte Szijjártó Péter.

Az MSZP-s Tóth Bertalan reagálásában azt mondta: a kormány folyamatosan a konfliktus keresésében és élezésében, nem pedig megoldásában érdekelt, ehhez asszisztál Szijjártó Péter is, ami egyértelműen látszik a szomszédos országokkal való pengeváltásokból, valamint az EU-ban és az ENSZ-ben tett nyilatkozataiból.
A szocialista politikus szerint a kormánynak a "külpolitikai ámokfutás" mellett nem a magyarok biztonságérzete fontos, hanem ellenkezőleg, a félelem fokozása, hogy elterelje a figyelmet például a korrupcióról.
A menekültválságot csak közös európai együttműködéssel lehet megoldani - mondta.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a migráció kérdése "civilizációnk jövőjéről szól". Úgy tűnik, "nemzetközi szervezetekre hiába várunk", ezért nemzetállami hatáskörben kell megoldani a problémát - mondta.
Szorgalmazta a határőrség visszaállítását, szerinte azzal lehetne a leghatékonyabban kezelni a migrációs hullámot. Sürgette továbbá, hogy a Magyarországon lévő bevándorlókat zárt táborokba gyűjtsék.
A Jobbik bár egy fokkal jobbnak tartja a nemzetközi kvótát az uniósnál, de előbbit is elutasítják, mert amíg nem látni a migrációs hullám végét, addig felesleges beszélni a bevándorlók elosztásáról - jelezte.
A fideszes Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke üdvözölte a kormány ötpontos cselekvési tervét. A legfontosabb szerinte a migráció kiváltó okainak megszüntetése, elsősorban a líbiai és a szíriai háború befejezése.
Jelezte ugyanakkor: Oroszország szíriai légicsapásai "némileg aggasztóak", mert úgy tűnik, nincs meg az ezekhez szükséges koordináció.
Kell katonai jelenlét, de a politikai folyamat elindítása nélkülözhetetlen, széles körű megegyezésre van szükség azzal, hogy az önrendelkezés elvét tiszteletben kell tartani, nem feladata a nemzetközi közösségnek Bassár el-Aszad elnök eltávolítása - mondta Szíriáról szólva.
Schiffer András LMP-s frakcióvezető jó iránynak nevezte a világkvótát, kérdésesnek tartja ugyanakkor, hogy Magyarország mennyire tud hitelesen fellépni az ügyben, hiszen "mindenféle kvótarendszert élből elutasít Európában".Magyarországnak létérdeke az EU-n belüli hatékonyabb belbiztonsági, titkosszolgálati együttműködés - mondta.
A jelenlegi krízis négy fő oka szerinte a közel-keleti erőforrások "elrablásáról" szóló háborús politika, az egyenlőtlen kereskedelem, a munkaerő elszívása és a klímaváltozás.
A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter szintén logikusnak nevezte a világkvótára tett magyar javaslatot, de megerősítette: a kötelező európai kvótát nem fogadják el. Hangsúlyozta azt is: "nem vagyunk iszlámellenesek, hanem bevándorlásellenesek vagyunk".
A migránsáradat okai között említette a demográfiai helyzetet és "az irányított bevándorlást". A megoldás szerinte az önvédelem lenne a kibocsátó országokban.
Megjegyezte azt is, van olyan európai ország, amelynek elnöke ma nem lenne elnök, ha a migránsok nem szavaztak volna rá.

A fideszes Kósa Lajos elmondta: a Fidesz-frakció úgy döntött, felkéri a magyar kormányt, hogy minden létező eszközt megvizsgálva lépjen fel a migránsok elosztásáról szóló európai uniós kötelező kvótarendszer ellen. Értékelése szerint ennek a bevezetése azt jelenti, hogy elvonnak Magyarországtól egy olyan, az önrendelkezését érintő jogot, amelyhez nem volt joga az Európai Unió Tanácsának.
Hangsúlyozta, minden államnak saját magának kell meghatároznia, kik az állampolgárai, milyen feltételekkel enged be területére valakit, kik azok az emberek, akiket befogad. Elfogadhatatlannak nevezte a kötelező kvótáról szóló döntést, amely szerinte oly mértékben elvonja az ország szuverenitását, amelyre a magyar törvényhozás senkit nem hatalmazott fel. Kósa Lajos azt kérte, a kormány vizsgálja meg a rendelkezésére álló lehetőségeket, egészen annak lehetőségéig, hogy a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azzal magyarázta, hogy nincs közös európai megoldás a migránshelyzethez, mert szerinte nincs konszenzus a jelenség természetéről és méretéről. A miniszter azt mondta, modernkori tömeges népvándorlásról van szó, amelynek az utánpótlása kimeríthetetlen.
A kötelező kvótákról szóló uniós vitát károsnak értékelte, mert az időt vitt el a valós megoldástól. A döntés végrehajtásáról azt mondta, nehezen képzelhető el, hogy a végrehajthatatlan szót ne hozza ide. Szijjártó Péter szerint amíg az EU nem állapodik meg arról, hogy a határai feletti ellenőrzést hogyan szerzi vissza, addig minden kvótáról szóló vita értelmetlen.

LMP: az állami földrablás merénylet a következő generációkkal szemben
 Az LMP-s Schiffer András az állami földek eladását kifogásolta, azt földrablásnak nevezte és merényletnek minősítette a következő generációkkal szemben. Szerinte a 380 ezer hektár eladásával négy bűnt követ el a kormány: elősegíti a birtokkoncentrációt, szegénységben tartja a vidékieket, utat nyit a külföldi spekulánsoknak és lemond arról, hogy a Kárpát-medence biológiai sokféleségét megőrizze.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára politikai lózungoknak értékelte a képviselő szavait. Elmondta, a földeket törvényi feltételek mellett nyilvános árverésen értékesítik, abból az államnak a jövő év derekára lehet bevétele. A bevételt az állami vagyon fejlesztésére fordítják - jelezte. Közölte azt is, hogy az eladott földeken 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lesz, az államot pedig elővásárlási jog illeti meg.

KDNP: a középiskolában is fel lehet készülni a nyelvvizsgára
A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa emlékeztetett arra, hogy 2020 után már csak középfokú nyelvvizsgával lehet a felsőoktatásba jelentkezni. Gyakran lehet azt hallani, hogy a középiskolában nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára, de ez nem így van, szorgalmas és kitartó munkával meg lehet szerezni a nyelvvizsgát - mondta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem az óraszámok növelésére, hanem a színvonal emelésére van szükség a nyelvoktatás területén, mert az óraszám jelenleg is magas.

MSZP: a minisztériumok kapják a migrációs helyzetre szánt pluszforrásokat
A szocialista Lukács Zoltán azt kérte, hogy ne a költségvetés rendkívüli kiadásai között tüntessék fel, hanem közvetlenül a minisztériumoknak adják a migrációs helyzet kezelésére szánt 60 milliárd forintot. Indoklása szerint a rendkívüli kiadásokra szánt forrásokat bármire lehet fordítani, és fociakadémiákkal a menekültválságot nem lehet leküzdeni.
Azt is javasolta, hogy ne vállaljanak át 47 milliárd forint adósságát a köztelevíziónak nevezett "hazugsággyártól". Hozzátette: az elmúlt öt évben 600 milliárd forintot fordítottak a köztévére, helyette béremelést lehetett volna végrehajtani a közszférában, csökkenteni lehetett volna a várólistákat.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, nagyon csodálkozik, hogy a szocialisták a honvédelmi tárcának adnának forrásokat, miközben néhány hete még azt mondták, nem kell bevonni a válság kezelésébe a honvédséget. Elmondta, eddig 34 milliárd forintot fordítottak a migránshelyzet kezelésére, év végéig várhatóan újabb 30 milliárdot kell, a 60 milliárd forint ezért "egy puffer".
A közmédia kapcsán azt mondta, nem tartanának itt, ha a szocialista kormányok nem adják el a tévészékházat, illetve nem hajtják végre a leggyalázatosabb PPP-beruházást a Kunigunda útján.  
        
Jobbik: a kormány a cigányintegráció tekintetében megbukott
A jobbikos Mirkóczki Ádám értékelése szerint a kormány a cigányintegráció tekintetében megbukott. Szóvá tette, hogy "a vélt vagy valós tolvajokat és szélhámosokat" nem vonják felelősségre, hanem továbbra is a legmagasabb szinten mentegetik. Kifogásolta az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kapcsán az átláthatatlan szerződéseket, a jogosulatlan költségtérítéseket, a félmilliós haveri fizetéseket.
Rétvári Bence államtitkár válaszában felsorolta a 2010 óta hozott kormányzati intézkedéseket. Mint mondta, az integráció nem megy másként mint olyan partnerekkel, akik a cigányság világából érkeznek, legfőképp az ORÖ lehet a partner.
A kormányzat felelősségét az integrációs programok céljainak meghatározásában, illetve a szabályosság figyelésében látta. Utóbbira példaként a Híd a munka világa program kapcsán végzett szigorú elszámoltatását említette.

Az Országgyűlés a napirend elfogadása után 113 igen szavazattal, 48 ellenében úgy határozott, hogy a gazdasági bizottságot kéri fel határozathozatalra a Közbeszerzési Hatóság 2014-es tevékenységéről szóló beszámolójáról.
Ezt követően a Ház 135 igen szavazattal, 14 nem és 9 tartózkodás mellett a Hungarikum Bizottság tagjává választotta Lezsák Sándort (Fidesz) Simicskó Istvánt (KDNP), Magyar Zoltánt (Jobbik), valamint Varga Szimeon bolgár kisebbségi szószólót, akik ezt követően az Országgyűlés előtt tettek esküt. MSZP: a földművelésügyi miniszter vállalja a felelősséget!
Heringes Anita (MSZP) azt mondta: az elmúlt öt évben számos visszaélésre derült fény a földművelésügyi tárcánál, amiért a miniszternek szerinte vállalnia kell a felelősséget. Szólt a többi közt a parlagfű-mentesítési források elköltéséről, az előzetes letartóztatásban lévő Kiss Szilárd alkalmazásról, valamint arról, hogy a tárca háttérintézménye, a TIG Nonprofit Kft. 1,6 milliárd forintot bízott a Hungária Értékpapír Zrt.-re. Azt kérdezte: rendben van-e, hogy a tárcavezető minderről mit sem tud?
Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára visszautasította, hogy a miniszter "mit se tudna" a hatáskörébe tartozó ügyekről. Hangsúlyozta: a szabályosan átcsoportosított parlagfű-mentesítési pénzeket a tárca már visszapótolta, Kiss Szilárd büntetőügye pedig nem függ össze a tárcánál korábban végzett munkájával.
Kijelentette: a miniszter a TIG teljes vezetését leváltotta, felügyelőbizottságát visszahívta, és feljelentést tett különösen nagy hátrányt okozó bűntett miatt.  
A választ a szocialista Szakács László értékelte és nem fogadta el azt, majd a Ház 106 igen szavazattal, 36 nem ellenében szavazta meg. 

Jobbik: vizsgálni kell a csatorna-beruházások "tervszerű szabálytalanságait"
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint jelentős társadalmi hatással jár számos víziközmű-társulás szabálytalan működése. Emlékeztetett: az uniós forrásból megvalósuló, milliárdos forrásigényű csatorna-beruházások önrészének előteremtésére létrejött társulások tevékenységébe a háztulajdonos tagok nem láthatnak bele, gyakran csak a kivitelezés végén derül ki, hogy a kiépített hálózat használhatatlan, arra nem lehet csatlakozni. A képviselő vizsgálatot sürgetett, mert feltételezhetőnek ítélte, hogy előre kidolgozott forgatókönyv alapján zajlanak a visszaélések. 
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a minisztérium nem tervez átfogó vizsgálatot. A társulások létrehozását a pályáztatás során sem vizsgálták, mivel a támogatást nyújtó intézményrendszer az önkormányzatokkal, nem a társulással szerződött. Közölte: a problémás eseteknél először a társulás vagy az önkormányzat segítségét kérhetik az érintettek. Beszámolt arról is: a szennyvízelvezetési projektekhez 240 település számára összesen 474 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre. 
A képviselő nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 107 igen szavazattal, 37 nem voks és 3 tartózkodás mellett. 

LMP: hány hazai munkahely szűnik meg a dízelbotrány miatt? 
Schmuck Erzsébet (LMP), emlékeztetve a dízelbotrányban érintett Audival korábban kötött partnerségi megállapodásra, azt kérdezte: mit tesz a kormány a hazai munkahelyek megőrzése érdekében. Bírálta azt a politikát, amelynek következtében az ipari termelés 22 százalékát adja a válságérzékeny autógyártás, és emlékeztetett arra is, hogy az Audi 48 milliárd forintnyi támogatást kapott Magyarországon. Azt kérdezte: ezért cserébe garanciát vállaltak-e a foglalkoztatásra.  
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány minden lehetséges támogatást megad a munkahelyek megőrzéséhez. Ismertetése szerint az Audi az export 9,3 százalékát adja. 
Az államtitkár szándéknyilatkozatnak nevezte a stratégiai partnerségi megállapodásokat - mondta. A partner a vállalkozás bővítését vállalja ebben, valamint azt, hogy innovációt hoz az országba, és szoros kapcsolatot alakít a hazai beszállítókkal. 
A politikus a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés megszavazta, 110 igen szavazattal, 32 nem ellenében. 

Fidesz: ránk kényszerítheti-e az unió a kvótarendszert? 
Gyopáros Alpár (Fidesz) a migrációs nyomásról szólva kijelentette: egyedül a Fidesz-kormány folytat határozott bevándorláspolitikát. A politikus a kialakult helyzetért nagy mértékben tette felelőssé az európai baloldalt, amely támogatja a bevándorlást, az unió elhibázott politikája miatt pedig még akár 10 milliónyian indulhatnak el - jelentette ki. 
A kvótarendszert az összes uniós ország érdekeivel ellentétesnek ítélte, és azt kérdezte: valóban ránk kényszerítheti-e azt az unió.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter károsnak ítélte a kötelező kvótáról szóló vitát, amely szerinte mindaddig értelmetlen, amíg az unió nem képes ellenőrizni saját határait. 
Megismételte: abban kell segíteni a menekülteket, hogy az otthonaikhoz legközelebb tartózkodhassanak, Törökországban, Jordániában, Libanonban.  
A kvótáról szóló döntést végrehajthatatlannak nevezte, és mint mondta, a kormány szerdán tárgyal a kötelező kvótákkal kapcsolatos lépésekről, és dönt: milyen módon tud fellépni a döntés végrehajthatatlanságával kapcsolatosan.     
A képviselő elfogadta a választ.