Belföld

Szigorította a parlament a jogi határzárat

A Ház munkaszünetté nappá nyilvánította nagypénteket - Szigorúbb feltételek mellett lehet ingatlanokat árverezni

A jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el kedden az Országgyűlés a kormány javaslatára.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 - LMP-s és független képviselők által leadott - nem ellenében, 22 - zömmel szocialista - tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Munkaszünetté nappá nyilvánították nagypénteket
Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.
A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.
A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg - emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.
Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét - fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.
Balog Zoltán tájékoztatása alapján a nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem felétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.
Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket.

A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal.
Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el.

Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak.
A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.
A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg.
Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit.
Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.
Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is. Így például minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.

Fidesz: az ellenzékre nem lehet számítani Magyarország védelmében
A Fidesz szerint mivel a baloldali ellenzéki képviselők nem szavazták meg a jogi határzár szigorítását, ismét kiderült, hogy "az ellenzékre nem lehet számítani Magyarország védelmében".
A Fidesz közleményében - amelyet Hidvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója jegyez -, arra reagált, hogy a jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el a nap folyamán az Országgyűlés a kormány javaslatára. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 - LMP-s és független képviselők által leadott - nem ellenében, 22 - zömmel szocialista - tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A Fidesz szerint a jogi határzár megerősítése megakadályozza, hogy a "tisztázatlan státuszú migránsok" eltűnjenek a hatóságok látóköréből, mielőtt ügyükben döntés születik. A baloldali ellenzéki képviselők nem szavazták meg a szigorítást, hanem "az illegális bevándorlás pártjára álltak" - olvasható a közleményben.
"Ismét kiderült, hogy az ellenzékre nem lehet számítani Magyarország védelmében: számukra fontosabbak a külföldi elvárások, mint a magyar emberek biztonsága" - írta a nagyobbik kormánypárt.

A menedékjogi és az államhatártörvényben is kimondták: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén - vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül - feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket akkor lehet beléptetni Magyarországra, ha a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, vagy ha fennállnak a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei - rögzíti az államhatártörvény.

Szigorúbb feltételek mellett lehet ingatlanokat árverezni
 Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet ezentúl árveréseket tartani - többek között ezt tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény elfogadott módosítása, amelyet 165 igen szavazattal, 1 nem ellenében hagytak jóvá a parlamentben a képviselők KDNP-s kezdeményezésre.
A módosítás értelmében egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant.    
A fentiek mellett, a végrehajtásban érintett összes fél - vagyis az adós és mindenki, aki felé tartozása van - közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.
További feltétel, hogy egyetlen lakóingatlana legyen az adósnak, és hat hónapja ott lakjon a végrehajtás előtt.
A változtatással az előterjesztők annak a mintegy 145 ezer családnak szeretnének segíteni, amelyik reménytelen helyzetbe kerülne a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejárta után. A törvénymódosítás célja, hogy a lefoglalt ingatlanokat minél magasabb áron értékesítsék, valamint, hogy a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.

Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.

Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik - amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöli ki a hatóság -, szabálysértést követ el.
A törvénycsomag a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A belügyminiszter indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban "senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére".

LMP: a szentestét kellett volna munkaszüneti nappá tenni
Az emberek számára fontosabb lett volna, ha a szenteste napját tölthetik munka nélkül - közölte az LMP országgyűlési képviselője. 

Az UNHCR bírálja a magyar menekültpolitika további szigorítását
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) mélységesen aggasztja az kedden elfogadott magyar törvénymódosítás, amely valamennyi menedékkérő, köztük gyermekek kötelező fogva tartásáról rendelkezik az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére - hangsúlyozta genfi sajtótájékoztatóján Cécile Pouilly, az UNHCR szóvivője.
A szóvivő szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden menedékkérőt, beleértve a gyerekeket is huzamosabb ideig a határon elhelyezett, több méter magas drótkerítéssel körbevett konténerekben tartják majd őrizetben. Pouilly úgy látja, hogy Magyarország ezzel az új jogszabállyal  megsérti a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit, a törvénynek ráadásul borzalmas fizikai és lelki hatása lesz a már egyébként is nagy szenvedésen keresztülment nőkre, gyerekekre és férfiakra. Mint hozzátette, a gyerekeket soha semmilyen körülmények között nem szabad őrizetbe venni.
Az UNHCR szóvivője emlékeztetett arra, hogy a szervezet már korábban is komoly aggodalmának adott hangot a Magyarország által emelt fizikai, továbbá a jogi és politikai akadályok miatt, amelyek csaknem lehetetlenné teszik a menedékkérők számára, hogy az ország területére lépjenek, menedékjogot kérjenek és nemzetközi oltalomban részesüljenek.
A nemzetközi és uniós jogszabályok értelmében a menekültek és menedékkérők őrizetbe vétele csak nagyon ritka esetben igazolható, és minden egyes ember esetében egyedileg kell mérlegelni, szükség van-e a bezárására, éppen azért, hogy a hatóságok elkerüljék a törvénytelen önkényes és mindenkire kiterjedő őrizetbe vételt. Az őrizetbe vétellel szembeni alternatív lehetőségeket kivétel nélkül mindig előnyben kell részesíteni - jegyezte meg a szóvivő.

Ikotity István sajtótájékoztatón kijelentette: egy módosító javaslatban kezdeményezték december 24. munkaszüneti nappá tételét, a kormánypártok azonban ezt leszavazták. 
A képviselő emellett arról is beszélt, hogy szerinte ismét átgondolatlan lépéseket tesz az oktatási kormányzat. Bírálta a többi közt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt heti kijelentését, amely szerint a fiataloknak leendő munkaadójuk javaslata alapján kellene szakképzést választaniuk. 
Kijelentette: ennek fordítva kellene történnie, a pályaválasztásnak pedig nem tizennégy éves korban kellene megtörténnie, hanem később, amikor a fiatal már több ismerettel rendelkezik.

Együtt: elfogadhatatlan a menedékkérők fogva tartása 
Elfogadhatatlannak tartja az Együtt, hogy a Ház kedden "drákói szigort" vezetett be az eddig is súlyos idegenrendészeti eljárásokban, például azt, hogy a menedékkérőket kérelmük elbírálása alatt elzárásra ítélik, fogva tartják. 

Fidesz: Az Együtt Soros pártja
 Az Együtt Soros György pártja, az ő útmutatásának megfelelően bevándorláspárti politikát folytatnak és semmilyen hazugságtól nem riadnak vissza - reagálta a Fidesz kedden az Együtt képviselőjének kijelentéseire. A Fidesz szerint Juhász Péternek, az ellenzéki párt elnökének és Szigetvári Viktornak, az Együtt Országos Politikai Tanácsa elnökének fontosabbak a migránsok a határt becsülettel védő határőröknél. Megrágalmazták őket, pedig semmit nem követtek el - fűzték hozzá.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő az erről szóló szavazást követő sajtótájékoztatóján különösen problémásnak ítélte, hogy a védett korosztály korhatárát korábban 18-ról 14-re szállították le, így egy egyedül érkező 15 évesnek is meghatározatlan ideig a határvidéki biztonsági zónában kell tartózkodnia. Ez nemzetközi egyezményekkel, de a magyar gyermekjogi előírásokkal is ellentétes - értékelte. 
A politikus felszólította a kormányzatot: vizsgálja ki, hogy bántalmazták-e a menekülteket a magyar határon. Pártja ahhoz is ragaszkodik - tette hozzá -, hogy az érkezőket kulturált körülmények között helyezzék el.     
Szelényi Zsuzsanna a magyar hatóságok együttműködését szorgalmazta az uniós partnerekkel egy olyan adatbázis létrehozása érdekében, amely egységesen tartalmazná a be- és kilépőket a schengeni övezetben.

DK: Az új menekültügyi jogszabály Magyarország szégyene

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a jogi határzár megerősítéséről tartott szavazás az Országgyűlés újabb szégyene, a "Fidesz-Jobbik koalíció ostoba, embertelen és drága menekültügyi jogszabályt fogadott el". A DK keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az Országgyűlés szigorította a jogi határzárat a kormány javaslatára. A párt európai parlamenti képviselője és alelnöke, Niedermüller Péter azt írta: a kormány ismét nem hallgatta meg a szakértők, a független civil szervezetek és a demokratikus ellenzék érveit sem. Szerinte az új jogszabály "az 1956 utáni megtorlás legrosszabb napjait idézi", amikor a kísérő nélküli gyermek menedékkérőket is felnőtté minősíti, és megfosztja az őket megillető védelemtől. Hozzátette: a törvény "bűnözőként kezel" minden háború elől menekülő embert, és előírja, hogy mindannyiukat, köztük nőket, családokat el kell zárni a határövezetben.

Niedermüller Péter szerint ez nemcsak a nemzetközi joggal ellenkezik, hanem "az új táborok építését, őrzését, az elzártan tartott és munkavégzéstől eltiltott menekültek ellátását ismét a magyar adófizetőknek kell megfizetniük". Hozzáfűzte: a kormány már a demokrácia látszatára sem ügyel, a "tömeges bevándorlási válsághelyzet" lehetőségének kiterjesztésével szabad kezet adott magának, miközben Magyarországon alig vannak menedékkérők. A DK politikusa úgy fogalmazott: az embertelenség és a jogtalanság nem védi meg az országot. Közölte, hogy ez a törvény nem járul hozzá a határok védelméhez, a menekültügyi eljárások rendezett lefolytatásához. Olyan "kamutörvény", amelynek egyedüli célja a gyűlöletkeltés és a kormány hatalmának bebetonozása - hangsúlyozta az ellenzéki párt alelnöke.

"A kormánynak a magyar emberek érdeke, biztonsága a legfontosabb"
A magyar kormánynak a magyar emberek érdeke, biztonsága a legfontosabb, ezért egy illegális bevándorlót sem engedünk az országba, amíg a kérelmét el nem bírálták - közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke, az UNHCR szóvivőjének szavaira reagálva. Menczer Tamás úgy fogalmazott: "a liberális politikusok és a külföldi pénzből finanszírozott szervezetek után ezúttal az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nem érti, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania". A magyar kormánynak a magyarok érdeke, biztonsága a legfontosabb, ezért egy illegális bevándorlót sem engedünk az országba, amíg a kérelmét el nem bírálták - magyarázta.
Nonszensz az a felvetés, hogy "a magyar és nemzetközi törvényekkel nem törődve engedjünk az országba tömegesen olyan illegális bevándorlókat, akikről semmit sem tudunk, és akik biztonságos országok során jöttek keresztül, csak mert Németországban vagy Svédországban akarnak élni" - fogalmazott. Aki ezt támogatja, az valójában "az anarchiát és a káoszt támogatja" a biztonsággal és a törvényes renddel szemben - jelentette ki Menczer Tamás.

Ingatlan.com: kedvez a bajbajutott adósoknak a végrehajtási törvény módosítása
A végrehajtási törvény kedden elfogadott módosítása javíthatja a törlesztőrészletét fizetni nem tudó adósok helyzetét azzal, hogy akkor is megszűnik a bank követelése, ha a tartozás összegénél alacsonyabb áron árverezik el az ingatlant -  fejtette ki  Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője keddi közleményében.

Felhívta a figyelmet arra is, bár a nem teljesítő lakossági hitelek aránya folyamatosan csökken, még mindig jelentős a bankok kezében lévő lakóingatlan-állomány, amely korábban bedőlt hitelek fedezetéül szolgált. Az  ingatlan.com adatai szerint a bankok több mint 1000 lakóingatlant hirdettek meg eladásra az elmúlt évben.
Hangsúlyozták, fontos, hogy a bajba került adósok először próbáljanak a bankkal megegyezni, mert így mindkét fél jobban járhat annál, mintha egy költséges végrehajtás során kelne el az ingatlan. A bankok a meghirdetett ingatlanokat piaci áron próbálják értékesíteni.
Balogh László felidézte, hogy az elmúlt két évben országosan mintegy 30-40 százalékkal nőtt a lakások értéke. Ezért is lényeges a lakáshitelezéssel foglalkozó pénzintézetek felelőssége, vagyis az, hogy első körben a piacon próbálják eladni az lakásokat, ami kedvezőbb a hitelezők és az adósok számára is annál, mintha árverésen kelne el az ingatlan. 
Az ingatlan.com elemzése szerint az értékbecslők a legnagyobb ingatlanhirdetési oldalak adataira is támaszkodnak, ugyanúgy, mint a leendő lakásvásárlók és lakáseladók. Ebből adódik, hogy a piaci áraktól nem nagyon tudnak eltérni, mert a kereslet gyorsan reagál erre. 

Amnesty International: a törvénymódosítások sértik a nemzetközi jogot
A nemzetközi jogot durván sértőnek nevezte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet a határőrizetről szóló törvénymódosítást keddi közleményében. A szervezet arra reagált, hogy az Országgyűlés szigorította a jogi határzárat a kormány javaslatára.

Az EP liberális frakciója vizsgálatot sürgetett a magyar törvénymódosítás miatt
Mielőbbi vizsgálatot sürgetett az Európai Parlament liberális frakciója (ALDE) a keddi magyar törvénymódosítás miatt, amely valamennyi menedékkérő, köztük gyerekek kötelező fogva tartásáról rendelkezik az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére. A képviselőcsoport felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e a kérdéses módosítás az uniós joggal, valamint kezdeményezte, hogy vitassák meg a helyzetet az EU állam- és kormányfőinek közelgő csúcstalálkozóján. Sophie in't Veld, a parlamenti frakció alelnöke szerint "nyilvánvalóan sérti az uniós és a nemzetközi jogot, hogy pusztán azért őrizetbe veszik a menedékkérőket, mert menedékkérők", ráadásul szerinte ennek nincs is semmi értelme, csak "további traumához és kétségbeeséshez vezet". "A magyar kormány évek óta gyűlöletet szít a menedékkérők ellen, (...) úgy tűnik azzal indokolják ezt a módosítást, hogy összekötik a migrációt a terrorizmussal, és ez elfogadhatatlan" - közölte a holland képviselő, aki szerint Brüsszelnek kötelessége cselekedni, miután korábban szemet hunyt a magyarországi jogsértések felett. Párttársa, Nathalie Griesbeck úgy vélekedett, számos jogi aggályt felvet a törvénymódosítás, az őrizetbe vétel embertelen körülményei ugyanis "szörnyű hatással" lehetnek a gyerekek testi és lelki fejlődésére.

Az Amnesty International közleményében idézte Gauri van Gulikot, a szervezet európai igazgatóhelyettesét, aki úgy fogalmazott: "minden határon túlmegy" az az ötlet, hogy a világ talán legkiszolgáltatottabb embereit akár hónapokra szögesdrótok mögötti konténerekbe zárják. 
Szerinte az elfogadott törvénymódosítások újabb példái annak az "agresszív trendnek", ahogy Magyarország "semmibe veszi a menekültek és migránsok jogait".
Az igazgatóhelyes felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket az intézkedéseket gyerekekkel szemben is alkalmazni fogják, amivel "durván megsértik a nemzetközi és uniós jogot". Arra is lehetőség lesz, hogy menekülteket kényszerítsenek vissza Szerbiába bármilyen eljárás nélkül - tette hozzá.
Jelezte: felszólítják az Európai Uniót, hogy tegyen lépéséket, és mutassa meg Magyarországnak, hogy "a jogsértő és embertelen intézkedéseknek" következményei vannak.

A német kormány két tagja bírálta, az AfD társelnöke üdvözölte a szigorítást

A német szövetségi kormány két tagja bírálta, a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) egyik társelnöke üdvözölte kedden a magyarországi jogi határzár szigorítását.

Gerd Müller nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős miniszter a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak azt mondta, hogy "mi nem így bánunk a bajban lévő emberekkel".  "Számomra a humanitás áll az első helyen" - tette hozzá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a lap szerdai számából előzetesen ismertetett részletek szerint.

Aydan Özoguz államminiszter, a szövetségi kormány migrációval, menekültekkel és társadalmi integrációval kapcsolatos ügyekért felelős megbízottja az MTI-hez eljuttatott közleményében megdöbbentőnek nevezte, hogy egy európai uniós tagország parlamentje arról döntött, hogy "valamennyi menekültet internálják a menedékjogi eljárásuk lezárásáig". A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hozzátette, hogy Magyarország "ezzel a törvénnyel kriminalizálja a menekülteket, akik semmi mást nem tettek, csak elmenekültek a hazájukból". "Beszámolók szerint felnőtt kísérő nélküli kiskorúakat is a szögesdróttal körbevett táborokban tartanak fogva. Ennek már semmi köze a humanitás és az emberi jogok iránt elkötelezett EU-hoz" - áll a közleményben.

A két kormánytaggal szemben a CSU-tól és testvérpártjától, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló AfD egyik társelnöke, Frauke Petry üdvözölte az Országgyűlésben kedden elfogadott módosításokat. A politikus az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy "Magyarország ezzel a megoldással megtette az egyetlen helyes lépést, amelyet a jelenlegi helyzetben tenni lehet". "Egészen addig, amíg az európai országok nem jutnak megállapodásra egy közös megoldásról, amelyhez hozzátartoznak a válságövezetekben felállítandó befogadótáborok, az egyes országoknak önállóan kell gondoskodniuk a rendezett eljárásokról, legalábbis a saját területükön" - tette hozzá Frauke Petry.