Szent István király öröksége bevésődött a követők lelkébe

Eskütétel a Kossuth téren. A haza semmivel sem pótolható értéket jelent – hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter a tisztavatáson (Fotó: Varga Imre)

A kereszténység, amelyet Szent Istvánnak köszönhetünk, a megsemmisülés veszélyével szemben a megmaradás reményét sugározza, a magyarok nem kívánnak lemondani államukról és hitükről – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Szent István király „a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet” – mondta Kövér László az államalapítás ünnepén és az újonnan állított kettős kereszt avatásán Zalaegerszegen szombaton. Az Országgyűlés elnöke rámutatott, a Keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a keresztény Nyugat keresztjét, amely „a megsemmisülés örök veszélyével szemben a megmaradás örök reményét egyedi módon sugározza a magyar sorstörténetben”.

Kövér kiemelte, államalapító királyunk örökségének nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámolójelöltjei is akadnak mindig. Nem véletlen, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal – tette hozzá. Úgy fogalmazott, Európában ma küzdelem zajlik az európai nemzetek államfenntartói képességének alá-ásása, az európai államok felszámolása érdekében. „Az európai erőforrásokért folytatott küzdelem ideológiai eszköze az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti azonosságtudatának gyengítése, a tolerancia és a szolidaritás számonkérésével a bűntudat mesterséges felkeltése az európai emberekben annak céljából, hogy beletörődjenek az európai civilizáció rendjének felszámolásába és az európai ember számára alávetettséget eredményező új rend kialakításába” – foglalta össze napjaink történéseit Kövér László.

Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról, a magyar választópolgárok erről döntöttek 2010-ben, ezt a döntésüket erősítették meg 2014-ben, és a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje – hangsúlyozta a házelnök. (PDÁ)

Újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni – mondta a vasárnapi tisztavatáson Áder János köztársasági elnök.

Mást jelent ma a biztonság, mint akár csak egy évtizede: ismét védenünk kell határainkat, meg kell védenünk azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap, államalapító Szent István király ünnepén Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott tisztavatáson. Áder János úgy fogalmazott: a haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédtisztektől, hogy legyen biztonságban „nemzetünk, otthonunk, személyes életünk”, védjék meg „szabadságunk és önállóságunk”, és biztosítsák közös nyugodt jövőnket.

A köztársasági elnök felelevenítette: 1083 augusztusában László király bevonult Szent István székesfehérvári nyughelyére, hogy felnyittassa elődje sírját, és oltárra emelje ereklyéit, a koporsót azonban nem tudták megmozdítani. A krónikák szerint a király égi üzenetet kapott: amíg testvérviszály keseríti a hazát, Szent István nem nyújthat oltalmat. László megértette, mit kell tennie, és szabadon engedte ellenlábasát, a Visegrádon raboskodó Salamont. A koporsót megnyitották, az ünnepnek immár nem volt akadálya – idézte fel az államfő, úgy fogalmazva: „augusztus 20-án Szent István a magyar nemzet örök királya lett”. Szavai szerint Szent István annyi jóval indította útjára a nemzetet, hogy ezer év alatt sem fogytunk ki belőle. Szent László pedig erős politikai egységgé formálta Magyarországot, amelyhez „minden megpróbáltatás, minden fenyegetettség után vissza tudtunk találni” – tette hozzá.

A haza semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a tisztavatáson. Simicskó István kiemelte: amíg vannak olyan magyar fiatalok, akik a katonai hivatást választják, és esküjük szerint akár az életüket is feláldoznák az ország védelmében, „addig van nemzeti jövőnk”. Megjegyezte: úgy tűnik, „Brüsszel feladja keresztény hitét, elveszíti fundamentumát”. (BK)

Keresztény hitünk ma ihletőnk lehet, hogy megtaláljuk helyünket a változó világban, amelyet ma is kísér Isten gondviselő szeretete – fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren tegnap.

Szent István bevezette a magyarságot az ezer évvel ezelőtti Európa keresztény népeinek közösségébe. A kereszténység Európa népeinek kultúrájában ihlető erő volt, nem szürkévé és egyformává tette a népeket, hanem abban segített, hogy mindegyik a saját gazdagságát fejlessze tovább – fogalmazott Erdő Péter bíboros köszöntőjében az MTI tudósítása szerint. Kiemelte, Szent István hitében szilárd alapra talált, és erre az alapra akarta építeni országának életét. „Nagy reformokat hajtott végre, ezek tették lehetővé népének megmaradását” – tette hozzá a bíboros, és rámutatott: korunkban is hűségre és megújulásra van szükség. A Szent István-nap alkalmából megtartott szentmisén Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke felhívta a figyelmet, a keresztény értékrend elhagyásával Európa a teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett. „Ebben a különösen nehéz történelmi helyzetben óriási felelősség nehezedik minden keresztény ember vállára” – mutatott rá homíliájában. Azt kérte, hogy mindenki „bátor őszinteséggel” vizsgálja meg a saját felelősségét és cselekvési lehetőségeit, valamint azt, hogy mi vezetett Európa-szerte a hit és a vallásosság gyengüléséhez, az evangéliumi értékrend kiszorulásához a mindennapi életből.

Veres András Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint „egy olyan hit, amelyik nem válik kultúrává, rosszul befogadott, rosszul megélt és rosszul továbbadott hit”. Hozzátette: nemcsak a múlt hibái vezettek a társadalom szekularizációjához, korunk keresztényei sem teszik magukévá teljesen Isten törvényeit. Szerinte a „langyos keresztények” nem tudnak meggyőző erővel tanúságot tenni az evangéliumról és másokat Krisztus követésére hívni. A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret, majd a szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. (SzL)

Röviden

Igazi sikertörténetnek nevezte az államalapítást Kósa Lajos Debrecenben. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, Szent István öröksége kötelez, kijelölte az utat, amit több mint ezer éve bejárt Magyarország. Szerinte aki úgy gondolja, hogy nem az ország védelme a fontos, hanem a felolvadás a multikultúrában, az azt akarja, hogy hazánk letérjen a Szent István-i útról.

Mi nem egy nemzetiség szeretnénk lenni Magyarországon, hanem a magyar nemzet – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Őrbottyánban.

Szent István a magyarságot kulturálisan, politikailag és lelkileg Európához, a nyugati civilizációhoz csatolta – jelentette ki Gulyás Gergely Ópusztaszeren. A Fidesz alelnöke kiemelte: az elmúlt évszázadokban vívott harcaink és forradalmaink az államalapítás fényében nyernek értelmet. Szerinte az a jövő nem európai, amelyet nem a keresztyénség értékvilágát elfogadó nemzetek közössége jelenít meg.

Vissza kell térni Európához, Szent István király intelmeihez – mondta Botka László, Szeged polgármestere. Szerinte nagyobb felelősséget kell vállalunk egymásért, határon innen és túl is.

Magyarország soha nem felejti el, mivel tartozik a keleti kereszténységnek – mondta Semjén Zsolt tegnap, amikor átadta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának a Múzeum utca 11. számú épület kulcsait. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: az épület tudományos műhellyé is válik, gazdagítva az egyházakat, minden magyart.

Szent István és az európai Magyarország fog „nevetni a végén”. Jöhetnek fejedelmek, kiskirályok és zsarnokok, akik szembefordulnak hazánk európaiságával, ez csak ideig-óráig tartó eltévelyedés lehet  – írta közleményében a Demokratikus Koalíció.

Szent István országa helyett Orbán és Mészáros országa lett hazánk – mondta Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke a Függetlenség Napja nevű tüntetésen. Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással, és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni. Az ex-KDNP-s Lukács Katalin úgy vélte, a népet nem lehet elnémítani, és hinni kell Magyarországban.

Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését a Jobbik rendezvényén, s útnak indította a pártja által kezdeményezett bérunióról szóló aláírásgyűjtést.

Tragikus tanulságok
Lázár: Európa vezetőinek már régen nem a migránsok elosztását kellene hirdetniük

Európa az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké, a törvényeket és szokásokat tiszteletben tartó, azokat magukénak valló békés embereké – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. Lázár János kiemelte, ma már nem meri tagadni senki sem azt, hogy Európa az oszmán hódítás óta a legnagyobb veszélybe került és délkelet felől irtózatos embertömegek indultak meg Európa felé. Ezeréves államiságunk kötelességünkké teszi, hogy a kontinens jövőjéről szóló vitákban mi is hallassuk a hangunkat – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő kormánypárti politikus. A liberális válasz szerint a jövevényeknek még az európai szokásokat sem kell tisztelniük. Hangsúlyozta, az emberek többsége egyetért azzal, Európa vezetőinek már régen nem a migránsok elosztásán kellene a fejüket törniük, hanem azon, hogy lehetne a kontinens megszállásának véget vetni. Különben néhány emberöltő alatt hátrányos helyzetű kisebbséggé válunk saját kontinensünkön. Ma is aktuális, amit egykor Szent István, majd a két világháború között a magyar politikai elit is megfogalmazott: nekünk kell a legjobbaknak lennünk, hogy a legerősebbeké válhassunk itt, Közép-Európában – jelentette ki vasárnap Makón. (LR)

Történelmi megbékélés
„Nehéz időket élünk, Istenünket tagadó emberáradat özönlik felénk”

A kereszténység nélküli Európa szétesik, szétmállik az időben – jelentette ki Lezsák Sándor az MTI beszámolója alapján szombaton a felvidéki Királyfiakarcsán, ahol Szent István király ünnepe alkalmából szobrot avattak a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Az Országgyűlés alelnöke, aki egyúttal a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság fővédnöke is, jelképesen a Magyarok Nagyasszonyához szólva úgy fogalmazott: „Nehéz időt élünk, Istenünket becsmérlő és tagadó emberáradat özönlik felénk, amelyet tévelygő európai vezetők, gátlástalan pénzváltók, szellemi kufárok hipnotizálnak. Ugyanakkor ebben a nehéz időben is nyugodt erőt képviselünk, mert hittel valljuk, hogy az egészséges veszélytudat szervezi a történelmi megbékélést szerte a fenyegetett Európában.” Csáky Pál közíró, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője, a szoborbizottság másik fővédnöke arról beszélt, a 21. századra a múltban úgy tekintettek az emberek, mint egy olyan korra, amely majd korrektebb viszonyokat hoz az egyéneknek és a közösségnek. „Ehelyett ennek éppen az ellenkezője történik, megjelentek a félelmek személyes jövőnket, nemzetünk és Európa jövőjét illetően is.” (SzL)