Szánthó Miklós: Az, hogy összehangolt támadás éri a szigorított magyar szabályokat, jelzi, hogy azok jó ügyet szolgálnak

A „független civil szervezetek” politikai szerepet játszanak, a nyílt társadalom világnézetének támogatói: bár „emberi jogokra” hivatkoznak, ezek alatt liberális dogmáikat értik, ezek megkérdőjelezését állítják be jogsérelemként – reagált lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a Magyar Helsinki Bizottság tegnapi közleményére.

A szevezet közölte, az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a migránsok segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt. Úgy vélik, a kormány ezekkel és a bevándorlási különadóval akadályozni és elhallgattatni akarja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A szervezet a strasbourgi bíróságon megtámadja a bevándorlási különadót is. Korábban azt is jelezték, nekik nem kell különadót fizetniük, mivel jelenleg nem folytatnak a törvény hatálya alá eső tevékenységet.

Szánthó Miklós szerint az, hogy összehangolt támadás éri a szigorított magyar szabályokat, azt jelenti, hogy e szabályok jó ügyet szolgálnak, alapjuk ugyanis az Alaptörvény „első biztonságos ország elve”, amely szerint nem jogosult menekültstátusra az, aki biztonságos országon – például Szerbián – keresztül érkezett hazánkba. Az ezt kijátszókat rendeli büntetni a Btk., és ők kötelesek leróni a bevándorlási különadót is – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „tehát a magyar a nemzet szuverenitását, identitását védő rendelkezéseket támadják a nyílt társadalom hívei.

Az ügyben a kormány is értelmezést kért az Ab-tól, és remélhető, hogy az a nemzeti identitás mellett áll ki a bornírt emberi jogi fundamentalizmussal szemben. Az borítékolható, hogy Strasbourgban a Helsinkinek adnak igazat, de az emberi jogi bíróság nem semmisíthet meg magyar jogszabályt”.