Szakmai kérdés is a vakáció hossza
Átalakul a tanév rendje az új alaptanterv bevezetésével, egyelőre előkészítő munka zajlik a Tudományos Akadémia részvételével
Az elmúlt hónapokban mind gyakrabban esik szó arról, hogy a 2018 szeptemberében hatályba lépő új Nemzeti alaptanterv (NAT) jelentősen átalakíthatja majd a tanév rendjét, rövidebb lehet a nyári vakáció, hosszabbak viszont a tanév közbeni szünetek. Palkovics László oktatási államtitkár korábban több háttérbeszélgetésen is elmondta: ez nem azt jelenti, hogy a nyári hőség idején az iskolaépületben kellene tartózkodniuk a diákoknak és tanáraiknak, hanem elsősorban az erdei iskolák, tematikus nyári táborok (mint a jelenlegi Erzsébet-táborok), illetve a tematikus projekthetek általánossá tételét szorgalmaznák.
Semmiféle döntés nincs, egyelőre szakmai párbeszéd zajlik a témában – közölte most lapunk érdeklődésére az államtitkárság, utalva a NAT átalakításával kapcsolatos előkészítő munkára, amelyben részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Köznevelési Kerekasztal több szereplője is.
A kérdés nem csupán hazánkban, hanem számtalan ország oktatáspolitikájában felszínen van, legalábbis ott, ahol a hosszú vakáció miatt problémát okoz a szülőknek gyermekük felügyeletének megoldása. A másik komoly gond, hogy a diákok sokat felejtenek a szünidőben, a szakemberek szerint tizenegy hét – ami a magyar vakáció ideje – nagyjából egyhavi visszaesést jelent a tananyagban, de a gyengébb képességű tanulók akár több hónapnyit is felejthetnek. Ezért világszerte egyre több kezdeményezés van arra, hogy a gyerekeket rávegyék, nyáron is használják az agyukat, azonban a tematikus táborok vállalkozásban szerveződnek – az Egyesült Államokban egész „iparág” épült ki erre –, és anyagilag nagyon megterhelik a szülőket.
A Csalad.hu honlap – a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet weboldala – nemrég körképet adott az európai országok szünidős gyakorlatáról, felidézve, hogy a két-három hónapos vakációra eredetileg nem a tanulók regenerációja érdekében volt szükség, hanem épp ellenkezőleg: kellett a gyerekek segítsége a nyári mezőgazdasági munkákban. A cikk szerint a nyári szünet hosszával Magyarország a középmezőnyben van, a tizenegy hetes vakációnál egy–három héttel hosszabb szünetet kapnak a mediterrán – spanyol, olasz és görög –, valamint a balti – észt, lett és litván – iskolák tanulói. A bolgár nyári szünet hossza tizenöt hét. A magyarhoz hasonlóan tizenegy hét a horvát, a román és a finn gyerekek vakációja, míg a cseh, osztrák, belga és ír iskolásoké kerek két hónap. A legrövidebb nyári szünidő a brit, a német, a dán, a holland és a francia diákoknak jár: mindössze hat-hét hét. A nem EU-tag Svájcban pedig csupán öt hétig vakációzhatnak a fiatalok. Érdekesség, hogy Németország nem minden tartományában adják ki egyforma időpontban a szünetet, hogy ne egyszerre menjen szabadságra mindenki.
Érdemes megjegyezni, hogy az összes európai országban van téli és tavaszi szünet, emellett egyre általánosabb a november eleji őszi szünet és februárban a rövid síszünet. A görög és ciprusi diákok mindössze egy kéthetes téli és egy kéthetes tavaszi szünetet kapnak, Németországban négy évközi pihenő van, a francia iskolákban pedig minden hatodik tanulmányi hét után két hét iskolaszünetet tartanak. Egyébként az OECD-országokban átlagosan 185 összességében a tanítási napok száma, ez nálunk 181, a legalacsonyabb Franciaországban (162), Izlandon (170) és Görögországban (171), a legmagasabb Izraelben (223), Japánban (201) és Olaszországban (200).
Fejlesztik az óvodákat
„Az állami projektértékelői szakértői névsor felállítása elkezdődött, a projektek elbírálása folyamatos, rövid időn belül valamennyi beérkezett pályázat értékelésre kerül” – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az óvodalétesítési- és fejlesztési pályázatok elbírálásának lezárultát firtató, parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva. A politikus hangsúlyozta, a kormány olyan értékelési rendszert dolgozott ki, amelynek révén a támogatási kérelmek tartalmi értékelése kizárólag szakpolitikai szempontok alapján történik, biztosítva „bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot”.
Huszonhatezer diákmunkás
A nyári diákmunka program keretében huszonhatezer tanuló vállalt munkát az önkormányzatoknál vagy az önkormányzati fenntartású intézményeknél – mondta a köztelevízióban a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár. Cseresnyés Péter kiemelte, a fiatalok az önkormányzatoknál jellemzően adminisztratív, az önkormányzati fenntartású intézményeknél (óvoda, iskolai konyha, kertészet) kisegítő feladatokat tudnak ellátni. A nyári diákmunka program főként azoknak a diákoknak ad munkalehetőséget, akik olyan településen, földrajzi régióban élnek, ahol a piaci körülmények között nehezebben tudnának munkát találni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például több mint négyezren vesznek részt a programban.