Belföld
Szabó Bálint szerint csalás történhetett a szegedi Mars téri piac felújítása során
Az önkormányzat szerint szabályos volt a rekonstrukció
Botka László 2009-ben büntetőjogi felelőssége tudatában úgy nyilatkozott, hogy a felújítani tervezett Mars téri piac ingatlanja a projektjavaslat benyújtásának időpontjában per- és igénymentes - mondta a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője sajtótájékoztatóján.
Annak ellenére tette ezt, hogy az ingatlan használati jogával kapcsolatban peres eljárás volt folyamatban, ahogy ezt egy évvel később a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is megállapította - közölte a jogász. Hozzátette: a polgármester a projekt elbírálásának időpontjáig sem jelezte a peres eljárást.
A Botka László vezette önkormányzat úgy hívott le 1,9 milliárd forint támogatást, hogy erre az uniós és magyar jogszabályok alapján nem lett volna lehetősége - hangsúlyozta Szabó Bálint, aki szerint a szocialista politikus ezzel csalást követett el.
A Likvid Kontroll Kft. vezetője közölte, az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen 600 millió forintos kárértékű csalás miatt folytat eljárást. Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF pedig vizsgálatot indított a Mars téri kereskedők bejelentése alapján.
Szabó Bálint szerint fennáll a veszélye annak, hogy a várost kár érheti, mert 1,9 milliárd forint uniós támogatást vissza kell fizetnie.
A jogász arra szólította föl a nyomozóhatóságokat, hogy gyorsítsák fel az összes büntetőeljárást, annak érdekében, hogy Botka László nem bújhasson a mentelmi jog mögé, és felelősségre vonhassák az összes általa az elmúlt 15 évben elkövetett bűncselekmény miatt.
Szegedi önkormányzat: szabályosan zajlott a Mars téri piac rekonstrukciója
Vécsey Ágnes arra reagált, hogy keddi sajtótájékoztatóján Szabó Bálint jogász azt mondta: csalás történhetett a szegedi Mars téri piac felújítása során, az ügyben nyomozás folyik, és fennáll a veszélye, hogy a városnak vissza kell fizetnie 1,9 milliárd forint uniós támogatást.
A sajtófőnök azt írta, hogy a Mars téri piac területe mindig is a város tulajdona volt, ahol a bérlők ideiglenes jellegű építményeket - pavilonokat - helyezhettek el a bérleti szerződés alapján. Ebben az állt: ha a város az építmények bontását rendeli el, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlők kötelesek kiürítve visszaadni a területet. A szerződéseket 2007-ben felbontották, de ennek a bérlők 2009-ig nem tettek eleget, hanem több százmillió forintot követeltek a várostól, az adófizető polgároktól minden jogalap nélkül - fogalmazott. Több bíróság, végül a Kúria is megállapította, hogy a bontások során város jogszerűen járt el - olvasható a sajtófőnök közleményében.
Az Európai Unió támogatásával megvalósult beruházást többször is vizsgálták az EU és a kormány szervei. Még a Fidesz-kormány által vezetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is azt állapította meg, hogy a szegedi önkormányzat jogszerűen és szabályszerűen járt el, mind a pályázat benyújtása, mind a beruházás megvalósítása során - hangsúlyozta Vécsey Ágnes.