Stabil alapokon áll a kormányzás

A kormányfő ötéves kormányzást értékelő beszédének kulcsgondolata, hogy az eddigi eredmények azt mutatják, a kormányzás alapjai stabilak, az ország gazdasági mozgástere az elmúlt esztendőkben szélesedett – értékelte Fodor Csaba. A Nézőpont Intézet ügyvezetője elmondta, hogy Orbán Viktor pénteken célként azt jelölte meg, hogy minél többen személyes sikerként is megéljék az ország eddig elért eredményeit. „A polgári berendezkedés gondolata így a középosztályosodás kiterjesztésére, az életminőség javítására utal, amelynek megvalósítása a rendszerváltás óta most először került reális közelségbe” – magyarázta a szakember. A parlament által a napokban tárgyalt jövő évi költségvetésben is visszaköszönnek e stratégiai célok. Fodor szerint a 2016-os büdzsé előrelépést jelent a családokat, aktív keresőket kedvezményező adópolitikai célok elérésében. A szélesebb gazdasági mozgástér alapja az elmúlt években elért pénzügyi-gazdasági stabilitás, amelyet a korábban kritikus nemzetközi szervezetek is sorra ismernek el. Sőt a legutóbb a lengyel elnökválasztás nyertese, a konzervatív Andrzej Duda is méltatta a magyar gazdaság sikereit – tette hozzá Fodor Csaba.

A szakember értékelése szerint Orbán Viktor „ötévértékelő” beszédében a stílusváltás, valamint a Nyugathoz való viszony is előtérbe került. A miniszterelnök a stílusváltás jegyében fontos erénynek mondta a cselekvésből adódó szükségszerű hibák felismerését és kijavítását. Ez annak biztosítéka, hogy a kormányzás – a korábbi kormányokkal ellentétben – ne szakadjon el az emberközpontú gondolkodástól. A „figyelmes” kormányzás azt is jelenti, hogy míg a Jobbik és a baloldal radikalizálódik, addig a kormányfő a higgadt, nyugodt kormányzóképes erőt képes megjeleníteni. Az elemző kiemelte, a miniszterelnök egyértelműen kiállt hazánk európai uniós és NATO tagsága mellett, még ha jelezte is, hogy szükség esetén vitát kell folytatni ezekkel a szervezetekkel. Ezzel is „középre pozicionálta magát” a Jobbik és a baloldal végletes megközelítésmódjához képest. Kifejtette, a miniszterelnöki vízióban megjelenő nemzeti önállóság nem jelent sem a Jobbik által előtérbe helyezett nemzeti különállást, sem a baloldal által hirdetett kényszerű önfeladást.

A nemzeti érdekek felismerése és érvényesítése természetes, bevett és elfogadott a szövetségi rendszereken belül, anélkül, hogy bárki megtagadná a közösségekhez való tartozását.

Fodor Csaba szerint fontos téma volt még az Altus-ügy, amelyben Gyurcsány Ferenc defenzív pozícióba került. A pártatlanságra és kiegyensúlyozottságra elvben sokat adó Európai Bizottságnak ráadásul érdemben nem sikerült megválaszolnia, miért kötött szerződést a volt kormányfő cégével, miközben tudatában volt, hogy annak vezetője jelenleg is egy magyarországi ellenzéki párt elnöke. A botrány Gyurcsány Ferenc egyébként is alacsony hitelességi tőkéjén sem javít, személye továbbra is terheli a baloldalt – hangsúlyozta Fodor Csaba.