Belföld

Sortűz és a Magyar Rádió ostroma

1956. Máig nem tudjuk, hányan haltak meg a forradalom kezdetén a Bródy Sándor utcában, és hogyan jutottak fegyverhez a tüntetők

Az 1956-os forradalom számos felderítetlen részlete közül az egyik legfontosabb a Magyar Rádiónál történtekről szóló alapos tanulmány vagy könyv hiánya. Ez azért is érthetetlen, mivel az itteni cselekmények elindítói voltak a forradalomnak és a megtorlásnak. Léteznek ugyan rövidebb, töredékes visszaemlékezések, de nem önmagukban a helyszíni eseményeket boncolgatják, inkább a forradalom egyik momentumaként elemzik az eseményeket.

Magyar Rádió 20161025
Kora reggelre a felkelők kezére került az épület, sokak élete árán, de hiába (Forrás: Fortepan)

Évtizedekig azt hallottuk a Kádár-rendszerben, hogy az épületben lévő ÁVH-sok békésen tűrték, hogy lőjék őket, később ez finomodott azzal, hogy „nem tudjuk, ki kezdte a lövöldözést”. Történt ez annak ellenére, hogy számos visszaemlékezés pontosan szólt arról, hogy előbb egyes lövésekkel, sorozatokkal, végül sortűzzel lőtték a tüntetőket, majd megkezdődött az épület ostroma. Nézzük, mi rakható össze a mo­zaikokból!

Délután négy óra körül békés tömeg kezdett gyülekezni az épület körül, majd egy idő után a diákok pontjainak beolvasását kezdte követelni, de hiába. A tömeg hangulata este nyolc után kezdett forrósodni, amikor az ablakokba kitett rádiókból meghallotta Gerő Ernő provokatív beszédét, és tapasztalta, hogy továbbra sem olvasták be a követeléseket. És ekkor dördültek el az első lövések a Rádióból. Az első halott, Mois János igazolványát Szirmai Ottó nézte meg 20 óra 30 perckor. Ezek után a környező kórházak lassan megtelnek halottakkal, sérültekkel, a II. számú Sebészeti Klinikán például hat halottat és harminchat sebesültet adminisztráltak éjszaka (a haláleseteket október 24-re anyakönyvezik). A halottak közül Puskás Sándor orvostanhallgatót 21 óra 30-kor már holtan hozzák be a klinikára.

Az ENSZ Különbizottság jelentése szerint – amelyet a Közgyűlés nagy többséggel elfogadott – 21 óra után az egyik ablakból könnyfakasztó gránátokat dobáltak, majd „egy-két perccel később az ÁVH emberei tüzelni kezdtek a tömegre, megölvén egyeseket és másokat”. Zólomy László ezredes a HM-ből egy vegyvédelmi századdal érkezik a Rádióhoz, és átveszi a parancsnokságot Tóth Lajos utasítására. A tüntetők értesítik, hogy „most vittek el két-három halottat.” Szerinte nem volt elrendelve fegyverhasználat, ennek ellenére „lőttek az épületből”.

Kopácsy Sándor egy rendőrszázadot küld a Rádióhoz, az ÁVH-sok azonban lőni kezdik a megsegítésükre küldött rendőröket, két rendőr megsebesül, ezért a rendőrfőkapitány visszavonja őket. Mintha az ÁVH-sok „ki akarták volna provokálni a forradalmat” a később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt rendőrfőkapitány szerint.

Piliscsabáról négy magyar tank érkezik lőszer nélkül a Rádió védelmére, Solymosi János ezredes vezetésével. Ő egy létráról nyugtatni akarja a tömeget, de az épületből le akarják lőni, ám nem őt találják el, hanem helyettesét, aki meghal, csakúgy, mint négy páncélos sorkatona. Közben az épületen belül is zajlanak az események, máig felderítetlenül. Szirmai Ottó, a Rádió – később az Angyal-perben kivégzett – párttitkára a tárgyaláson kijelenti: „A katonáktól hallottam (…) amely szerint, ha a tömeg tíz percen belül nem hagyja el a Rádió környékét, sortűzzel verik szét őket”. Ekkor rendkívül érdekes tényt említ Szirmai: „az ÁVH-sok akkor már inkább menekülni akartak”, erre egy ÁVH-s tiszt felsorakoztatja őket az udvaron, s kijelenti: „Gyáva banda, aki nem engedelmeskedik, én fogom lelőni!” Meg nem erősített hír szerint egy ÁVH-st le is lő a tiszt, akit viszont saját katonái lőttek le az ostrom után. Összhangban ezzel, az Egyesült Államok Nagykövetsége 23 órakor a következőket jelenti haza: „A magyar csapatok megtagadták, hogy lőjenek a fegyvertelen tömegre. ÁVO-egyenruhás, oroszul beszélő emberek nyitottak tüzet.” A követség szerint ekkor már harminc-hatvan halott van, s kérik a külügyet, járjon közbe, hogy szűnjön meg az öldöklés.

Szirmai Ottó az ultimátum lejárta előtt tíz perccel kimegy az épületből, s azt mondja: „Hagyják el a Rádió környékét, mert ha megkezdődik a sortűz, nem lesz hová menekülni.” Majd Benke Valéria utasítására kivezeti hátul a Rádió épületéből a nőket.

Ezután a Pártközpont utasítására – éjfél és egy óra között – eldördül a sortűz a Rádióból Szirmai Ottó és Angyal István szerint (aki a tüntetők között volt). Angyal úgy emlékezik, hogy ezután kezdődött el az „erős tűzharc, eddig a polgári tüntetőknél fegyver nem volt”. Vagyis Szirmai Ottó, Angyal István, Teuchert József egyértelműen kijelenti, hogy ÁVH-s tüzelés előzte meg az ostromot, és ezen a véleményen van Gyurkó László, Gosztonyi Péter, Horváth Miklós, sőt Kirov szovjet tábornok is, aki szerint „Az látszik valószínűnek, hogy az ÁVH őrseregének tagjai nem tudták türtőztetni magukat, s kilőttek az épületből.”

Mit lehet tehát összegezve elmondani a Rádiónál éjfél körül eldördülő sortűz előtti eseményekről?

Kora estétől nagyszámú fegyvertelen tüntető gyülekezik a Rádiónál. Mivel követeléseiket nem teljesítik, s hallják Gerő provokatív beszédét, az ingerültség fokozódik. Majd eldördülnek az első lövések az épületből. A környező kórházak – Vas utca, Péterfy, II. Sebészeti Klinika, Rókus – megtelnek sebesültekkel. A fegyvertelen, ingerült tömeg kövekkel dobálja az épületet, s egy rádiós kocsival betöri a kaput. Az épületen belüli konfliktusok nem egyértelműek, de valószínűsíthetők. A Rádió mentesítésére érkező páncélos és rendőri egységekre az épületből lőnek, s halottak és sebesültek vannak. Bata István és Piros László a pártközpontban folyamatosan követeli a sortűzparancs kiadását, amire 23 és 24 óra között kerül sor. A parancs megérkezik, éjfél körül eldördül az épületben a sortűz. Ezután kezdődik az épület ostroma, amelynek során hajnalra, kora reggelre elfoglalják a Rádiót.

Felvetődik a forradalom kezdetének egyik hatalmas alapkérdése: hogyan tudott több ezer felkelő akadálytalanul fegyverhez és lőszerhez jutni ezen a napon. Hiszen nem csak a Rádiót ostromolták meg sikerrel, hanem a fővárosba éjszaka megérkező szovjet csapatokat is civilek fegyveres ellenállása fogadta. Több forrásból is megerősíthető, hogy túlnyomórészt az ÁVH fegyverezte fel őket, például úgy, hogy a fegyvergyárból visszavonták az ÁVH-s őrséget, és a teherautókon odaérkező tüntetők így erőszak nélkül jutottak fegyverhez.

A Rádiónál elesettek számát a mai napig sem ismerjük. Az ÁVH-s halottak száma pontosan megmondható, mert nevüket évtizedekig emléktábla hirdette a Rádióban. A lelőtt fegyvertelen tüntetők közül tíz-tizenöt nevét ismerjük, a sortűz és az ostrom során elesettek száma ismeretlen. Véleményem szerint vitatható, de október 23-án, 24-én a Rádiónál összesen kétszáz-háromszáz ember halhatott meg.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a Rádió elfoglalásának semmi gyakorlati eredménye nem volt a forradalom szempontjából. A felkelők adást készíteni, közleményt leadni az épületből nem tudtak, már csak azért sem, mert az adás elkészítését azonnal átkapcsolták a Parlamentbe. A lakihegyi adót fegyverrel kísérelték meg a forradalmárok elfoglalni, sikertelenül.

A Rádiónál történtekkel kapcsolatban számtalan megválaszolatlan kérdés van. Például: miért nem ismerjük a mai napig a halottak számát még becslésszerűen sem? Hogyan jutott fegyverhez és lőszerhez több ezer tüntető? Miért indultak meg a szovjet csapatok órákkal az ostrom előtt? Miért lőttek az ÁVH-sok az épületből a védelmükre érkező magyar fegyveresekre? A szovjet csapatok 24-én hajnali kettőkor érkeztek a fővárosba. Ha három szovjet tank lőszerekkel a Rádióhoz érkezik, lehetetlen elfoglalni az épületet. Talán áldozatul dobta oda a hatalom a Rádió védőit? Hasonló a helyzet, mint a Köztársaság téri pártház ostrománál?

Ameddig ezekre a kérdésekre a történészek, a politika meg sem kísérel választ adni, nem érthetjük meg a dicsőséges, győztes októberi forradalom kezdetét.

A szerző jogász

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom