Soros árnyékkormánya

Világos értékrend: nyílt társadalom. Wittinghoff Tamás, Ámon Ada, Komáromi Zoltán, Karácsony Gergely, Andor László, Hegyesiné Orsós Éva, Mellár Tamás és Daróczi Gábor (Fotó: MTI - Balogh Zoltán)

Az egészségügyi miniszternek szánt Komáromi Zoltán a Gyurcsány-kormány által tervezett vizitdíj mellett azzal érvelt: „Talán a betegek is jobb érzéssel adják oda a háromszáz forintot, ha tudják: a pénzükből az ellátás minőségén és biztonságán tudunk javítani.” Komáromi 2008-ban szakfelügyelő háziorvosként dolgozott, így a vizitdíj melletti aláírásgyűjtés súlyos erkölcsi kérdéseket is felvetett: azok körében kampányolt a szignókért, akik felett ellenőrzési jogköre volt, akikkel szemben szankcióra is javaslatot tehetett az országos tiszti főorvosnál. Korábban Éger István elnökké választásáig, 2003 augusztusáig alelnöke volt a Magyar Orvosi Kamarának, a kamarai tagság rendkívüli küldöttgyűlésen menesztette az akkori elnökkel együtt, mert úgy ítélték meg, lepaktált az akkori szocialista egészségügyi kormányzattal. Később az Együtt soraiban találta meg a helyét, ám idén januárban kilépett a pártból, de a listán továbbra is szerepel. (Az Együtt háttérintézményeként működő Haza és Haladás Egyesületet a Central American Progress 2013-ban száztizenötmillió forinttal támogatta, ebből százhat millió származott a Soros-alapítványtól).

Karácsony oktatási minisztere Daróczi Gábor lenne. Híres roma család tagja, rokona a néhai Daróczi Dávidnak, a Gyurcsány-kormány szóvivőjének, a bukott miniszterelnök szövegírójának és Mohácsi Viktóriának, az SZDSZ jogvédőjének, aki a Medgyessy-kormány idején miniszteri biztosi pozícióig vitte, később menedékjogot kért – de nem kapott – Kanadában. Daróczi Gábor 1996 májusától 1999. december végéig a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben, 2004-ben az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Phare Irodájánál lett programmenedzser, 2004 és 2006 között miniszteri biztos az oktatási tárcánál, majd az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kuratóriumi elnöke és a Romaversi­tas Alapítvány igazgatója. Utóbbi is alapvetően a Norvég Civil Alap és a Soros-féle Open Socie­ty Foundation (OSF) által pénzelt szervezet – 2016-ban például negyvenezer dollárt kaptak az OSF-től –, a CFCF-et azonban szinte kizárólag a Soros-alapítvány tartotta fenn. Amint azt már többször felidéztük, a magyar állam elleni antiszegregációs perekre „specializálódott” CFCF egyik vezetője, Ujlaky András korábban a Beszélőnek úgy fogalmazott: „Soha nem kaptunk évente többet, mint hetven-nyolcvanezer dollárt az OSI-tól (Open Society Institute, Nyílt Társadalom Intézet), és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk, lényegében ebből élt az alapítvány.”

Ugyancsak a CFCF-nek dolgozott Hegyesiné Orsós Éva, ő felügyelőbizottsági tagja volt a roma alapítványnak. Karácsony szociális tárcájának várományosa már a szocializmus évtizedei alatt részt vállalt az ország irányításában, 1984-ben az MSZMP VI. kerületi pártbizottságán tevékenykedett, 1988 és ’90 között a Szociá­lis és Egészségügyi Miniszté­rium osztályvezetője lett. A rendszerváltás után öt éven át az MSZMP Központi Bizottságának korábbi tagja, később MSZP-s politikus, Csehák Judit mellett munkálkodott. A Horn-kormány idején, 1995 és ’98 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke volt, címzetes államtitkár. A Medgyessy-kormányban a Szociális és Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, ezt követően 2010-ig a Szerencsejáték Zrt. humán igazgatója, 2003-tól az Életet az Éveknek Országos Szövetségnek és a Nyugdíjasok Országos Képviseletének az elnöki tisztét is ellátta. Nemrég úgy nyilatkozott: az Erzsébet-utalványokkal sok nyugdíjas nem is tud mit kezdeni, mert nem jutnak el olyan boltba, ahol elfogadnák az utalványokat.

Ámon Ada környezetvédelmiminiszter- jelölt a Soros által pénzelt Energia Klub elnöke.

A foglalkoztatásügyi tárcát Andor László korábbi uniós biztosnak szánja Karácsony. Andor 1989 és 1991 között a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének tudományos munkatársaként ténykedett, 1993-tól az Eszmélet című folyóirat főszerkesztője volt, 2005-től az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagja, majd 2010 és 2014 között az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa lett. Az Eszméletnek adott interjúban már 2013-ban azt mondta, az uniós bizottság azért dolgozik, hogy megvédje a migránsok jogait. A Világgazdaságban 2015-ben azzal érvelt: „A migránsok sok esetben jelentős nettó befizetői a fogadóországok jóléti kasszáinak, és segítenek azok fenntarthatóvá tételében, emellett a bevándorlás előidézheti azt is, hogy a szociálpolitika a fogadóországban új elemekkel bővüljön.”

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere lenne Karácsony árnyékkormányának önkormányzati minisztere. Wittinghoff két évtizeden át, 2010-ig volt tagja az SZDSZ-nek. Tavaly kezdeményezte Budaörs csatlakozását a migránsbarát European Coalition of Cities Against Racism (ECCAR) nevű szervezethez, amelynek tízpontos akcióterve van arról, hogyan kell a bevándorlókat integrálni. A budaörsi képviselő-testület elutasította a betelepítési kvóta elleni határozatot, majd Wittinghoff védelmébe vette a bevándorlásszervező civileket is.

Magyarország is javíthatta volna az egyre tragikusabb korfáját és az elnéptelenedő kistelepüléseken, az üresen maradt házakba életet lehetett volna lehelni, ki lehetett volna használni a különböző szakképesítéssel rendelkező menekültek tudását, ők pótolhatták volna legalább részben a kivándorolt magyar szakemberek hiányát – mondta Karácsony pénzügyminiszter-jelöltje, Mellár Tamás a bevándorlással kapcsolatban 2015 októberében a Népszavának. Egy évvel később a kvóta-népszavazással kapcsolatban a közgazdász a Magyar Narancsban kifejtette: „Az igen a népszavazást kezdeményező kormányra kimondott nemként lenne értelmezhető, s ha a dolog így áll, akkor minél több igen szavazatra van szükség.” Végül több mint kilencvennyolc százalék lett a „nem”-ek aránya…