Belföld

Sikeresebb intézmény lett az örökbefogadás

Javult a társadalmi megítélése, gördülékenyebb lett a folyamat, így egyre több gyermek kap lehetőséget arra, hogy családban nevelkedjen, ráadásul a trend stabilnak tűnik

Tízéves távlatban tavaly nőtt először ezer fő fölé a hazai örökbefogadások száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzésében a 2017-es év pozitív számadatai mögött többek között az örökbefogadási engedélyek számának növekedését, valamint a jogintézmény társadalmi megítélésének javulását látja.

örökbefogadás 20180726
A legtöbb gyermeket a fővárosból adták örökbe (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Jelentősen emelkedett az utóbbi négy évben az örökbefogadások száma Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. Az örökbefogadás helyzetét bemutató áttekintés, amely sorra veszi az eljárás jogi hátterét és a gyermekvédelmi szakellátás jellemzőit is, megállapítja, hogy az engedélyezett örökbefogadások száma 1996 óta először a 2017-es évben emelkedett ezer fő fölé. A tanulmány szerint az egyelőre stabilnak tűnő emelkedés az elmúlt három évben indult be, és összefügg azzal, hogy javul a jogintézmény társadalmi megítélése: mind a közvélemény, mind pedig a szociális szféra intézményei egyre kedvezőbbnek tartják az örökbefogadást, ami összességé­ben egyre több gyermeknek ad lehetőséget arra, hogy valódi családban nevelkedjen.

Az utóbbi négy évben jelentősen emelkedett az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított személyek száma is, 2017 végén már több mint kettőezer-hétszáz örökbefogadó rendelkezett alkalmassági határozattal, így a várakozási listákon szereplő szülők száma csaknem másfélszerese lett a négy évvel korábbinak. Ugyancsak nőtt az év folyamán újonnan örökbe fogadhatónak nyilvánított gyermekek száma, ez a növekedés azonban az év végére visszaesett a négy évvel korábbihoz képest. Mindez arra utalhat, hogy a több éve szakellátásban élő és örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekek örökbefogadása sikeresebb volt, mint korábban. Az elemzés hozzáteszi ugyanakkor, hogy mindezt alátámasztja a külföldi állampolgárok számára engedélyezett, valamint a fogyatékos gyermeket érintő örökbefogadások számának időközbeni növekedése is.

A nemzetközi örökbefogadás egyébként nem ritka jelenség, több uniós országban – mint például Belgiumban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyol­országban és Norvégiában – a nemzetközi örökbefogadás meghaladja a belföldi átlagot. Magyarországon még túlnyomó többségben vannak a hazai örökbefogadások. A 2017-es adatokat vizsgálva a tanulmány kitér az országon belüli örökbefogadások területi eloszlására is. A főváros után a legtöbb gyermeket Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből adták örökbe: összességében minden második gyermek ezekből a megyékből vagy Budapestről származott. Az ország északi régióiból örökbe fogadott gyermekek kilencven százaléka nevelésbe vételből került családba, míg a korábbi Közép-Magyarországon, azaz Budapesten és Pest megyében a házastársi, rokoni örökbefogadások harmincszázalékos aránya meghaladta az országos átlagot.

Az örökbefogadások felbontására nagyon ritkán kerül sor, 2017-ben mindössze tíz ilyen esetet regisztráltak. A magyar gyakorlat szerint kétfajta örökbefogadás lehetséges: titkos és nyílt. Míg előbbi esetben a vér szerinti szülők és a nevelőszülők nem ismerik egymást – egyúttal nevelőszülők sem a gyermek származását –, addig a nyílt örökbefogadás lehetőséget ad akár a szülők közti kapcsolattartásra is.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom