Belföld
Sem hazánknak, sem Európának nem érdeke a kvótarendszer
Jogszerűtlenül módosították a dublini szerződést – felmerül a nemzeti szuverenitás megsértése is
„A kötelező európai kvóta nem élvezi a parlamenti pártok támogatását. Arról azonban már eltérő vélemények fogalmazódtak meg, hogy a kormánynak milyen módon kellene fellépnie azzal szemben” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Orbán Viktor miniszterelnök dolgozószobájában tegnap tartott ötpárti egyeztetés után. A tárcavezető hozzátette, a parlamenti frakcióvezetőkkel történő egyeztetésen a kormány azt a következtetést vonta le, hogy a képviselők többsége olyan álláspontot támogat, amely szerint helyre kell állítani az európai jogrendszert, az európai jogszerűséget, és meg kell védeni a nemzeti szuverenitást.
A tegnapi egyeztetésen részt vett Tóbiás József, az MSZP, Vona Gábor, a Jobbik, Schiffer András, az LMP, Kósa Lajos, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője. A kormány részéről Orbán Viktor kormányfő mellett Szijjártó Péter, valamint Trócsányi László igazságügyi miniszter volt jelen a tárgyaláson. A külügyminiszter kifejtette, a képviselők többsége szerint sem Magyarországnak, sem Európának nem lehet az érdeke, hogy hatályban maradjon a kvótarendszerről szóló döntés. Ezért a miniszterelnök arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy a szerdai kormányülésre készítsen olyan javaslatokat a kvótákkal szembeni fellépésről, amelyek – az ötpárti egyeztetés alapján – élvezni fogják a parlamenti frakciók többségének támogatását. Ezt a kormányhatározatot a parlament elé tárják, ugyanis erős felhatalmazással szeretnék felvenni a küzdelmet a kvótarendszerrel szemben.
Ismeretes, az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek tanácsa szeptemberben – Magyarország, Szlovákia, Csehország nem szavazata és Finnország tartózkodása mellett – döntött arról, hogy százhúszezer, uniós területre érkezett illegális bevándorlót osztanak szét a huszonnyolc tagállam között kötelező érvénnyel. Szijjártó Péter elmondta, a döntést december 4-ig lehet megtámadni, ez a jogvesztő határidő. Ez kellő időt biztosít a kormánynak. Az igazságügyi miniszter szlovák és cseh kollégájával is egyeztet a témában. Szlovákia már bejelentette, hogy az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságánál támadja meg a döntést. A magyar kormány támogatja a szlovák kezdeményezést.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, az Európai Tanács (az uniós állam- és kormányfők tanácsa - a szerk.) eddig kétszer is arra jutott, hogy önkéntes alapú migránselosztás lehetséges a tagállamok között, az Európai Bizottság (az unió kormánya - a szerk.) viszont a kötelező kvótáról döntött. „Ezzel egy nem létező jogi fogalom jött létre, és a bizottság gyakorlatilag módosította a dublini szerződést, holott erre ebben a formában nem kerülhetett volna sor” – tette hozzá a külügyminiszter. Hangsúlyozta, a nemzeti parlamentek nélkül ilyen döntést nem lehet hozni, felmerül a tagállami jogok elvonásának, a nemzeti szuverenitás megsértésének esete.
A szóban forgó dublini egyezmény a tagállami felelősséget rögzíti, azaz az unió területére egy adott országban belépő és regisztráló menedékkérőt abba az országba kell visszafordítani, ahol belépett a közösségbe. A bevándorlók balkáni útvonalán Görögország az első uniós ország.
Reakciók
Tóbiás József, MSZP: A találkozót három hónappal korábban kellett volna megtartani. Ma az a kérdés, a kvóta alapján néhány ezer embert kell-e befogadni, vagy pedig a most érvényes nemzetközi szabályok alapján akár százhatvanhétezer Európában tartózkodó menekült érkezhet hozzánk. Új uniós szabályokra van szükség, közös regisztrációs, elosztási és finanszírozási rendszer kell.
Vona Gábor, Jobbik: A kormány és az Országgyűlés tegyen meg mindent, hogy az ország mentességet szerezzen a bevándorlási kvóta alól. Abszurd és rossz a kvótarendszer, azt üzenné a közel-keleti és afrikai migránsoknak, hogy érdemes elindulniuk. Támogatjuk, hogy a kormány ez ügyben az európai bírósághoz forduljon. A kvótákat az európai polgárok nem, csak az unió vezetői támogatják, így érdemes lenne az uniós népszavazás intézményét megteremteni.
Schiffer András, LMP: A jogorvoslati kérelem benyújtása előtt egy új menekültügyi eljárásrend megalkotását kellene kezdeményezni. Újra kellene tárgyalni a toloncegyezményeket is. A kvótarendszer önmagában nem megoldás, ugyanakkor ellentétes lenne érdekeinkkel, ha eleve nemet mondanánk rá.
Gréczy Zsolt, Demokratikus Koalíció (frakció híján nem lehettek ott az egyeztetésen – a szerk): Felszólítjuk Tóbiás Józsefet és Schiffer Andrást, hogy ne legyenek Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök tettestársai a menekültpolitikában. Magyarországnak már a kezdetektől támogatnia kellett volna a kvótarendszert, az méltányos.
Röviden
Kötelező szűrővizsgálatok migránsoknak
- Hétfőn 5952 illegális határátlépőt fogott el a rendőrség a Police.hu adatai szerint. A szerb határszakaszon mindössze tizenegy migránssal szemben intézkedtek.
- Bántalmazott egy rendőrt egy migráns a szombathelyi vasútállomáson, amikor egy Gyékényesről Hegyeshalomba tartó, épp várakozó vonatról leszálló csoport tagjait a rendőrök arra próbálták rávenni, szálljanak vissza a szerelvényre. A férfit őrizetbe vették és hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene – közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.
- A rendőrség tapasztalatai szerint visszaszorult a szervezett bűnözői csoporthoz nem kötődő embercsempészek tevékenysége, a nemzetközi szervezett bűnözői csoportokat pedig megzavarta a biztonsági határzár építése, és új útvonalat keresnek – jelentette ki Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az M1-en. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese a műsorban elmondta, a regisztrált menedékjogi kérelmek száma éjfélig 176 183 volt, hétfőn csupán tizenöt menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Ez is azt mutatja, hogy az illegális migránsok nem kívánnak Magyarországtól nemzetközi védelmet kérni – jegyezte meg. A befogadó intézményekben most hatszázhárman vannak.
- Újabb huszonhat migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépése miatt kedd reggelig. Negyvenhárom ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság hétfőn és kedden. Huszonnégy vádlottat egy, tizenkilencet két évre kiutasítottak Magyarországról. Egy esetben a bíróság megszüntette az eljárást, mivel a vádlott ismeretlen helyen tartózkodott.
- Az országos tiszti főorvos a menedékjogot kérők részére kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhet el a jövőben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy az egészségügyi törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén – ismertette az egészségügyi törvény módosítását az Emmi parlamenti államtitkára az Országgyűlésben. Rétvári Bence expozéjában kiemelte: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete stabil, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a migrációs nyomásból fakadó, nyilvánvalóan fokozódó járványügyi kockázatot. Az elrendelt szűrővizsgálatot a menekültügyi hatóság által kijelölt helyen végeznék el, ha az elismerést kérő tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a vizsgálatot. A kísérő nélküli kiskorúakat és a várandósokat soron kívül vizsgálnák. A törvénymódosítással lehetőség nyílik az egészségügyi ellátóhelyek rendőri őrzésére is.
- A migránsválság kezelésében tanúsított magyar–szerb együttműködés példaként szolgálhat mások számára is, de Horvátország szemlátomást nem tud mit kezdeni a helyzettel – nyilatkozta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Vecernje Novosti című szerb napilapnak. A magyar–szerb határon épített kerítéssel kapcsolatban azt mondta, nem bontják el mindaddig, amíg szükség lehet rá a schengeni szabályok tiszteletben tartása és az uniós határok megvédése érdekében. Hozzátette: ugyanezt a célt szolgálják a módosított törvények is.