„Sehol nem látok kiskirályokat”

– Néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy egész Budapestet érintő útfelújítási program indul, a még lebetonozatlan földutakat leaszfaltozzák. A program leginkább a XVII. kerületet érinti. Mi volt ennek az előzménye?

– A földutak megszüntetése több évtizedes adóssága a fővárosnak. Amikor 1950-ben az agglomerá­ciós területeket Budapesthez csatolták, Rákosmente és a peremkerületek mindegyike falusias vidék volt, aminek velejárója, hogy túlsúlyban voltak a földutak. Azóta eltelt több évtized, sokat fejlődtek ezek a városrészek, de még nem oldódott meg a probléma. Nem elfogadható, hogy a 21. században, Magyarország fővárosában sárban-porban kell közlekedni, ezért Kocsis Máté józsefvárosi polgármesterrel és a Fidesz budapesti választmányával kezdeményeztük, hogy egy ötéves program keretében aszfaltozzanak le minden belterületi földutat. Budapesten összesen háromszáztizenhárom kilométernyi út várja a szilárd burkolatot, csapadékvíz-elvezetést, ebből nyolcvan kilométer Rákosmentén található. A feladat túl nagy ahhoz, hogy a kerületek önállóan oldják meg, ezért a kormány támogatását kértünk. Bízom benne, hogy őszre megszületik a pozitív döntés.

– Nagyjából hány embert érint a probléma?

– Közel félmillió ember él és közlekedik földes utcákban Budapesten, nekik érezhető életminőség-változást jelent majd a program. A háromszáztizenhárom kilométerből negyvenkettő esetében már megvan az érvényes építési engedély, itt rövid időn belül megkezdődhet a munka.

– A kerületi ügyek közül még megoldatlan a Liszt Ferenc-repülőtér zajterhelése. A közelében élők rendszeresen jelzik a problémát, ám egyelőre nincs előrelépés. Hol akadt meg a folyamat?

– Idestova tizenegy éve vívom a csörtéket, hogy ezt a helyzetet, a szocialista rendszer átkát, felszámoljuk. Beadvánnyal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, támogattuk a helyi civil szervezetek, magánszemélyek által indított pereket, törvénymódosítást kezdeményeztünk. Egyelőre nincs érdemi eredmény. Pedig a helyzet világos: 1982-ben Rákoshegy lakott területétől 1,6 kilométerre állami beruházásban felépítették a 2-es futópályát, miközben a jogszabályban előírt kötelező védőtávolság minimuma öt kilométer volt. Ennek következménye, hogy a fel- és leszálló repülőgépek száz-százötven méterre húznak el az emberek feje felett, a légörvények tetőcserepeket sodornak le, a zajhatás élhetetlenné teszi a környéket. A problémás terület már régen lakott volt, amikor mellé megépítették a kifutópályát. Számomra érthetetlen, hogy egy jogállamban az emberek alapvető jogait így semmibe lehet venni. Nem adom fel, kezdeményeztük a kormány illetékes miniszterénél, hogy állítsák vissza a Rákoshegy felé eső pályavég használatának tilalmát, amely 2004-ig érvényben volt. Ha ez nem megy, kártalanítást kell fizetni az ott élőknek.

– A XVII. kerületet 2006 óta vezeti, azóta a fővárosi közgyűlés működése átalakult, a frakciók helyett polgármesterek ülnek a testületben. A cél az volt, hogy a kerületi érdekek jobban érvényesüljenek. Így lett?

– Hasznos és jó változtatásnak tartom az átalakítást. 2014 előtt is ültek polgármesterek a közgyűlésben, de csak öten, tizennyolc viszont nem volt jelen, sérült az egyenlő pályák, egyenlő esélyek elve. Most mind a huszonhárom kerületi önkormányzat képviselteti magát és rákényszerül arra, hogy érdekeket egyeztessen. Kialakult az intézményesített együttműködés a kerületi polgármesterek és a főpolgármester között. Ennek köszönhetően olajozottabban mennek előre mind a kerületi, mind a budapesti ügyek.

– Azt mondta, intézményesített együttműködés alakult ki, ám ez a közgyűlés nyilvános ülésein nem így tűnik. Ezek szerint az ellenzékkel a háttérben jutnak csak konszenzusra?

– A demokrácia lényege, hogy a közügyekben a döntésekről legyenek viták, akár éles szócsaták. És a politikához hozzátartozik a színház is, a kamerák jelenléte szereplési lehetőség, különösen a mindenkori ellenzék számára. Ilyenkor kétségkívül sok az öncélú hozzászólás, ami nem viszi előre a dolgokat. Ennek ellenére a közgyűlés döntései­nek többsége egyhangú igen. Van néhány, politikával jobban átitatott téma, ami hangos ütközéseket szül, de ez a világon mindenhol így van.

– Nemegyszer felmerült már az az elképzelés, hogy megszüntetnék a kétszintű önkormányzati rendszert Budapesten. Egyetért ezzel?

– A kétszintű közigazgatási rendszerrel nincs gond, a 2010 után elfogadott önkormányzati törvény rendezte a hatásköröket, a főváros és a kerületek jó együttműködésben irányítják Budapestet. 2011-ben valóban készült egy belügyminisztériumi tanulmány, amelyben szó volt hatáskörök átcsoportosításáról és kerületek összevonásáról, ám ez nem jutott el a jogalkotás folyamatáig. Jobb, hogy így alakult. A kerületek történelmi múlttal rendelkező, önálló, értelmes egységek, többségükben nagyon erős a helyi identitás. Az ott élő emberek közül sokkal többen mondják elsősorban újpestinek, angyalföldinek, zuglóinak, óbudai­nak, budafokinak, rákosmentinek magukat, mint budapestinek. Nem lenne szerencsés dolog ezt jogszabályokkal felülírni. Egy másfél milliós világvárost nem lehet egy kézből irányítani. A fővárosi közgyűlés egy nagyon jó együttműködési terep, ahol közösen ki lehet alakítani a fejlesztési elképzeléseket. Mi hozzuk a budapestiek véleményét, hiszen a kerületi polgármesterek vannak közvetlen napi kapcsolatban az itt élő emberekkel, mi látjuk meg először a problémákat, bennünket lehet megtalálni a szomszéd utcában. Ezt a kapcsolatot nem bolygatnám meg.

– Mégis, többször érte már a kerületeket az a kritika, hogy olyan, mintha Budapesten huszonhárom főváros működne. Van ebben igazság?

– A kerületi önkormányzatok vezetői átlagosan közel százezres nagyságrendű településeket vezetnek, ez a megyei jogú városok szintje. A kerületekben élő polgárok érdeke, hogy erős képviseletük legyen a Fővárosi Közgyűlésben. Sehol sem látok Budapesten kiskirályokat, azt látom, hogy végezzük a munkánkat Tarlós István főpolgármesterrel együttműködésben, mindenki tisztességgel igyekszik érvényesíteni a választói és a főváros érdekeit. Senki sem a saját székét védi, a helyi problémák leghatékonyabb, leggyorsabb megoldása a fontos.

– Rátérve az aktualitásokra, az ifjú kereszténydemokraták kezdeményezték, hogy a főváros vonja vissza George Soros díszpolgári címét. Támogatna egy ilyen előterjesztést?

– Nehéz kérdés. Egyfelől az 1990 utáni, demokratikusan megválasztott közgyűlések ilyen jellegű döntéseit nem szívesen változtatnám meg, még akkor sem, ha nem értek velük egyet. Másfelől viszont Soros György ma már egyértelműen és nyíltan Magyarországot támadja, veszélyezteti a magyar emberek biztonságát, átlépett egy határt, amit nem lehet tolerálni. Ha lesz ilyen közgyűlési kezdeményezés, az tűri a vitát.
- Budapestet hét éve Fidesz-többségű testület vezeti, korábban húsz éven át a szabad demokrata Demszky Gábor ült a főpolgármesteri székben. Hogy látja, változtak a politikai arányok a fővárosban?
- Budapest politikailag sokszínű, szociológiai értelemben összetett város, ugyanakkor választott testületeinek többsége jobboldali. Ez azt mutatja, hogy az itt élők – akár politikai meggyőződésüktől függetlenül – elismerik, hogy a Fidesz vezette kormány és az általa jelölt városvezetők, képviselők tették a legtöbbet a fővárosért.

– Megfelelőnek tartja Budapest és a kormány együttműködését?

– A kormány, a fővárosi önkormányzat és a kerületek egyaránt sokat tesznek Budapest fejlesztése, építése érdekében. Számos állami beruházás zajlik az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a városrehabilitáció, a sport, a turizmus területén. A főváros hamarosan hozzákezd a 3-as metró felújításához, rendbe teszi Óbuda árvízvédelmét, folytatja az 1-es villamos kiépítését, lecseréli az elöregedett tömegközlekedési járműveket, számos P+R parkolót alakít ki, korszerűsíti a Blaha Lujza és a Széna teret, fejleszti a kerékpárút-hálózatot. Budapest egészét érinti a fővárosi önkormányzat útfelújítási programja, amely 2019-ig a főutak nagy részének burkolatcseréjét jelenti. A kerületek és a kormány együttműködése két új területen hozhat jelentős változást: a belterületi földutak leaszfaltozása és az egészségügy fejlesztése terén. Az előbbiről már beszéltünk, az utóbbi a járóbeteg-szakrendelők modernizálását, az épületek, orvosi eszközök megújítását jelenti. A fővárosi járóbeteg-szakellátás helyzetének felméréséről áprilisban kormányhatározat született, az Egészséges Budapest Program keretén belül a kórházak ügye után hamarosan a fővárosi szakrendelők fejlesztése is a kormány elé kerülhet.

– Jó döntés volt, hogy a kórházak és az oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek?

– Utóbbival kapcsolatban úgy érzem, előnyösebb lett volna, ha a nagyobb önkormányzatok gondozhatják tovább az oktatási intézményeket. A parlament nem így döntött, ezt elfogadtuk. Az új helyzetben a tankerületek lettek a fenntartók, együttműködünk velük, közös az érdekünk, a színvonalas, esélyteremtő oktatás, a korszerű infrastrukturális feltételek biztosítása. Az egészségügy terén az állami szerepvállalás most nagy előrelépést ígér: az Egészséges Budapest Program segítségével felújítják a fővárosi kórházakat, új intézmény is épülhet. A szakrendelőket a kerületek többsége maga működteti, fejlesztésükhöz a kormánytól segítséget kaphatnak.

– Kitöltene még egy ciklust polgármesterként?

– A legnagyobb örömmel. Rákosmente nagyszerű hely, Budapest keleti kapuja, egy modern kertváros. A vidéki és a városi életet igyekszünk ötvözni, ezt a jövő életformájának tartom. 21. századi, fejlett infrastruktúrát építünk, színvonalas szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, másrészt óvjuk a zöldfelületeket, a csendet, jó levegőt, a kiváló közbiztonságot. Sok energiát fektetünk a közösségépítésbe, a fejlesztés számunkra nem csak tégla, malter, térkő vagy aszfalt, fontos az emberi kapcsolatok erősítése is. A mostani ciklusban az útfejlesztések, a városrehabilitáció mellett az egészségügyre koncentrálunk, a megelőzés érdekében pedig a mozgásra, sportolásra ösztönözzük az itt élőket. Felújítjuk az összes háziorvosi rendelőnket, a kormány támogatásával sport- és rendezvénycsarnokot építünk, új emelettel bővülhet a szakrendelő, fejlesztjük a kerékpárút-hálózatot. Vannak még terveim, ezek közül a legfontosabb a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése, amelyhez kapcsolódna egy rákoskeresztúri leágazás. A fővárosi önkormányzat finanszírozásában már készülnek a projekt engedélyes tervei, 2018 végéig megszerezhetjük a jogerős építési engedélyeket. Bízunk abban, hogy a 2020–2027 közötti EU-költségvetési ciklusban a megvalósítás is elkövetkezhet, ez a közlekedés forradalmát hozhatja el a kelet-pesti régióban. A gyors, átszállásmentes belvárosi kapcsolat révén nagyon sokan letennék az autói­kat, óriási nyereség lenne a nemzetgazdaság és a környezetvédelem számára. Ha kihoztam Rákosmentére a metrót, akkor elvégeztem itt a feladatomat.