Belföld
„Saját múltját is megtagadja a Jobbik”
Vona Gábor és pártja eddig otthagyta volna az Európai Uniót, de ma már nem
„A Jobbik nem kívánja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból, de módosítani kell a csatlakozási szerződést, és népszavazást is szeretnének tartani” – erről beszélt tegnap az Országgyűlésben, napirend előtt Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióigazgatója. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy ezt képviseli David Cameron brit miniszterelnök is, tehát ez egy legitim álláspont.
Emlékeztetett, három éve tüntetést szerveztek az Európai Bizottság budapesti székháza elé, ahol valóban felgyulladt egy uniós zászló. Ismeretes, a zászlót Novák Előd gyújtotta meg, aki szerint az az elnökség beleegyezésével történt. A pártelnök most úgy emlékezett, a 2012-es tüntetés – egy kötelezettségszegési eljárás indulásakor, illetve a kohéziós alapok felfüggesztésekor – lélektanilag és érzelmileg vállalható volt. Szerinte a békemenetes vezetők is a kilépés megfontolása mellett érveltek, illetve Kövér László házelnök is beszélt erről. („Ha ez, a diktátumok az Európai Unió jövője, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan kéne ebből szépen lassan, óvatosan nekünk kihátrálni. De azért én meg vagyok győződve arról, hogy ez nem az Európai Unió jövője, ez egy rémálom, amit persze néhányan komolyan gondolnak” – ezt mondta tavaly Kövér László az Echo Televíziónak – a szerk.) Vona Gábor most az élelmiszeripar lábra állításával magyarázta az uniós szerződés újratárgyalásának igényét.
A pártelnök három évvel ezelőtt, 2012 januárjában ezzel szemben kijelentette: „Az utóbbi hetek eseményei egyértelműen bizonyítják, hogy Magyarország csupán gyarmati szerepet tölt be a huszonhét tagú szövetségben, ezért a Jobbik hazánk Európai Unióból való kilépését kezdeményezi.” „Elfogadhatatlan számunkra az az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár!” – ez áll a Jobbik 2013-as Alapító Nyilatkozatában. Novák Előd alelnök a Népszabadságnak nemrég azt mondta, a nyilatkozatot Vona Gábor írta.
„Ne legyenek kétszínűek, mondják meg az igazságot, uniós tagok akarnak-e maradni, és szégyellik-e a zászlóégetést” – válaszolt Vona szavaira L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára a Házban. Megjegyezte: „Micsoda eufemizmus, hogy felgyulladt a tüntetésen egy zászló, biztos valaki nagyítót tartott felé, átsütött rajta a nap és felgyulladt.” Hangsúlyozta, Orbán Viktor miniszterelnök az uniós és a NATO-tagság mellett foglalt állást. Azt kérte a Jobbiktól, tisztességesen fogalmazzák meg, hogyan akarják módosítani a csatlakozási szerződést, és miről akarnak népszavazást tartani. Szerinte az élelmiszeripar fejlesztése elképzelhetetlen lenne az unió nélkül.
A Fidesz közleményében azt írta, Vona Gábor szemrebbenés nélkül hazudik, és a nagy cukiságkampányában, hatalomvágya miatt máris megtagadja a Jobbik múltját, eddigi céljait, cselekedeteit, saját embereit. Emlékeztetnek, korábban nem egy alkalommal feketén-fehéren kimondta, ki kell lépnünk az Európai Unióból. Ezzel szemben ma kínosan magyarázkodik.
Röviden
Folytatódó egyeztetés a paksi bővítésről
- Felgyorsultak a bírósági eljárások, s ezzel párhuzamosan csökkent az ügyhátralék az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. első féléves beszámolója szerint. Handó Tünde az igazságügyi bizottság előtt elmondta, a hazai igazságszolgáltatás az uniós rangsor első harmadában van, ám a bírói illetményekben utolsó. Kiemelte, 2014-ben több ügyet fejeztek be, mint amennyi beérkezett.
- Az azonnali kérdések órájában az MSZP-s Heringes Anita arról beszélt, hogy a paksi erőmű vezérkarának esetleges leváltásáról szóló hírek bizonytalanságot okoztak a dolgozókban. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre azt mondta, nagy körültekintéssel választották ki azt a tanácsadócéget, amely az új menedzsereket keresi. Június 16-ra Paksra hívják az érintett környéki polgármestereket, képviselőket, hogy a paksi program áttekinthetőségét mindenkinek lehetővé tegyék.
- A fideszes Pócs János szerint kiderült: egyes ellenzékiek számára a közérdektől fontosabb az önérdek. Kiemelte Gőgös Zoltán MSZP-s politikus barátjának esetét, aki a szocialista kormányzás idején 2200 hektár állami földre tette rá a kezét, de megemlítette a birtokpolitikát bíráló, mégis földeket szerző, LMP-s Sallai R. Benedeket is. Bitay Márton, az agrártárca államtitkára visszatetszőnek nevezte Gőgös aggódását, ahogy Sallai cselekedeteit is, aki délelőtt megműveli a földjét, majd délután a Házban panaszkodik a kormány birtokpolitikája miatt. (BR)