Rudi köré építik fel a Majomszigetet

Első kapavágások. Szobota Lajos és Kordos László a lelőhelyen (Fotó: MH)

Kezdetét vette az építkezés Rudabánya határában, ahol Rudapithecus látványtár a Majomszigeten néven indult meg a minap az a beruházás, amely az itt talált főemlősök csontjainak maradványaira „épít kultúrát”. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén elhelyezkedő település még a hatvanas években vált nemzetközileg ismert őslénytani lelőhellyé, amikor is külszíni vasércbányájában Hernyák Gábor főgeológus egy főemlős alsó állkapocstöredékére talált. Ebből Kretzoi Miklós új fajt és új nemet írt le. A hamar ismertté vált Rudi (Rudapitechus Hungaricus) csontmaradványa lendületet adott a főemlősöket tanulmányozók munkájának, a hírt a Magyar Hírlap közölte elsőként, 1969-ben.

Az azóta eltelt csaknem fél évszázadban kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan szakértői csoportok dolgoztak a helyszínen. A mostani fejlesztés megkezdése kapcsán Kordos László geológus, paleontológus, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója emlékeztetett, ezeket a völgyeket tízmillió évvel ezelőtt mocsári üledékek borították, így máig megmaradtak az ott élő állatok és növények maradványai, így az emberré válás korai szakaszának dokumentumai. A kutatásvezető szólt arról is, Rudi feltételezhetően növényevő volt, termetre 120–130 centiméter lehetett, míg testtömege 18–26 kilogramm között mozgott. A Rudabányán előkerült több száz lelet az evolucionisták azon feltételezését látszik megerősíteni, miszerint az ember, gorilla és csimpánz közös őse Afrikában alakult ki, aztán Európában élt, majd évmilliókkal később visszatért Afrikába, ahol ténylegesen lezajlott az emberré válás folyamata. Legutóbb 2009-ben találtak jelentős ősmajomleleteket Rudabányán.

Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke pohárköszöntőjét követően Szobota Lajos polgármester az épülő látványtár kapcsán hangsúlyozta, az egyedülálló lelőhely és az itt talált leletek hatalmas idegenforgalmi lehetőségeket tartogatnak, amelyek kiaknázása nemcsak a település, de az egész térség számára is fontos. A beruházásnak emellett munkahelyteremtő hatása is van. Riz Gábor, a térség országgyűlési képviselője szintén az idegenforgalmi előnyöket emelte ki, hangsúlyozva, az ipari múlt mellett a természet adottságait is érdemes kihasználni, „hogy bekerüljön a település és környezete a nagy magyarországi turisztikai körforgásba”.

A projekt kapcsán elhangzott az is, hogy a kivitelező Vasáros Zsolt vezető tervező munkatársaival többek között a Ruhr-vidéken tanulmányozta, mennyi idő és milyen építészeti módszer szükséges egy kiaknázott iparvidék újjáélesztéséhez. Az általa vezetett építészeti stúdió arra specializálódott, miként tud egy település terhes ipari örökségéből prosperáló turisztikai látványosságot álmodni, a természeti kincsek és az épített értékek mentén. Manapság, amikor turisztikai attrakciókról beszélünk, nem szabad egyetlen településben gondolkodni, csakis térségi összefogásban – hangzott el a tájékoztatón. Szó esett arról is, Rudabánya félúton van olyan nevezetességek között, mint az Aggteleki Cseppkőbarlang és a közelmúltban felújított edelényi barokk palota.

A településen egyébiránt már az ókorban is bányásztak vasércet és különféle színesfémeket a kelták, a 14. század végére pedig a hét felső-magyarországi bányaváros egyikeként egyenesen prosperált. A világháborút követően aztán a kommunista vezetők újfent lehetőséget láttak a bányászatban, ekkor nagyüzemi módszerek alkalmazásával újraindult a vasérc kinyerése és dúsítása, amit gazdaságtalanság okán végül 1985-ben megszüntettek. Harminc évvel a bányászati tevékenység befejezését követően kezd magához térni az Ormos-patak völgyében és a Rudabányai-hegység előterében meghúzódó „sziget”, amely várhatóan az idén ősztől méltó helyen mutatja majd be az egyedülálló látványosságot.

Az ásatásokat, magát a lelőhelyet, illetve a Rudapithecusnak, kortársai­nak és elődeinek maradványait népszerűsítő kulturális-turisztikai központ egy speciális fogadóépületből és bemutatóteremből áll majd, valamint egy tanösvényt építenek ki, a beru­házás összesen 336,5 millió forintos uniós támogatással valósul meg.