Római-part: A fővárosi döntés elhalasztását kérik Tarlós Istvántól

Az Együtt, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd óbuda-békásmegyeri képviselői a dokumentumban - amelyet kedden az MTI-hez is eljuttattak - felidézték, hogy március 13-án közösen kezdeményeztek helyi népszavazást a leendő római-parti mobilgát nyomvonaláról. A helyi választási bizottság még nem döntött a kérdés hitelesítéséről, erre a benyújtástól számított 30 nap áll a rendelkezésére.

Ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének napirendjén szerepel a Római-part árvízvédelmével kapcsolatos döntés - írták.

A képviselők nyílt levelükben azt kérték a korábbi óbudai polgármestertől, hogy tekintettel a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésükre, a Fővárosi Közgyűlés ne tárgyalja szerdai ülésén a római-parti gát ügyét, "döntésükkel várják meg a kerületi lakosság döntését".

A helyi választási bizottsághoz benyújtott népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat képviselő-testülete oly módon alkossa meg a kerület településképi rendeletét és építési szabályozását, hogy a Csillaghegyi-öblözet védelme kapcsán a Duna főmedre mentén csak a Nánási út és a Királyok útja nyomvonala mentén legyen építhető elsőrendű árvízvédelmi védmű?"

A főpolgármesterhez intézett, Béres András (Párbeszéd), Burján Ferenc (LMP), Czeglédy Gergő (MSZP), Mihalik Zoltán (Együtt), Őri László (MSZP), Simonka Csaba (MSZP) és Szanyó Miklós (Jobbik) által aláírt levélben emlékeztettek arra, hogy Tarlós István 2013-ban, majd 2016-ban is szorgalmazta egy erről szóló helyi népszavazás kiírását.

A képviselők a budapesti olimpiai pályázatra utalva megjegyezték: célszerűnek látszik "elkapkodott, áterőszakolt döntések" helyett először megkérdezni az embereket.

Dönthetnek a római-parti védmű nyomvonaláról szerdán
A római-parti védmű nyomvonaláról is dönthet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, az előterjesztők a szakvélemények alapján a part menti nyomvonalat javasolják.

A budapest.hu oldalon kedden közzétett, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztésben azt javasolják, hogy "a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén" épüljön meg.
Ezt a III. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatai, a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának munkabizottsága szakmai állásfoglalásának figyelembevételével, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító tanulmánya alapján javasolják.

A határozat elfogadásával a testület felkérheti Tarlós István főpolgármestert, hogy a következő ülésen terjessze a közgyűlés elé a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítmény vízjogi engedélyezési és partrendezési terveit.

Az előterjesztők javasolják azt is, hogy "az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény" elkészültét követően az első két - harmadfokot elérő vagy azt meghaladó - árvízi védekezés alkalmával a parton felállítandó mobil árvízvédelmi fal mellett a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű "kulisszanyílásait" is zárják majd le.

A Fővárosi Közgyűlés a javaslat elfogadásával kinyilváníthatja elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sport funkciójának megőrzésében és e jelleg erősítésében, valamint úgy dönthet, hogy a védmű megépítését követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását.

Az előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy Budapest III. kerületének az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legveszélyeztetettebb területe. A Csillaghegyi-öblözet - beleértve a Római-part - területén közvetlenül hozzávetőlegesen 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt feladat - írták.

Mint fogalmaztak, "a római-parti védmű építésének szükségessége több évtized óta fennálló megoldatlan probléma, mely nagyon összetett, de mivel árvízvédelmi műtárgyról van szó, a műszaki szempontok a meghatározók". Hozzátették, hogy a part teljes rendbetétele, rekultivációja, új közösségi terek kialakítása mind-mind a beruházás részét képezik, és megvalósításuk egy időben történik a védmű kiépítésével.

A beruházás célja a főváros egyetlen, árvíz ellen védtelen területének a védelme, a terület változatlan funkciója - üdülőpart és sportcélú használat - és a vonatkozó fővárosi településrendezési eszközökben foglalt területfelhasználási kategóriák változatlanul hagyása mellett oly módon, hogy a partfalvédelem és partrendezés is megtörténjen - áll a javaslatban.

A part menti és a Nánási út-Királyok útjai nyomvonalváltozatokkal kapcsolatos szakmai álláspontokat összegezve rámutattak arra: egybehangzóak a vélemények arról, hogy a Római-part - mint a főváros rekreációs szempontból és közösségi térként funkcionáló kiemelt területe - fejlesztésre és területrendezésre szorul. Mind a Csillaghegyi-öblözet területén élők számára, mind a fejlesztésekhez alapvető fontosságú a területrendezés előfeltételeként az árvízvédelmi biztonság.

Kitértek arra, nem indokolható a Nánási út-Királyok útja és a part közötti terület kizárása az árvízvédelemből amiatt sem, mert "a parti területek nagyvízi mederben hagyásával" az egyes árvízi elöntésekkor a meglévő épületek vagy a későbbiekben megépítendő, a terület rekreációs funkcióit szolgáló infrastruktúra kárt szenvedne. Megjegyezték azt is, hogy az árvíz levonulása után pedig jelentős forrást kellene biztosítani a terület fertőtlenítésére.

A javaslat szerint a nyomvonal megvalósításával egyidejűleg rendezhetik a part menti sávot, így - a többi között - kialakíthatják a közlekedést, a közösségi tereket, a vendéglátóegységeket, a játszótereket, továbbá megoldanák a séta, a futás, a kerékpározás "jelenleg összekeveredő funkcióinak" szétválasztását. Rendeznék a szennyvíz- és a csapadékvíz-elvezetést is.

"A Csillaghegyi-öblözet ármentesítésének a parton történő megoldása a feltétele annak, hogy a tájépítészet eszközeivel a használati érték fokozható legyen, maga a fejlesztés teremtheti meg a jobb parthasználati feltételeket" - áll az előterjesztésben.